Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
A termékinformáció fogyasztói magatartást befolyásoló hatása az élelmiszervásárlás során
Megjelent július 8, 2016
73-83

A fenti szakirodalmi áttekintés rámutatott arra, hogy fogyasztók a vásárlást megelőzően, annak folyamán és azt követően is számtalan információval találkoznak, melyek befolyásolják magatartásukat. Az élelmiszeripar és -kereskedelem, a kormányzat szereplőinek közös feladata a fogyasztók korrekt, érthető, informatív ...támogatása, amellyel a vásárlók a saját adottságaiknak legmegfelelőbb termékeket tudják kiválasztani és fogyasztani. Az alkalmazott termékszerkezet visszahat az egészségi állapotukra és körforgásszerűen befolyásolja további magatartásukat.
A fogyasztók vizsgálata sok területet érint. A demográfiai és földrajzi tényezők mellett fontos a személyiségjegyek minél behatóbb tanulmányozása annak érdekében, hogy a célpiac információkkal szembeni reakcióját megérthessük. A könnyebben kategorizálható tulajdonságok, mint például a végzettség, foglalkozás mellett fontos a tudásszint és az esetleges hiedelmek meghatározása, amely alapvetően befolyásolja az információkeresés és -feldolgozás folyamatát. A használt információforrások szegmentumonként különböznek, így ezt mindig termékspecifikusan és célcsoportonként kell meghatározni.
A megfelelő információk biztosításához a termékcímke fontos eszközt jelent, melyet egyrészt törvényi előírások határoznak meg, másrészt a marketing funkcióknak is érvényre kell jutniuk ezek tervezésekor. Az egyszerűen megfogalmazott, érthető, hihető információk pozitívan hatnak a fogyasztóra, míg a bonyolult, érthetetlen, vagy túl sok információ a vásárlás elutasítását vonhatja maga után.

JEL-kódok: M31, P36

Teljes absztrakt mutatása
59
108
Lokális élelmiszerek a jövő marketingjében
Megjelent december 31, 2014
47

A kutatás során országos, 1000 fős reprezentatív fogyasztói felmérésre került sor 2014 nyarán a 18-75 éves népesség körében Magyarországon a helyi élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói szokásokról és attitűdökről.
Az eredmények egyértelműen tükrözik, hogy a magyar fogyasztók körében jelentős érdeklődés fi...gyelhető meg a helyi élelmiszerek iránt, ám a rendelkezésükre álló információ rendkívül szűk körű és sokszor téves. Elfogadják helyi termelőként az országos lefedettséggel értékesítő nagyvállalatot (61,3%), a nagy mezőgazdasági termelőüzemet (81,2%) is, ha az „helyben” található. Nem fogadják azonban el azokat az előállítókat, akiket nem ismernek (55,9%) vagy nincs hagyománya azoknak az adott településen (68,5%), amely felhívja a figyelmet a helyi termékek bizalmi jellegére. A felismerhetőséget leginkább a termék eredetére utaló elnevezés (52,9%) segíti, de nem sokkal kisebb arányban említették az előállítóval való személyes ismertséget (48,3%). Rendkívül kedvező, hogy a válaszadók több mint fele (55,6%) hajlandó akár külön is elmenni a helyi termékekért, erre leginkább megfelelőnek pedig a termelői piacokat (58%) vélik. Legnagyobb előny számukra, ha a vásárolt termék minél kevesebb kézen megy keresztül, amely felértékeli a rövid értékesítési láncok (REL) szerepét.
Életmód változók alapján 4 fogyasztói szegmenst sikerült elkülöníteni. közülük a legnagyobb méretű (n=394) tekinthető a helyi élelmiszerek leginkább elkötelezett vásárlójának. Nem csak az árat veszik figyelembe választásukkor, de tudatosnak tekinthetők az egészségvédelem és a család elvárásai alapján is.
Az eredmények előrevetítik, hogy a célcsoport elérése érdekében elsődleges, még ha közhellyé is vált, az összefogás, vertikálisan (nem csak termelői szinten!) és horizontálisan (élelmiszerellátási-lánc szemlélet) egyaránt. Az alternatív értékesítési csatornáknak kiemelt szerepe van az elosztásban, de nem tekinthetők kizárólagosnak. A marketingstratégia tervezésekor a klasszikus eszközökön túl célszerű az emberi tényezővel is kalkulálni, mert a helyi élelmiszerek bizalmi jellege miatt az ellátási lánc minden lépcsőjében fokozott szerepe van.

Teljes absztrakt mutatása
39
41
Élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok csökkentésére irányuló magatartásformák vizsgálata
Megjelent december 30, 2016
63-77

Jelen kutatásban elemzésre kerültek azon OMNIBUSZ kutatásban található állítások, melyek az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok csökkentésére irányuló magatartásformák 4 változóját kísérelték meg behatárolni. A vizsgált kérdéskörben felsorolt állítások 4 főkomponense:
1. független, külső hatóság meg...ítélése alapján történő vásárlás,
2. jelölés alapján történő vásárlás (bio-, ökoélelmiszer, gyártó, termelő, címke, nagy termelő, szezonális),
3. beszerzési forrásba vetett bizalom alapján történő vásárlás,
4. élelmiszer-technológia alapján történő vásárlás.
(Az eredmény a Magyarországon 2013-ban végzett OMNIBUSZ kutatás alapján, a beválasztási kritériumok figyelembe vételének feldolgozásával készült.)
E főkomponensek elemzése után az első 3 főkomponens került bele a modellbe, mivel a statisztikai elemzés alapján nem volt szignifikáns az „élelmiszer-technológia alapján történő vásárlás” klaszterező változó (F (2,706)=2,154, p=0,117).
Az így kapott eredmények segítségével létrejött modell elsődleges tartalma, hogy a fogyasztók információ szükséglete nagyon magas. A fogyasztó nem azonos, hanem eltérő területeken informálódik az élelmiszer-bevásárlás előtt, után és közben is. Az információforrásra irányuló szükségletei, valamint igényei eltérő módon – például: a címkére, a jelölésre, a termékazonosításra, technológiára, termelőre, gyártóra, egészségtudatosságra, környezetvédelemre, stb. – jelennek meg az állításokban, teret adva erre vonatkozóan a pontosabb differenciálás lehetőségének. A nemek, a korcsoportok és a szocio-ökonómiai vizsgálatok eredményei alapján a 4 főkomponens közötti fő különbséget a szocio-ökonómiai csoport fogyasztóra gyakorolt hatása adta. Az alacsony, a közepesen alacsony és a közepes („szegényebb”) státuszú csoportok hasonló válaszokat jelöltek. Hozzájuk viszonyítva azonban a magas és a közepesen magas („tehetősebb”) szocio-ökonómiai státuszú válaszadók másik, eltérő állításcsoportot preferáltak. A vizsgált minta alapján a szocio-ökonomiai háttér tehát hat az élelmiszer-fogyasztási szokásokra.
A kapott adatbázis vizsgálata során az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok csökkentését befolyásolható információkra rávilágítottunk, melyek a kapott OMNIBUSZ adatai alapján, a 883 válaszadó tekintetében kiemelt szerepet játszottak. A megállapított magatartásformák tovább bővíthetőek, melyek azonban már egy új kutatás tárgyát képezhetik.
Egy, az NRC Piackutató Intézet (2014) által készített reprezentatív kutatás (N=1 200) alapján szintén arra az eredményre jutottak, hogy a magyar élelmiszer-vásárlók attitűd értékrendszere a változás korszakába lépett. A magyar fogyasztó élelmiszer-bevásárlásaira korábban a „legolcsóbbat keresem” attitűd volt a jellemző. A 2014-es NRC kutatás során beérkezett válaszok vizsgálati eredményeire támaszkodva már hátrébb sorolódott az árérzékeny fogyasztó, mivel megjelent a tudatos fogyasztók azon rétege, akiket már a magasabb minőség és a megfelelő ár-érték arány jobban befolyásol az élelmiszer-bevásárlás során. A két kutatási eredmény elméleti síkon egymást támogatja a magyar élelmiszer-fogyasztók magatartásformáinak definiálása, illetve az információk iránti egyre növekvő szükségleteik megfelelő kielégítésében.
Ezúton is szeretném megköszönni az adatbázis nyújtotta lehetőséget Prof. Dr. Lehota Józsefnek, aki a Szent István Egyetem képviseletében lehetőséget adott az adatbázis hozzáféréséhez, valamint konzulensemnek, Dr. Komáromi Nándornak támogató munkájáért.

JEL-kód: D12

Teljes absztrakt mutatása
43
31
1 - 3 a 3 tételből