Köszöntő sorok
Szerző
Megtekintés
Hogyan hivatkozzuk
Absztrakt
A Studia Litteraria a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének gondozásában jelenik meg immár közel fél évszázada. A hazai irodalomtudomány mértékadó fóruma 1963-ban létesült, s máig tartó folyamatos szellemi jelenlétét olyan elhivatott elődök szerkesztő munkájának köszönheti, mint Bán Imre, Barta János, Tamás Attila, Bitskey István és Imre László. A periodika elsődleges feladatának az egyes tanszékek kutatási eredményeinek rendszeres bemutatását tekintette, ugyanakkor számított a bölcsészkaron működő modern filológiai műhelyek, s más intézetek, valamint az országos kutatóműhelyek közreműködésére is. A Studia Litteraria az elmúlt időszakban évkönyv formájában jelent meg: az intézet tanszékei vetésforgószerűen kaptak lehetőséget az egyes számok összeállítására, jobbára egy-egy irodalomtörténeti korszak köré építve a tanulmányokat. Az évkönyv a humboldti egyetem szellemi igényeinek megfelelően betöltötte hivatását. Az egyetemen folyó oktatást a bevezetett bolognai rendszer gyökeresen átalakította, s a kutatás szervezeti keretei is alapvetően megváltoztak az intézeti tanszékek megszűnésével. Mindezek a változások, s a humán tudományok szemléletében végbement kultúratudományi fordulat a lap szerepének újragondolására késztette az intézet tudományos közösségét.
2011-től a Studia Litteraria arculata megváltozik: az évkönyv folyóirattá alakul, amely évente két duplaszámmal jelentkezik. A folyóirat a továbbiakban főszerkesztővel és állandó szerkesztőbizottsággal működik, s elektronikus kiadványként is megjelenik, amely nyílt hozzáféréssel elérhető az interneten. A külsejében is megújult Studia Litteraria az irodalom- és kultúratudományok időszerű kérdéseit szem előtt tartva szorosabb értelemben vett tematikus számok közlésére vállalkozik: első duplaszámunk a Testinterpretációk, amelyet az év második felében A trauma alakzatai követ. Az alkotógárda gerincét továbbra is intézetünk munkatársai adják majd, ám a rugalmasabb megjelenésnek és a kiterjedtebb szerkesztői folyamatnak köszönhetően más kutatóműhelyek képviselőit is szívesen látjuk szerzőink között.