Keresés

Keresési eredmények

• QFD és a Kano-modell integrálása egy étrend-kiegészítő tabletta bevezetéséhez

  3-18

  Kotsis Ágnes

  Darnai Balázs

  Megtekintések száma:

  341

  A minőség háza vagy QFD egy terméktervezési módszer, amely sok lépéses modellen keresztül segít összekapcsolni a vevői igényeket és a termék technikai paramétereit. A tervezés lényeges eleme, hogy meg kell határozni a vevői igények fontosságát, a termék versenytársakhoz viszonyított helyzetét, valamint a vevői igények és a technikai paraméterek kapcsolatát. E három tényező együttes elemzésével lehet meghatározni melyek a legfontosabb technikai paraméterek a fejlesztés során. Ennek a modellnek a Kano-modellel való integrálása, még pontosabb képet ad a fejlesztések irányáról. Ugyanis a vevői igények szerinti teljesítmény növekedés nem egyformán növeli a vevői elégedettséget. Ezeket a Kano-modell 5 csoportba sorolja: alapelvárások, teljesítmény jellemzők, vonzó jellemzők, semleges és hátrányos jellemzők. A Kano-modell QFD-ba való integrálásával pontosabb képet kaphatunk arról, hogy mely termékjellemzők fejlesztésére érdemes fókuszálni, ha az elérhető legmagasabb elégedettség növekedést szeretnénk elérni. Vizsgálatunkban egy bevezetés előtt álló étrendkiegészítő tabletta esetén mutatjuk be a két módszer együttes alkalmazásának lehetőségét. Mintánkban N=298 fő válaszait elemeztük, fogyasztási szokásaik alapján klasztereket alkottunk, amely klaszterekre külön QFD alkalmazásával vizsgáltuk, hogy a termék bevezetése során mire érdemes fókuszálni. Eredményeink szerint a célcsoportként azonosítható klaszterek számára vonzó tényezők a természetes összetevők, a Debreceni Egyetem tudományos háttere és a biztonságosság, amelyek közül az első kettő növeli a legnagyobb mértékben az elégedettséget. Ezért ezeknek a csomagoláson való feltüntetését is javasoljuk. A minőség háza elemzés alapján pedig a bioaktív összetevők lett a legfontosabb technikai paraméter, ezért ennek alkalmazása a gyártás során javasolt.
  
  JEL-kódok: I12, L11 L66

• Helyi húsok választási szempontjai – Fogyasztói szegmensek Magyarországon

  3-20

  Szommer Bianka

  Szente Viktória

  Megtekintések száma:

  145

  Napjainkban mind a fenntartható és etikus élelmiszerek kínálata, mind a kereslete növekszik. Azonban sem a vállalatok, sem a fogyasztók számára nem könnyű a döntés arról, hogyan egyensúlyozzák az egészséget, a minőséget és a fenntarthatóságot a ráfordításaikkal. Ezért célul tűztük ki, hogy húsfogyasztáshoz kapcsolódó attitűdjeik és értékítéletük alapján azonosítsuk a különböző fogyasztói csoportokat Magyarországon.  Összesen 27 rendszeres húsfogyasztó töltötte ki a Q-rácsot attitűdjei alapján. Az elemzéshez matematikai-statisztikai szoftvert használtunk. A varimax rotációval öt véleménycsoportot azonosítottunk. A húsfeldolgozók vagy -termelők számára a legfontosabb célpont a „fenntartható húsfogyasztók” lehetnek, akik minőségi, helyi termékeket keresnek, de nem látogatják a helyi piacokat. A „változatos húsrajongók” ma már jobban tudatában vannak annak, hogy a minőség a legfontosabb prioritásuk, és ők lehetnek a jövő fenntartható húsfogyasztói. A másik három típust némileg érdekli az ár („árvezérelt, tradíciós értéket mutatók”) vagy a könnyű megfizethetőség („kényelem alapján döntő húsvásárlók” az és „információhiányos húsfogyasztók”). A különböző igények kiszolgálásához elengedhetetlen a fenntartható húsfogyasztás tudatosítása; a marketingeszközök azonban szegmensenként eltérőek lehetnek.
  
  JEL-kódok: Q01, Q13

• A németországi termelői boltok online marketing tevékenysége

  73-91

  Füzesi István

  Csordás Adrián

  Felföldi János

  Megtekintések száma:

  455

  A digitális marketing jelentősége folyamatosan nő, a pandémiás helyzetben pedig az alkalmazásának a hiánya még szembetűnőbb. A német fogyasztók környezettudatos vásárlási preferenciáinak, valamint a COVID-19 okozta helyzetnek köszönhetően a németországi termelői boltok alacsony online jelenlétére hamar fény derült. A kutatás célja éppen ezért, az elsődleges termelői élelmiszerboltok által használt digitális marketing eszközök elemzése. A reprezentatív mintán végzett főkomponens elemzéssel és a K-közép módszer alkalmazásával öt csoportot azonosítottunk. A vizsgálat alapját képező 375 termelői bolt adatai nyomán kijelenthetjük, hogy ezek az üzletek a weboldalaik és a közösségi média felületeik használatára csekély figyelmet fordítanak. Az elemzett boltok több, mint kétharmada nem üzemeltetett semmilyen honlapot, vagy nem tűntette fel azon a törvényileg előírt információkat, és csupán minden ötödik biztosított lehetőséget online vásárlásra (webshop). A digitális marketing nyújtotta lehetőségeket jól kihasználó (leginkább alkoholos termékek értékesítésére fókuszáló) üzletek alacsony száma a klaszterezés során vált igazán jól láthatóvá. A vizsgálati módszerek segítségével azt is megállapították a szerzők, hogy sok üzlet esetében a közösségi média használata jelentette az egyetlen online kapcsolatot a vásárlókkal, viszont még ezen felületek alkalmazása sem nevezhető általánosan bevett gyakorlatnak a német termelői boltok vonatkozásában. A digitális marketing hiánya rövid távon hátrányt, hosszabb távon akár a vevők számának és ezáltal a bevétel nagyságának csökkenését is eredményezheti.
  
  JEL-kódok: M31, O13, E21

• Reklámozás, szlogen és szuperhősök – A gyermekek meggyőzésének eszközei

  47-57

  Barta Bianka

  Szűcs Róbert Sándor

  Megtekintések száma:

  387

  A gyermek- és fiatalkorúak korcsoportja kiemelt jelentőséggel bíró szegmens a piaci szereplők számára, mivel nem csupán önálló vásárlóként, szüleik tanácsadóiként és befolyásolóiként vannak jelen a piacon, hanem ők jelentik a jövő vásárlóit is. Éppen ezért a legtöbb vállalat ezt a korosztályt helyezi tevékenységének középpontjába. Fiatal koruk miatt rendkívül hiszékenyek, befolyásolhatóak, mindemellett saját, kiforrott értékrenddel még nem rendelkeznek. Ezt kihasználva a vállalatok saját igényeik szerint formálhatják értékrendjüket, vásárlási- és fogyasztási szokásaikat. Kiváló segítséget nyújt a célok elérésében a technikai eszközök (televízió, okostelefon, táblagép, számítógép, stb.) intenzív használata, ebből következően a marketingingerekkel való találkozás növekvő gyakorisága.
  Napjaink felgyorsult technológiai fejlődése következtében a gyermekeket egyre inkább az új eszközök (például értéknövelt sales promotion ajándékok) segítségével lehet elérni. Az új eszközök mellett a klasszikusnak nevezhető televízió is kiemelt szerepet játszik az életükben. A televíziós reklámok több szempontból is alkalmasak a márkaépítésre, hiszen egyszerre több érzékszervre is hatást gyakorolnak. Így fordulhat elő, hogy az egy időben észlelt színek, szignálok és képek (mesefigurák) együttesen magasabb emocionális hatást, asszociációkat váltanak ki. Az emlékezeti arány magas a gyermekek esetében, különösen abban az esetben, ha az aktivitást egy-egy emblematikus figura, karakter segíti. A vállalatok ezt a tényt szem előtt tartva előszeretettel alkalmazzák a brand licensing módszerét, mely marketingaktivitás sikere vitathatatlan. A módszer a vállalatok számára relatíve alacsony költségvonzattal bír, másrészt bevetésével a gyermekek könnyebben tudnak azonosulni a márkával – magukénak érzik azt. A vállalatoknak azonban nem elég egy karaktert kitalálni, fontos a jó pozícionálás is, illetve az, hogy a választott figura könnyen be tudja fészkelni magát a potenciális fogyasztók (gyermekek) fejébe. Ennek következtében az érzelmi kötődés kialakulása kézenfekvő. A sikeresség eléréséhez pontosan ismerni szükséges a célcsoportra jellemző aktuális trendeket (kedvenc mesefigurák, szuperhősök, népszerű rajzfilmek, stb.). Mindemellett a szlogenekre kiterjedő vizsgálatunk kiválóan bizonyítja, hogy egy jól felépített marketingkommunikációs kampány eredményeképpen a vállalatok képesek a gyermekek fejében elhelyezni a termékeik szlogenét, magát a márkát, a márkához kapcsolódó mesefigurát és annak színvilágát is.