53. évf. , 1-2. szám (2014): Színház és dramaturgia

Megjelent május 30, 2014

##issue.tableOfContents##


Tanulmányok

Szerkesztői előszó
2–6.

Egy 2012-es szerkesztőségi megbeszélésen merült fel a színházas lapszám terve, melyen Borbély Szilárdra és rám, az ötlet megfogalmazójára esett a választás mint szakmai szerkesztőkre. Aggályaim voltak, miként is tudjuk teljesíteni a feladatot, hiszen amellett, hogy mindketten már évek óta oktatói voltunk a magyar szakos... drámaelméleti alapozó kurzusnak, tudósként nem voltunk jelen a színháztudományi diskurzusban – azonban Szilárd drámaírói tevékenysége, jelenléte a kortárs színházi nyilvánosságban erőteljes önbizalmat adott a feladat vállalásához. Talán éppen ez a valamiféle kívülállóság, de legalábbis határhelyzet adott elegendő merészséget a lapszám tervezéséhez, amelynek előkészítő, ötletelési folyamatában számot vetettünk a kortárs színházi kultúra megosztottságával, a színház és a politika kapcsolatáról való beszéd rendkívüli nehézségeivel, vidék és főváros, kőszínház és alternatív színtársulatok megosztottságával, a nemzeti színház mint olyan intézményével, egyáltalán: a színjátszás és a színháztudomány mai magyarországi, valamint – ha csak minimális mértékben is – határon túli kereteivel. Nagy terveinkben előkelő hely jutott neves színházi írók, dramaturgok, rendezők megszólításának – mert mégsem tudtunk ellépni színház és irodalom kapcsolatának megértésétől, az ebből adódó dramaturgiai-esztétikai következményektől, így a magyar színházhagyomány modernségének problémáitól sem.

Teljes absztrakt mutatása
3
1
„szalad a drót”: Örkény István Macskajátékáról
7–17.

Miklós Eszter Gerda elemzésében kiemelt értelmezői szempont az irodalmi szöveg és a színpadi adaptáció összetett viszonyrendszerének vizsgálata, annál is inkább, mert Örkény Macskajátéka esetében még összetettebb az adaptációs láncolat: a polifonikus levélregényből Örkény drámát ír, amelyet 1967-ben állítanak ...először színpadra. A darabot az elemzés a magyar dráma- és színháztörténet fordulópontjának tekinti, az ugyanis hangsúlyosan fordul szembe a realista-naturalista színházi hagyományokkal, ami szorosan összefügg a levél- és telefondialógusok alkalmazásával, illetve az ettől nem független progresszív tér- és időkezeléssel.

Teljes absztrakt mutatása
3
5
„Bent vagyunk a csapdában”: A cselekvés és a szubjektum integritásának problémája Illyés Gyula Tiszták című drámájában
18–35.

A Tiszták című Illyés-dráma értelmezésében a cselekvés és a szubjektum integritásának problémája kerül a középpontba, kifejtésében így jól érvényesül a szöveg dramaturgiai és műfaji olvasása, ami végül elvezet annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy az Illyés-életmű kontextusaiból kiemelve, a történe...lmi dráma kizárólagos értelemadó keretétől elszakadva működhet-e a katharok parabolája színpadi alkotásként.

Teljes absztrakt mutatása
2
5
Metadráma vagy színházi esemény? Peter Handke Közönséggyalázásáról
36–53.

Kricsfalusi Beatrix Peter Handke Közönséggyalázás című darabját és annak első színpadra állítását elemzi. Handke vonatkozásában különösen fontos irodalom és színház mediális sajátszerűségeinek vizsgálata, ugyanakkor a tanulmány ettől a kérdéskörtől továbblépve mindenekelőtt azt járja körül, hogy a német ...szerző mennyire nyúlik vissza a dramatikus hagyományhoz, illetve mennyire mutat előre a posztdramatikusság felé. Handke elméleti szövegeinek elemzésében a tanulmányíró Handkénak a brechti esztétikai és ideológiai örökséghez fűződő ambivalens viszonyát vizsgálja, majd a Közönséggyalázás előadásának elemzésében a darab metadramatikus vonatkozásainak következményeivel vet számot, ami drámatörténeti szempontból is mindenképpen lényeges belátásokkal szolgál.

Teljes absztrakt mutatása
6
6
Mit néz(etünk) az új néző(vel)? Rekonstrukció és interpretáció: a Krétakör Új néző projektje
54–72.

Jászay Tamás a Krétakör történetének bemutatása után a 2010-ben lezajlott Új néző projekt elemzésével ismerteti a Schilling Árpád és munkatársai által felvázolt új színházeszményt, amelyben alapvető a civil közösség aktív alkotótársként történő bevonása a színházi eseménybe. A Szomolyán és Ároktőn lét...rejött produkciók elemzésében Jászay rámutat a kortárs magyar színház túlnyomóan szórakoztató karakterének éles kritikájára, illetve talán egy ennél is lényegesebb, Magyarországon jobbára előzmények nélküli szándékra, nevezetesen arra, hogy a színház miként mutatkozik meg úgy, mint a társadalom átalakításának, gyakorlati megváltoztatásának lehetséges eszköze.

Teljes absztrakt mutatása
5
4
A kőszínházi és a független lét határán: Forte Társulat
73–87.

Sándor Zita, a Forte Társulat történetének ismertetését előkészítve, fogalomtisztázó szándékkal írja le a kortárs magyar színház intézményi összetettségét, ami különösen a színház és a kultúra bonyolult – többek között az identitásképzést szociokulturális folyamatként feltételező – kapcsolatrendszeré...nek szempontjából lényeges. Dolgozatában a mozgás és a tánc jelentésképző folyamatai és a test antropológiai kontextusai köré rendeződnek az előadáselemzések.

Teljes absztrakt mutatása
3
0
Vázlat a Vidnyánszky Attila-féle költői színházról
88–100.

Sin Edina tanulmánya hasonlóképpen hiánypótló a kortárs színházi tendenciák teoretikus megfogalmazásában: Vidnyánszky Attila költői színházának definiálása összetett feladatnak mutatkozik, hiszen nemcsak a színrevitel alapjául szolgáló irodalmi szöveg és a színdarabban létrejövő előadásszöveg közötti viszonyr...a kell figyelemmel lenni, hanem szükséges az előadás szövegkezelési metódusainak vizsgálata, illetve a mise en scène-t alakító filozófiai-gondolati perspektíva rekonstrukciója is. De hasonlóképpen nem kerülhető meg más előadásképző jelrendszerek, azaz a színészi játék, a kinezika, a sajátos térkoncepció, az auditív és vizuális jelek, valamint ezek specifikus kombinációjának tanulmányozása sem. A Vidnyánszky-féle költői színháznak ezt a fajta összetettségét a tanulmány második része a Szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából című előadás elemzésével teszi láthatóvá.

Teljes absztrakt mutatása
9
7
„Merre van a magyar hazám?”: A kisebbségi identitás színházi diskurzusa
101–109.

Hegedüs Katalin a kisvárdai színházfesztivál egyik előadását, a Bocsárdi László által rendezett, s a sepsiszentgyörgyi társulat által színre vitt Bánk bán előadását elemezve színház és identitás összetett kapcsolatára, nemzeti kánon és klasszikus szöveg határaira és újraértelmezhetőségére kérdez rá. A tanu...lmány vállalt feladata kifejezetten bátor, hiszen arra kíván rámutatni, hogy a rendezés miként célozza meg a Trianon után létrejövő nemzeti kisebbségek identitásának elbeszélhetőségét, kulturális és nyelvi alaphelyzetét, ami ebben az elemzésben is világossá teszi a színház teljesítőképességét az aktuális társadalmi jelenségek vonatkozásában.

Teljes absztrakt mutatása
4
3
A csoportterápiás helyzet mint színtér: Az irodalomterápia jellegzetességei
110–129.

G. Tóth Anita színház és irodalom kulturális kontextusaitól némiképpen ellépve használja fel a teatrológia fogalomkészletét, ugyanis tanulmányában a biblioterápia (irodalomterápia) elméleti és gyakorlati bemutatását végzi el, amelynek kifejtésében illusztratív módon alkalmazza a színházi szókincset. A kórházi csop...ortterápia speciális formájaként ismerteti az irodalmi szövegek közös feldolgozását, amely a csoport résztvevőit közelebb viheti saját pszichés problémáinak felismeréséhez és feldolgozásához. A metaforikusan értett szerepek, jelmezek és terek definiálása után egy csoportülés vázlatának ismertetésében követi végig Lázár Ervin egyik meséjének alkalmazását, ami a kívülálló számára a színházi fogalomrendszernek köszönhetően válik érthetővé.

Teljes absztrakt mutatása
25
31

Recenziók

A rejtőzködő Racine
130–135.

Jákfalvi Magdolna, A félrenézés esetei (Jean Racine drámái), Pozsony, Kalligram, 2011.

3
5
Előadás-rekonstrukció, vagy amit akartok
136–140.

A 20. századi magyar színháztörténeti kánon alakulása, szerk. Jákfalvi Magdolna, Budapest, Balassi Kiadó, 2011.

2
9
Térbe fordul a kép, vele fordul a néző
141–148.

Ungvári Zrínyi Ildikó, Képből van-e a színház teste?, Marosvásárhely, Mentor – UARTPress, 2011.

3
13
Rockzenész, filmcsillag és cowboy: Sam Shepard, a „legamerikaibb” drámaíró
149–156.

Varró Gabriella, Mesterek árnyékában: Sam Shepard drámái és a hagyomány, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013.

3
4
Az összes folyóiratszám megtekintése