52. évf. , 1-2. szám (2013): Kép, látvány, szöveg

Megjelent május 30, 2013

##issue.tableOfContents##


Tanulmányok

Szerkesztői előszó
2–8.

Arról beszélni, hogyan és miként uralják a képek kultúránkat legalább fél évszázada immár, nem csak a képtudományok intézményesült beszédközösségeiben számít közhelynek, hanem a kulturális közbeszédben is. Hogy a képek dominanciája a kép inflálódását, a képiség iránti érzék elcsökevényesedését hozta m...agával és, hogy a kép ebben az oly szívesen visual age-nek nevezett korban olyan reprezentációs- és tudásmodellekbe is beleütközött, melyek trónfosztását jelentik, arról viszont csak a képdiskurzusok kevésbé popularizálható elemzéseiben lehet olvasni.

Teljes absztrakt mutatása
4
4
A kép-tudomány margójára
9–17.

In der heutigen Lage der Kunstwissenschaft gibt es eine sehr lebendige Auseinandersetzung über die mögliche Verständigung des Bildes. „Why art history” war die wichtige Frage von Saxl und die Fragestellung bleibt bis heute auslegungsbedürftig. Einerseits stehen wir bis heute vor einer ausgedehnten Visualisierung der menschlichen Kultur,... anderseits diese Tendenz ruft eine vielfältige und manchmal ausweglose Annäherung während der Verständigung des Erscheinenden hervor. Die Frage „Was ist ein Bild?” brachte mit sich eine wesentlich erneuerte Bildauslegung, in der mir weiterhin die hermeneutisch-phänomenologisch geprägten Auslegung bestimmend ist (Gadamer, Imdahl, Boehm). Meine kurze Darstellung erörtert die Vor- und Nachgeschichte der iconic turn und nimmt einen eindeutigen Bezug auf die Hermeneutik des Bildes.

Teljes absztrakt mutatása
4
7
Képpé vált szöveg, szöveggé vált kép
18–27.

How can an image be turned into a text? This question has preoccupied artists and art experts for thousands of years. There seems to be three potential intersections of spectacle and verbal utterance. First, description has received a substantial amount of critical attention, which of course does not mean that there are no other relevant phenom...ena requiring further study. Second, the interrelationship of written, moulded or painted portraits also makes it worthwhile to explore the connections between portrait painting and biography. The third kind of encounter between text and image is the narrative. Is it possible at all to narrate a story in the form of image(s)? The answer is by far not as evident as certain critics argue, since a narrative does not only presuppose a plot but a narrator as well, that is, a linguistic construct. It is thus especially reasonable to speak of a pictorial narrative where the images are to represent subsequent phases of the story. The paper aims to examine these issues on the basis of relevant examples, such as texts by Virginia Woolf and Miklós Bánffy.

Teljes absztrakt mutatása
6
10
A tér és a látvány lehetőségei a magyar esztétizmusban
28–39.

The intersection of culture, mediality and literature is accessible by the discourse of landscape and lyrical landscape descriptions. These Modernist spatial depictions also make us understand that the media of visual arrangements are necessary for literary articulations as well. Picture and language, seeing and speaking are not opposites but t...hey can come forth correlated. From the 19th century, it is also obvious that Romanticism made the landscape a special space for poetry by means of the new visual challenges. In my paper, I point out some Hungarian tendencies of that subject, especially in the poetry of Mihály Babits and Gyula Juhász, regarding to the Impressionist tradition.

Teljes absztrakt mutatása
3
8
A holdvilág ezüstjétől az érzékeny ezüstszemcsékig: A fotográfia szép története és a későromantikus hagyomány
40–47.

Die Studie befasst sich mit einem der weniger bekannten Texten von Péter Nádas, Die schöne Geschichte der Fotografie unter intertextuellen Vorzeichen: die Novelle wird in Bezug auf ihren wohl wichtigsten Intertext, auf Adalbert Stifters frühe Erzählung, Der Condor analysiert. Die vergleichende Analyse soll zeigen, wie die motivischen und n...arrativen Strukturen bei Nádas moduliert, neu geschrieben und problematisiert werden. Das Hauptmerkmal fällt dabei auf die Veränderungen der optischen Motivik, die bei Stifter noch durch die symbolhaften Himmelskörper, Mond bzw. Sonne gelenkt werden. Die schöne Geschichte der Fotografie übernimmt diese Symbolik, ergänzt sie jedoch mit der fotografischen Technik, sowie mit den „inneren” Bildern der vom Wahnsinn gedrohten Protagonistin – beide als potenzielle Dispositive bzw. Problematisierungen der Stifterschen Lichtmetaphorik.

Teljes absztrakt mutatása
2
0
Vér-kép: (A vér alakzatai Pierre Corneille Cid című drámájában)
48–59.

Selon l’anthropologie de l’époque classique, l’être humain n’est pas seulement considéré comme „un roseau pensant”, mais également comme un corps déterminé par ses caractères physiques, notamment par ses quatre humeurs héritées de la médecine antique, parmi lesquelles le sang exprime avant tout les passions. Dans le drame... de Pierre Corneille, le sang a un rôle capital dans l’interprétation : il n’est pas seulement le moyen d’exprimer les sentiments intenses des personnages, mais également l’idée centrale de la pensée philosophique de l’oeuvre. Le sang devient ainsi la métaphore de la noblesse d’épée, de la loyauté au roi, de l’héroïsme sublime et de la naissance noble, cependant, par les hypotyposes faites par les différents personnages (Diègue, Chimène, Rodrigue), le sang acquiert une position esthétique dans les images construites par le texte. La beauté et la terreur apparaissent à la fois dans l’imagination ‒ ce qui fait référence à la peinture baroque, notamment à celle de Caravage et d’Artemisia Gentileschi ‒ pour montrer ensemble l’importance du corps humain dans la compréhension de l’anthropologie détectée dans l’art de l’époque classique.

Teljes absztrakt mutatása
22
20
Az archívum színes árnyai – avagy a rezgés mediális archeológiája: (Thomas Bernhard Goethe mekhal című írásának margójára)
60–77.

„Die Symbolik verwandelt die Erscheinung in Idee, die Idee in ein Bild“. Die auf diese Weise ins Leben gerufenen Bilder bieten einen Ort für die Idee an, wo sie eher wie durch eine Passage, im Übergang. lebendig, „unendlich wirksam“, schwunghaft aber schon immer „unerreichbar“ weiterwirkt, durchscheint, ohne je transformiert zu we...rden, Das Bild in diesem Sinne ist das Symbol für Goethe. Die symbolischen Bilder sind also „eminente Fälle“, die in allen Sprachen unaussprechlich bleiben. Die Begriffsbilder von Kant und Newton, der beiden Antipoden Goethes, sind vielmehr Übersetzungen, Transformationen eines „intellectus ectypus“, sodass „der Begriff im Bilde immer noch begrenzt und vollständig zu halten und zu haben und an demselben auszusprechen sei“. Das Bild selbst bleibt also diskursiv, ein willkürliches Zeichen, eine Allegorie. In meinem Beitrag versuche ich den medialen Symbolbegriff Goethes zwischen dem Diskursiv–Archivarischen eines intellectus ectypus und der entoptischen Erinnerung „in einer gewissermaßen verödeten Lokalität“ eines intellectus archetypus anhand von Textauszügen Goethes zu skizzieren.

Teljes absztrakt mutatása
2
8
Se kép, se hang? A trauma képi narrativitásának kérdése W. G. Sebald Austerlitz című regényében
78–88.

Sebald’s novel Austerlitz can be considered a „trauma novel” not only for a narratological reason (that is, because it reflects upon the non-representability of trauma on the level of words), but also because it reveals the impossibility of depicting a past memory with pictures – despite of the fact that both the narrator and the title ...character are feel impelled to do so. The attitude of the narrator illustrates a phenomenon that the German sociologist Bernhard Giesen describes as the perpetrator’s trauma. According to this theory the individual trauma becomes a collective one in case of the perpetrators. Austerlitz, on the other hand, turns into a medium of the victimes as well. Cultural trauma can also become a part of the personal identity due to certain individuals and media, such as the photography, which is of crucial importance for remembering in the novel. One can describe the sound and picture of the trauma with the term of catachresis. This figure involves the constraint of signifying the non-representability.

Teljes absztrakt mutatása
4
5
Hogyan leszel óriás? József Attila Altatójának illusztrációiról
89–108.

Dans les éditions illustrées du poème intitulé „Berceuse” d’Attila József, ’l’action’ formée par le passage réciproque entre la référence textuelle et objective présente des différences considérables. Car une partie des séries d’illustrations ne coopère pas forcément avec le poème, y compris les cas – qui semblen...t être évidents à première vue – où le devoir de l’image consiste „seulement” à représenter comment le ’moi’ du poème, en tant que narrateur et observateur, scanne le monde objectif fictionnel-réel. Dans ces cas, l’organisation iconique peut même inverser la direction perspectivique du texte, en soumettant la quantité des objets scannés à ses propres principes de l’organisation spatiale et non pas aux instructions du texte. La divergence se formera évidemment dans les questions qui touchent les niveaux plus profonds de la structure, par exemple quand le poème „prescrit” le devoir des transpositions dans l’espace mental, le devoir holistique du scanning et le devoir de transformer en spectacle le caractère standard de la conceptualisation. D’autre part, on peut cependant constater aussi que les illustrations, presqu’en dépassant même leurs propres frontières médiales, sont plus d’une fois capables de ’reformer’, fidèlement au texte, la structure du point de vue, par exemple par le jeu entre les dimensions iconographiques – en transformant l’image des lettres en signe des sons – ou bien par la création des compositions multiperspectives.

Teljes absztrakt mutatása
8
15
Képregény: kép és regény?
109–119.

Comics is a special medium: a narrative sequence of still images, often accompanied by written text. Comics is no longer residing in the blind spot of Hungarian academic studies. Literary Studies, Art Studies and Film Studies were the first colonizers of the medium. All of them have compared comics to another medium (novel, picture, film) and c...oncentrated mainly on their similarities and differences, instead of examining the individual characteristics of comics. They have given intermedial explanations about comics. Media Studies and Visual Studies brought a paradigm-shift in the sense that they examined comics as a freestanding medium. In my study, I give an overview of the characteristics, the working mechanisms, the complex language, and the multimedial aspects of the comics medium.

Teljes absztrakt mutatása
16
67
Az összes folyóiratszám megtekintése