Keresés

Keresési eredmények

• Az élelmiszer-vásárlási szokások változása a Covid járvány alatt Szlovákiában és Magyarországon, helyzetkép Dél-Szlovákiában és Nyugat-Magyarországon

  55-70

  Molnár Anna

  Józsa László

  Dernóczi-Polyák Adrienn

  Megtekintések száma:

  1202

  A COVID-19 pandémia megjelenése és gyors terjedése gazdasági sokkhatást okozott, amely változást eredményezett az emberek mindennapi életének szerkezetében, valamint a fogyasztói magatartásban is. A világjárvány, az ebből fakadó korlátozások következtében megváltoztak a fogyasztók munkavégzéssel, kapcsolattartással, étkezéssel, kapcsolatos szokásai. A koronavírus-járvány miatt bevezetett társadalmi távolságtartás az élelmiszer-vásárlási szokások terén is változással járt. Tanulmányunkban megvizsgáltuk, milyen hatással van a COVID-19 két szomszédos ország – Magyarország és Szlovákia két régiójának élelmiszer-vásárlással kapcsolatos fogyasztói magatartására, valamint hogyan változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos döntési tényezőket. Kutatásunk a pandémia második szakaszában, 2020 novemberében kezdődött és 2021 áprilisában fejeződött be. Online kérdőíves felmérést végeztünk levelezőlista, valamint a közösségi média felhasználásával. Hosszú távú trendek vizsgálata ebben a kezdeti időszakban még nem volt lehetséges, így csak a rövid távú hatásokra helyezzük a hangsúlyt. Délnyugat – Szlovákiában, konkrétan a pozsonyi – dunaszerdahelyi – komáromi régióban, Magyarországon pedig a Nyugat - dunántúli régióban (Győr – Moson - Sopron megye) végeztük a felmérést. Több jellegzetesség, magatartási eltérés volt fellelhető a két régió/ország között. Az online élelmiszer-vásárlás olyan általános trend, amely mindkét régióban tapasztalható volt, ezt a pandémiás helyzet némileg tovább fokozta. Kiderült, hogy az online élelmiszervásárlás még nem vált általánosan elterjedtté, a magyar, valamint a szlovák lakosság továbbra is ragaszkodik az élelmiszerek boltban történő vásárlásához. Eredményeink alapján látható, hogy bár nőtt az online vásárlások aránya, mégsem tűnik elegendőnek a válsághelyzet ahhoz, hogy a vásárlókban kialakult rutint, vagy a korlátokat, például az online vásárlással kapcsolatos bizonytalanságot, vagy az új, ezidáig nem ismert termék vásárlását teljesen feloldja. A pozitív tapasztalatokat biztosító változások azonban valószínűleg hosszabb ideig tartanak, különösen azok, amelyek a kényelem és a jólét által vezéreltek, mint például a digitális átvétel, az értékalapú vásárlás és a megnövekedett egészségtudatosság. Ez lehetőséget kínál a vállalatok számára, hogy innovatív, értékalapú és integrált termékeket vagy szolgáltatásokat kínáljanak a vásárlói igények kielégítésére.

  JEL- kódok: D12, D91

• Az egészség ára – Az egészségesnek vélt élelmiszerek iránti fogyasztási és vásárlási szokások vizsgálata, kiemelt tekintettel az árra

  3-16

  Buglyó-Nyakas Erzsébet Tünde

  Gál Tímea

  Megtekintések száma:

  537

  Az elmúlt évek gazdasági eseményei (háború, COVID-járvány) jelentősen befolyásolták mindennapi életünket, beleértve fogyasztói és vásárlási szokásainkat is. A kutatás fő célja annak vizsgálata, hogy az árváltozások hatására hogyan változtak az élelmiszer-fogyasztási és vásárlási szokások, különösen az egészségesnek tartott élelmiszerek esetében. Két fókuszcsoportos felmérést végeztünk a fogyasztói szokások feltárására ebben a témában. A kutatás által vizsgált időszak a 2022. áprilisi és 2023. áprilisi fogyasztói árakra vonatkozott. Kutatásunk az általános élelmiszer-vásárlási szokásokat és a fogyasztói motivációkat vizsgálta. Megvizsgáltuk, hogy a résztvevők milyen mértékben vásároltak online olyan termékeket, amelyeket egészségesnek véltek, valamint az árváltozások hatását az egészségtudatos élelmiszerek iránti keresletre és a fogyasztók márkahűségére, továbbá az online árfigyelő rendszert is, ahol feltérképeztük a fogyasztói elfogadottságot és a rendszer által nyújtott fogyasztói előnyöket. Az egyik legfontosabb eredményünk az, hogy felismertük a fogyasztók növekvő tudatosságát, és egyre többen választják a minőséget, a szakértelmet és a választékot a kényelem és az ár helyett. Az EUROPA.EU kutatásban azonosított fogyasztói reakciótípusok az áremelkedés nyomán egészségesnek tartott termékek tekintetében voltak, bár az arányok jelentősen eltolódtak; sokan keresnek alternatívákat, keresik a termékek helyettesítését; és kevesebb az aggodalomtól ódzkodó, hűséges fogyasztó és a jómódú, de nem elkötelezett fogyasztó. Az árérzékenység a közelmúltbeli tartós áremelkedés következtében növekszik, és kis arányban vannak azok, akik nem aggódnak. Alacsony az érzelmi kényelmet keresők aránya is, amely csoport nagyrészt a magas jövedelmű fogyasztókra korlátozódik. Azok esetében, akik nem ismerik a termékek árát, nem változik a márkahűség és nem hagyják el a márkát, de azoknál, akik árérzékenyek, tendencia a márkák közötti váltás.
  
  

  JEL-KÓDOK: I12, M31, M38

• Az árak emelkedése napjaink élelmiszer piacán

  21-37

  Szűcs Róbert Sándor

  Kovács Krisztina

  Megtekintések száma:

  461

  Az elmúlt néhány hónapban hihetetlen gazdasági változásoknak lehettünk tanúi és részesei. Az infláció rég nem látott méreteket öltött, és a közelben dúló háború hatásait mind az árakban, mind a termékhiányban és az ellátási lánc megszakításaiban érezzük. Ráadásul időközben az energiaárak emelkedésével is számolnunk kell, és még a koronavírusnak sem inthetünk búcsút. Ezeknek a változásoknak még messze nincs vége, így felmerül a kérdés, hogyan reagáljunk a vásárlásainkkal, mit változtassunk? Az árak szerepe a szokásosnál is jobban felértékelődni látszik. Kutatásunk fő célja, hogy megállapítsuk, hogyan változtak az élelmiszer-vásárlási szokások az emelkedő árak hatására, és hogyan próbálnak a fogyasztók védekezni a magasabb árak ellen. Ezért kutatásunkban tudatosan olyan személyeket kérdeztünk meg, akik aktívan részt vesznek az élelmiszerek beszerzésében. A lekérdezést online és offline módon is folytattuk. Összesen 1608 válaszadót értünk el. Eredményeink alapján elmondható, hogy a legtöbb háztartást érinti az emelkedő árak hatása. Azonban az élelmiszerárak emelkedése nem minden esetben változtatja meg a vásárlási és fogyasztási szokásokat. Vannak olyanok, akik annak ellenére is ragaszkodnak a régi szokásaikhoz és életmódjukhoz, hogy nem rendelkeznek kiemelkedő anyagi javakkal. Kutatási eredményeink alapján azt látjuk, hogy kezd kialakulni egy olyan alku/akció-vadász, alacsonyabb áron történő beszerzést célzó vásárlási magatartás, amely lehetővé teszi az alkalmazók számára az élelmiszerfogyasztás minőségének és lehetőségének olyan szinten való fenntartását, amelyekhez korábban hozzászoktak.
  
  JEL-Kódok: M11, M21, M31, M38, Q18