Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Kenyér és péksütemény fogyasztási szokások a gluténmentes diétában
    77-89
    Megtekintések száma:
    273

    A cöliákia egy krónikus autoimmun rendelle­nesség. Világszinten 100 emberből 1, Magyar­országon a népesség 1-2 százaléka érintett. Az egyedüli lehetőség a betegséggel való együtt­élésre az élethosszig tartó szigorú gluténmen­tes diéta. Ez a búza, rozs, árpa, zab szigorú kiiktatását jelenti az étrendből. Hazánkban és a világ nagy részén a kenyér alapvetően glutén tartalmú gabonákból készül. A kenyér, a sós és édes péksütemények központi helyet foglal­nak el a magyar étkezési kultúrában. A glutén­mentes piac világszinten folyamatosan bővül. Gluténmentes élelmiszerekből, így kenyerek­ből, péksüteményekből és liszt keverékekből is egyre nagyobb a kínálat. Ezek a kenyerek, pék­sütemények és lisztkeverékek azonban össze­tételükben, megjelenésükben, állagukban, él­vezeti értékükben különböznek hagyományos társaiktól. Primer kutatásunkkal gluténmentes diétát folytatók gluténmentes kenyér és péksü­temény vásárlási és fogyasztási szokásait mér­tük fel. A kérdőív válaszaiból megállapíthattuk, hogy a gluténmentes diétát folytató válaszadók reggelije szinte mindig tartalmaz kenyeret. A válaszadóink 51,3 százaléka többnyire vásárol­ja a kenyeret és 62,8 százalékuk szokott glutén­mentes péksüteményeket is vásárolni. Vásárlá­saik során a szakboltokat részesítik előnyben. Továbbá megismerhettük azt is, hogy a vá­laszadóink ²⁄₃-a lojális valamely gluténmentes kenyér márkájához, valamint több, mint ¾-a lojális kenyérliszt keverékéhez. Amíg a glutén­mentes kenyér választékot elfogadhatónak gondolják, addig a péksütemény választékot nem tartják elfogadhatónak. Az árakat mind a kenyerek, mind a péksütemények esetében magasnak vélik.

    JEL-kódok: I12, M31

  • Funkcionális élelmiszerek növekvő népszerűsége – A hazai cereáliapiac fogyasztói megítélése
    23-37
    Megtekintések száma:
    108

    Mai modern életstílusunk, a civilizációs betegségek, valamint az elöregedő társadalom problémája fokozottabb odafigyelést hívtak életre egészségünkre nézve, amelynek megőrzésében fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozás és a tudatosabb termékválasztás. A fogyasztók megnövekedett igényei és elvárásai túlmutatnak az élelmiszerek alapvető funkcióján és ízletességén. Egy élelmiszer akkor válik igazán versenyképessé az egészségtudatos fogyasztók körében, ha kedvező hatása van egészségünkre, úgynevezett funkcionális előnnyel rendelkezik.
    Hazánkban a funkcionális élelmiszerek egyre növekvő népszerűsége szintén az egészségtudatosság erősödésével indokolható. A cereáliapiac általános trendjeit vizsgálva, mint a funkcionális élelmiszerkategória egy kiváló példája, látszik, hogy a müzli és gabonapehely fogyasztása egyre növekszik, ami nyomon követhető az emelkedő mennyiségi eladásokban és árbevételekben is. A Neticle program által végzett kutatás alapján elmondható, hogy a fogyasztók az utóbbi években egyre inkább összefüggésbe hozzák az egészséget a cereáliapiac termékeivel.
    Összefoglalva tehát bebizonyosodott az a feltevés, miszerint az egészségtudatosság erősödésével a fogyasztók igényei is megváltoztak az élelmiszerpiacon, nagyobb hangsúlyt kap az egészséges táplálkozás, a vásárlók nyitottabbak a termékek egészséggel kapcsolatos üzeneteire. Az egészségtudatosság tekintetében felmerülő új igények megfelelő beazonosításával, hatékony termékfejlesztéssel és az egészségüzenetekre fókuszáló marketingkommunikációval a funkcionális terméket előállító vállalatok is profitálhatnak.

    JEL-kódok: I12, I15, M31