Évf. 8 szám 2 (2023)

Cikkek

A közösségi média hatása a magyar nők egészségtudatosságára

Megjelent:

2024-04-16

https://doi.org/10.30716/RSZ/23/2/1

Szerzők

Buglyó-Nyakas Tünde Erzsébet,

Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar

Gál Tímea

Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar

Megtekintés

pdf

Kulcsszavak

közösségi média egészség egészséges étkezés netnográfia

Licenc

Copyright (c) 2023 Tünde Erzsébet Buglyó-Nyakas, Tímea Gál

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk

Kiválasztott formátum: APA

Buglyó-Nyakas, T. E., & Gál, T. (2024). A közösségi média hatása a magyar nők egészségtudatosságára. Régiókutatás Szemle, 8(2), 1-12. https://doi.org/10.30716/RSZ/23/2/1

Hivatkozási formátumok

Hivatkozások
• ACM
• ACS
• APA
• ABNT
• Chicago
• Harvard
• IEEE
• MLA
• Turabian
• Vancouver
• AMA

---

Letölthető hivatkozások
Endnote/Zotero/Mendeley (RIS) BibTeX

Absztrakt

A közösségi média marketing egyre nagyobb szerepet tölt be a mindennapjainkban, a fogyasztási szokásainkban, döntéshozatalunkban és az egészségtudatosságunk kialakításában. A kutatás legfőbb célja annak a feltérképezése, hogy a különböző közösségi platformokon résztvevő magyar nők mire asszociálnak az egészségtudatosság kapcsán, milyen a fogyasztói aktivitásuk az online színtereken és ezek alapján milyen speciális csoportok képezhetők. Elsőként egy netnográfiai kutatás segítségével vizsgáltuk meg különböző felületeken az egészségtudatosság témakörben megjelenő hozzászólásokat. Ezt követően 409 nő bevonásával egy kérdőíves kutatás keretében az említett felületeken résztvevők befolyásoltságát mértük az egészségtudatosság tekintetében. A kutatás során számszerűsítettük a közösségi színtereken megjelenő speciális fogyasztói csoportokat és megfogalmaztuk a javaslatainkat azon vállalatok részére, akik az online színterekre alapozzák a marketingstratégiájukat.

Hivatkozások

1. Ahadzadeh, A.S., Pahlevan Sharif, S. and Sim Ong, F. (2018): Online health information seeking among women: the moderating role of health consciousness, Online Information Review, Vol. 42 No. 1, pp. 58-72. DOI: https://doi.org/10.1108/OIR-02-2016-0066
2. Cliff, H. (2020): The effects of Social Media on Health. Carb-Appropriate Research Review, Health Tips, Life Purpose, Patrons Only (2023.) https://cliffharvey.com/the-effects-of-social-media-on-health/
3. Dörnyei, K. (2008). Bioélelmiszer-fogyasztási szokások: Szegmentálás és a bizalom. Marketing &Menedzsment, 42(4), pp. 34–42. DOI: https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/517/412
4. Dörnyei, K., Mitev, A. (2010): Netnográfia avagy on-line karosszék-etnográfia a marketingkutatásban. Vezetéstudomány, 2010. 4. szám. pp. 55-68. DOI 10.14267/VEZTUD.2010.04.06
5. Fábián, N. (2019): A közösségi oldalak hatása az egészségtudatos táplálkozásra a Z generáció körében. TDK dolgozat, BCE, Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás szekció.
6. Fleming-Milici F., Harris JL. (2019): Adolescents’ engagement with unhealthy food and beverage brands on social media. Appetite (146) 104501 DOI: 10.1016/j.appet.2019.104501
7. Földi, K. (2011): A nők élelmiszer vásárlási magatartása. Economica a Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei 2011/1. p. 73-81. ISSN 1585-6216
8. Földi, K. (2012): A fogyasztói üzletválasztási döntések az élelmiszerorientált kiskereskedelemben. Doktori Értekezés Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola
9. Gál, T., Soós, M., Szakály, Z. (2017): Egészségtudatos táplálkozással kapcsolatos fogyasztói insightok feltárása netnográfiával. Vezetéstudomány - Budapest Management Review, 48 (4). pp. 46-54. DOI: 10.14267/VEZTUD.2017.04.07
10. Iglesias, C. (2007): Etnografia Virtual. Revista AMAI, (1)4. pp. 62.
11. Iversen, A. C., Kraft, P. (2006): Does socio-economic status and health consciousness influence how women respond to health related messages in media? Health Education Research, (21) 5, pp. 601–610. DOI: 10.1093/her/cyl014
12. Kiss, V., Szakály, Z. (2016): A szülők hatása a középiskolás diákok egészségtudatos táplálkozására. EMOK – XXII. Országos Konferencia– Hitelesség és értékorientáció a marketingben, pp. 659-668.
13. Kozinets, R. V. (2006). Netnography 2.0. In: Russel W. Belk (ed.): Handbook of Qualitative Research Methods in Marketing. Edward Elgar, Cheltenham, pp. 129–142. ISBN-13: 978 1 84542 100 7
14. Lajos, A. (2005): Az egészségtudatosság sajátos vonásai a 14-18 éves korosztályban, különös tekintettel az élelmiszerfogyasztásra. PhD értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő
15. Malota, E., Gyulavári, T. and Bogáromi, E. (2019): „Az vagy, amit megeszel” - a hazai fogyasztók egészséges táplálkozással kapcsolatos percepciói és attitűdjei. Vezetéstudomány - Budapest Management Review, 50 (1). pp. 80-88. DOI https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.01.08
16. Murphy, G., Corcoran, C., Tatlow-Golden, M. Boyland, E. Rooney, B. (2020). See, Like, Share, Remember: Adolescents, Responses to Unhealthy-, Healthy- and Non-Food Advertising in Social Media. International Journal of Environmental Research and Public Health, 17(7). pp. 1-25. DOI:10.3390/ijerph17072181
17. Pető, D., Prónay, Sz., Buzás P., (2017): A közösségi média hatása a fiatalok táplálkozási szokásaira, Tükröződés, társtudományok, trendek, fogyasztás. In: Tükröződés, társtudományok, trendek, fogyasztás. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar (PTE KTK), Pécs, Magyarország, pp. 369-379. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/14698 ISBN: 9789634291466
18. Popcorn F., Marigold L. (2002). Éva-marketing. Geomédia, 2001 Marketing&Menedzsment, 2002/1. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/1611/1450
19. Quinton S., Wilson, D. (2015): Tensions and ties in social media networks: Towards a model of understanding business relationship development and performance enhancement through the use of LinkedIn. Industrial Marketing Management, Vol. 54, pp. 15-24. DOI: https://doi.org/10.1016/j.indmarman.2015.12.001
20. Törőcsik, M. (2016): A fogyasztói magatartás új tendenciái. Vezetéstudomány, különszám, pp. 19-25. ISSN 0133-0179
21. Törőcsik, M., Szűcs, K., Kehl, D. (2014): Generációs gondolkodás - A Z és az Y generáció életstílus csoportjai. Marketing & Management, 48. különszám. 2, pp. 3-15. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/861/732
22. Wang, W. Y. C., Pauleen, D. J., & Zhang, T. (2016): How social media applications affect B2B communication and improve business performance in SMEs. Industrial Marketing Management, Vol. 54, pp. 4-14. DOI: 10.1016/j.indmarman.2015.12.004