Keresés

Keresési eredmények

• Regionális különbségek és befolyásoló tényezők a magyar 16-30 évesek klímaszorongásában

  10-22

  Pintye Lili Mirella

  Karcagi-Kováts Andrea

  Megtekintések száma:

  21

  A klímaváltozás okozta szorongás (klímaszorongás) a fiatal generációk körében egyre növekvő figyelmet kap. Mindazonáltal a jelenség regionális eltérései és a kiváltó tényezők hazai viszonylatban történő elemzése még hiányos. Jelen kutatás célja a klímaszorongás mértékének vizsgálata a magyar 16-30 éves korosztályban, fókuszálva a regionális különbségekre (Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Pest, Nyugat-Dunántúl) és a társadalmi környezet szerepére. Kérdőíves felmérés 2023-ban 302, 2025-ben pedig 190 fő bevonásával zajlott. Eredményünk jelentős regionális különbségeket mutattak a klímaszorongás mértékében, a legmagasabb értékek a Pest régióban voltak tapasztalhatók. A társadalmi környezet klímaváltozáshoz való hozzáállása szoros összefüggést mutatott a klímaszorongással, míg a demográfiai tényezők (életkor) hatása kevésbé bizonyult meghatározónak. A kutatás rávilágít a társadalmi normák, a közvetlen környezet és regionális elhelyezkedés szerepének fontosságára a klímaszorongás kialakulásában, melyek célzott intervenciók és a társadalmi tudatosság növelése révén kezelhetők.

• Regionális eltérések a munkahelyi motiváció megítélésében

  35-46

  Pelyák Lejla

  Megtekintések száma:

  239

  A kiszámíthatatlan munkaerőpiaci környezet egyre több szervezetet késztet arra, hogy hosszú távon fenntartható megoldásokat keressen a munkaerő biztosítására. Kiemelt szerepet kap a munkavállalói elégedettség növelése, amely nagyrészt a megfelelő motivációs tényezők alkalmazásával érhető el. Kutatásom célja, hogy feltárjam van-e különbség a regionális különbségek tekitetében a munkavállalók munkahelyi motivációja, elvárásai szempontjából. Primer és szekunder módszerekkel vizsgáltam az egyes motivációs tényezők fontosságát, valamint azt, hogy tapasztalható-e regionális különbség a munkavállalói preferenciákban. A kérdőív módszerrel gyűjtött adatok (n=280) elemzése során leíró statisztikai módszereket, korreláció- és kereszttábla-elemzést alkalmaztam. Az eredmények alapján a Hunt-féle célmotiváció elméletben a tisztelet és megbecsülés bizonyult a legmeghatározóbb tényezőnek, főként nagyvárosi környezetben. Ezzel szemben Herzberg higiénés tényezői a kisebb településeken élő munkavállalók esetében játszanak nagyobb szerepet. A regionális különbségek azt mutatják, hogy a munkavállalói elvárások a környezeti sajátosságokhoz igazodnak. A regionális eltérések elsősorban abban mutatkoznak meg, hogy egyes tényezők hatása jelentősebb a kisebb települések esetén (valahova tartozás), ezzel szemben más faktorok a nagyvárosi környezetben élők számára a hangsúlyosak (stabilitás, önfejlesztés).

• Államilag elismert labdarúgó akadémiák szervezeti felépítésének és vezetési funkcióinak vizsgálata

  102-111

  Szalánczi Zoltán

  Megtekintések száma:

  491

  A kutatásomban a magyar labdarúgás elit képzési központjait, az államilag elismert labdarúgó akadémiák szervezeti felépítését és vezetési funkcióit vizsgáltam. A téma relevanciáját a szektorba áramló nagy mennyiségű tőke hatására bekövetkezett szervezeti változásai adják. A sportág fejlődésével immár vállalati keretek között zajlik a munka, amely megköveteli a szervezeti háttér megfelelő kialakítását. Kutatásomban az utánpótlás sportszervezetek gazdasági társaságként történő működését, szervezeti felépítését és vezetési kérdéseit vizsgáltam az országban található, és sportszövetség által kiemelt státuszú, szakmailag meghatározó akadémiák struktúrájának összehasonlító elemzése alapján. Feltártam, hogy melyek azok a szervezeti problémák, melyekkel meg kell birkóznia az utánpótlás műhelyeknek, és milyen fejlesztési irányokat kell követniük, hogy a működésük hosszabb távon is fenntartható legyen. Kutatásomban a Magyarországon található 10 államilag elismert akadémia közül három képzési központ szervezeti felépítését elemeztem. A kiválasztott klubok a Várda Sport Egyesület, a Vasas Kubala Akadémia és a Győri ETO FC utánpótlásbázisa. Fontosnak tartottam, hogy az ország minden régióját képviselje egy vállalkozás, így az esetleges regionális sajátosságok is megjelennek a kutatásomban. Vizsgálatom során az akadémiavezetők felelőségi területeit is megvizsgáltam, és arra kerestem a választ, hogy az utóbbi évek tendenciáját látva milyen területeken volt szükséges fejleszteni a vállalkozást, illetve melyek azok a sajátosságok, melyben az utánpótlással foglalkozó sportszervezetek eltérnek egymástól, és ezek az eltérések milyen előnyökkel/hátrányokkal járhatnak. Fő célom a kritikus sikertényezők feltárása volt, amelyekkel a modern működésnek megfelelni kívánó utánpótlás műhelyeknek rendelkezniük kell. A kutatásból kiderült, hogy a három vizsgált akadémia a hagyományos lineáris, funkcionális szervezeti felépítést követi, de a munkakörök meghatározásában és a vállalat operatív működésében is tapasztalhatók eltérések. Ezek a különbségek jórészt a helyi identitásban és a szervezeti háttér még mindig tartó fejlődésében keresendők. Kulcsszavak: sportmenedzsment, utánpótlás akadémia, futball, szervezeti struktúra.

• Az aprófalvak fejlődési jellemzői Magyarországon az ezredforduló után

  48-57

  Kurucz Lajos

  Megtekintések száma:

  264

  A kutatás során a hazai aprófalvak néhány jellemző vonását ismertetem. A szakirodalmi áttekintés alapján már hazánkban is mintegy fél évszázada vizsgálat tárgya a különböző lakosságszámú települések összehasonlító elemzése. Az 1970-es évektől kezdve születtek jogszabályok a területi különbségek mérséklésére. Az állami szándék ellenére azonban tovább növekedtek az egyes térségek és településcsoportok közötti differenciák. Ez megmutatkozik abban is, hogy a jelenleg hatályos fejlesztéspolitikai jogszabály – a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet – alapján is a kistelepülések az átlagnál nagyobb eséllyel találhatók hátrányos helyzetű járásokban. Vizsgálatom célja, hogy statisztikai adatok elemzésével, valamint egy saját kérdőíves felmérés eredményének ismertetésével – néhány aspektusból – felvázoljam a félezer fő alatti lakosságszámú községek helyzetét. E községek adják a hazai településállomány több mint harmadát, miközben népességük viszont csak az országos 2,9%-a. Az elemzés során elsősorban a demográfiai folyamatokra, valamint a kommunális infrastruktúra kiépítettségére helyezem a hangsúlyt. Ezen fejlesztések (szennyvízhálózat, vezetékes gázellátás) jelentősen javíthatták a kistelepüléseken lakók életminőségét. Mindezen beruházások ellenére, a munkahelyek hiánya miatt jelentős az elvándorlás, aminek következtében a helyi társadalom elöregedése tovább folytatódik. A települések régiós beágyazottságának jelentőségét mutatja, hogy míg Veszprém, Vas és Zala kistelepüléseinek helyzete viszonylag kedvezőnek mondható, Baranya, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén aprófalvai szinte minden mutató vonatkozásában hátrányos helyzetűnek tekinthetők.

• Fenntartható-e egy társadalmi innováción alapuló oktatási program?

  114-124

  Varga Krisztina

  Kucsma Daniella

  Megtekintések száma:

  199

  A társadalmi fenntarthatóság kulcsfontosságú fogalom, amely hangsúlyos tényezőként azonosítható az emberiség jelen szükségleteinek kielégítését, a környezet és természeti erőforrások jövő generációja számára történő megőrzését támogató folyamatokban. A társadalmi innovációs kezdeményezések a fenntartható jövőt támogató olyan megoldások, amelyek alkalmasak lehetnek a regionális szintű különbségek mérséklésére, a területi versenyképesség növelésére, valamint a felzárkóztatás segítésére. Az oktatási egyenlőtlenségek csökkentése, megszüntetése olyan hosszútávú megoldásokat kíván, amely szükségessé teszi a társadalom szereplői közötti újszerű együttműködéseket. A tanulmány keretei között a társadalmi innovációs törekvések oktatásban megjelenő példáit és ezen gyakorlatok hatásait vizsgáljuk, amely során kiemelt figyelmet fordítunk a társadalmi fenntarthatóság kérdéseire. Célunk olyan társadalmi innovációs programok, jó gyakorlatok bemutatása, amelyek oktatás kiegyenlítő megoldásokként azonosíthatók, és a helyi szükségletek és igények, valamint az adott közösség sajátosságainak figyelembevétele mellett adaptálhatók és fenntarthatók a jóllét növelése érdekében. A tanulmány keretei között a vizsgált jó gyakorlatokat strukturált formában jelenítjük meg, hangsúlyozva a társadalmi fenntarthatóságot biztosító kulcselemeket.

• Regionális eltérések a KKV szektorban az Ipar 4.0 pályázatok megoszlásában

  79-87

  Nagy Richárd

  Megtekintések száma:

  232

  Az Európai Bizottság 2014 óta méri a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét a DESI mutatóval. A 2020-as DESI jelentés rámutat arra, hogy a Covid-19 járvány hatására még fontosabbak lettek a digitális eszközök az országok gazdasága számára. Hazánk a 28 Európai Uniós tagállam közül a 21. helyen szerepel a digitális gazdaságot és társadalmi fejlettséget mérő mutatón. A magyar vállalatok versenyképességének javulása a nemzetközi piacon nagymértékben függ a digitalizációjuk mértékétől. A kutatás célja egy áttekintést nyújtani a hazai vállalatok emelt szintű digitalizációs rendszerek bevezetését elősegítő pénzügyi eszközökről és forrásokról a mögöttünk álló Európai Uniós költségvetési időszakból. Az emelt szintű digitalizációval összefüggésbe hozhatóan két pályázati felhívás volt elérhető a 2014-2020-as pályázati ciklusban Magyarországon: GINOP 1.2.8-17 és a GINOP 3.2.6-8.2.4-17. A pályázatok közötti regionális összehasonlító elemzés nem volt megvalósítható, mert a támogatási intenzitás az elszámolható költségekre eltérő a két pályázat esetében, ezért a pályázati felhívások értékelése különállóan történt meg. Az elemzés során megállapításra került, hogy az alacsony pályázati hajlandóság okai között feltételezhetően megjelenik a hiányzó gazdasági és társadalmi potenciál a vidéki térségekben, ezek között kiemelve a beruházásra fordítandó saját forrás és a megfelelő digitális készségekkel rendelkező munkaerő hiánya.

• A térségi turizmusfejlesztés szervezeti- és fogyasztói piaci aspektusai az Alsó-Ipoly mentén

  8-19

  Kóródi Márta

  Mondok Anita

  Sánta Ádám Kálmán

  Megtekintések száma:

  223

  A turizmus makroszintű irányításától függően, akár top down, vagy akár bottom up, vagy integrált turizmusfejlesztési módszert követnek, a stratégiakészítést megalapozó helyzetelemzés szerves része a turizmus szervezeti és fogyasztói piacának felmérése. A turizmus szervezeti piaca érintettjeinek koordinálása egy desztinációmenedzsment szervezet feladata lehetne, azonban a vonalas kiterjedés és településhálózat, a sajátos elhelyezkedés, a kedvezőtlen demográfia számos problémát vet fel. Egy fejlesztési koncepció elkészítéséhez végzett vizsgálat eredményeit összegzi a tanulmány, beazonosítva a két érintetti csoport véleményének azonosságait és különbözőségeit a vizsgált térség turisztikai igényeit illetően. Ez kiterjed a preferált turizmusfajtákra, az egyes turisztikai terméket alkotó szolgáltatásokra vonatkozóan (abszolút érték, rangsor, átlaghoz való viszony). Az Alsó-Ipoly mente egyes aspektusok (vízi és vízparti, kerékpáros és ökoturizmus) tekintetében különleges pozíciót foglalhat el speciális termék- és desztinációfejlesztés, illetve élménymenedzsment, esetleg látogatómenedzsment elemek kombinálásával. Bár a szervezeti piac erőforrásainak korlátozottsága határt szab a fogyasztói elképzelések megvalósításának, azonban a fejlesztés sikerességét a határok kijelölése befolyásolja, ami inkább minőségi, mint mennyiségi kérdés, és a szegmentálással és a differenciált kínálattal függ össze. A desztinációmenedzsment szervezeti funkciókat pedig az aktuálisan megvalósításra kerülő projekt vezető szervezete látja el. Így a fenntartási időszakok átfedése miatt, amennyiben a projektek kellően összehangoltak, TDM szervezet hiányában is folyamatos turisztikai koordináció valósul meg. A fogyasztói piacra irányuló kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy a korlátozott természeti erőforrásokból származó problémák megoldása nem csupán a turisztikai szolgáltatók és fenntartók oldaláról, de a turisták tekintetében is jelentős piaci magatartás-változtatást igényel.

• A megújuló energiaforrásokkal foglalkozó Európai Uniós pályázatok térbeli jellegzetességei az Észak-Alföldi régióban a 2014-2020 közötti költségvetési periódusban

  59-68

  Badar Zoltán

  Kozma Gábor

  Megtekintések száma:

  198

  Az elmúlt időszakban mind az Európai Unióban mind pedig Magyarországon egyre nagyobb hangsúlyt kapott a megújuló energiaforrások használata, és az elmúlt évtizedekben elért sikerekre támaszkodva mind az Európai Uniós, mind pedig a magyarországi fejlesztési dokumentumok egyre ambiciózusabb célokat fogalmaztak meg. A beruházások finanszírozásában igen fontos szerepet játszanak az Európai Uniós támogatások, és ennek szellemében a tanulmány célja Magyarország egyik konkrét térségben, az Észak-Alföldi régióban a megújuló energiaforrások felhasználását támogató, uniós forrást felhasználó projektek térbeli sajátosságainak a bemutatása. A kutatás eredményeként egyrészt három tényező befolyásoló szerepe mutatható ki. A társadalmi-gazdasági fejlettség hatása mind megyei, mind pedig járási szinten megfigyelhető volt, emellett a települések esetében a lakosságszámot, illetve a közigazgatási szerepkört (járásközpont léte) lehet megemlíteni. Másrészt a vizsgálat rávilágított arra is, hogy a megújuló energiaforrások felhasználását támogató két operatív program (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) térbeli jellemzői között is jelentős különbségek.