Kricsfalusi Beatrix Peter Handke Közönséggyalázás című darabját és annak első színpadra állítását elemzi. Handke vonatkozásában különösen fontos irodalom és színház mediális sajátszerűségeinek vizsgálata, ugyanakkor a tanulmány ettől a kérdéskörtől továbblépve mindenekelőtt azt járja körül, hogy a német szerző mennyire nyúlik vissza a dramatikus hagyományhoz, illetve mennyire mutat előre a posztdramatikusság felé. Handke elméleti szövegeinek elemzésében a tanulmányíró Handkénak a brechti esztétikai és ideológiai örökséghez fűződő ambivalens viszonyát vizsgálja, majd a Közönséggyalázás előadásának elemzésében a darab metadramatikus vonatkozásainak következményeivel vet számot, ami drámatörténeti szempontból is mindenképpen lényeges belátásokkal szolgál.