Keresés

Keresési eredmények

• A szervezeti kultúraváltás jellemzői

  73-80

  Gál Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  99

  Napjainkban a változás általános jelenséggé vált. A szervezeteket is érik változások, amelyeknek meg kell felelniük a hosszú távú fennmaradás érdekében. A szervezeti kultúra az egyik olyan fontos tényező, amely hozzájárulhat a sikeres és időben történő reakcióhoz. Azonban a külső környezeti hatások következtében sok esetben a változás a szervezeti kultúrára is kihat. Ilyen esetben tervezetten és tudatosan szükséges beavatkozni. A kultúraváltás bonyolult, komplex feladat. Számos megközelítés létezik, amelyek a sikeres kultúraváltás tényezőit sorakoztatják fel. Ezek eltérő jellemzők mentén fogalmazzák meg a siker kulcsát, azonban néhány egyezőség megfigyelhető. A legfontosabb szerep a vezetőnek jut egy ilyen helyzetben. Cikkemben bemutatom a változás, szervezeti kultúra és a kultúraváltás alapvető összefüggéseit, szakirodalmi hátterét és kialakulását.

• Magánszemélyek levéltári iratajándékozásának tanulságai JNSZ megyében

  18-29

  Csönge Attila

  Megtekintések száma:

  23

  Történelmi ismeretekhez jellemzően írott dokumentumok kutatásával jutnak történészeink. Történelmünk forrásait a levéltárak őrzik. Hazánk legnagyobb közgyűjteménye, egyben legnagyobb levéltára a Magyar Nemzeti Levéltár, mely 2012-ben az Országos Levéltár és a megyei levéltárak összevonásával jött létre. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár sok évtizede gyűjti a megye településeinek közigazgatási iratait. A különböző hivatalokat, bíróságokat, iskolákat és állami vállalatokat törvény kötelezi arra, hogy történelmi szempontból maradandó értékű, vagy jogbiztosító irataikat tizenöt év elteltével leadják a levéltárakba. A magánszemélyeket, egyesületeket és pártokat azonban semmilyen jogszabály nem kötelezi arra, hogy magántulajdonban lévő régi irataikat, fényképeiket átadják a levéltárak valamelyikének. A hivatalos forrásokon túl a magániratok is számos értékes adalékkal szolgálhatnak a történelem részletgazdagabb bemutatásához és megértéséhez. E rövid tanulmány azt mutatja be, hogy JNSZ megyében hogyan változott az elmúlt években a magánirat ajándékozás, milyen okok álltak a változás hátterében, milyen dokumentumokat ajánlottak fel részükre és ezek miért jelentősek a levéltári kutatás szempontjából.

• A Debreceni Népi Kézműves Fesztivál alkotóinak kérdőíves helyzetelemzése 2021-ben

  67-78

  Kardosné Riz Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  43

  A Debreceni Népi Kézműves Fesztivál hűen őrzi a város kulturális és gazdasági hagyományait. Turisztikai rendezvényként lehetőséget teremt a népi kézműves szakmák, a tárgyalkotók és portékáik megismerésére. Hagyományos vásári jellegét az utcai kitelepülés és a termékek megvásárolhatósága adja. A vásározás hozzátartozik Debrecen történetéhez, a város az 1400-as évektől rendelkezik vásártartási joggal. A kézműves és vásározó múltat őrzik az utcanevek, például Külsővásártér, Mester utca, Csapó utca, utóbbi a 11. Kézműves Fesztivál helyszíne. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy mennyiben debreceni a Debreceni Népi Kézműves Fesztivál, valamint célja a még működő helyi kismesterségek összetételének (szakma, kor, tapasztalat), üzleti erősségeinek és gyengeségeinek, továbbá internetes jelenlétének feltérképezése. 15 tárgyalkotó szakma (bőrműves, mézeskalácsos stb.) 23 képviselőjével készült önkitöltő kérdőívvel ez a reprezentatív kvantitatív felmérés 2021 szeptemberében. A népi kézművesek hozzátartoznak a debreceniséghez, a helyi kultúra részei, fennmaradásuk a város érdeke is, ezért felmérésre kerültek a vállalkozások formái, értékesítési lehetőségeik, pénzügyi hátterük, stb. A tanulmányban a Bevezetés a fesztivált mutatja be, az Anyag és módszer, az Eredmények és a Következtetések fejezetek a kérdőíves felmérés körülményeit és eredményeit ismertetik. A kutatás konklúziói: a Kézműves Fesztivál kulturális, társadalmi hatása jelentős, különösen a népművészeti örökség népszerűsítése, a közösségszervezés, valamint a fogyasztói szokásokra gyakorolt hatása, ízlésformálás révén. Sokféle népi kézműves szakmát találunk még Debrecenben, de bizonyos mesterségeknél a tárgyalkotók elöregedése tapasztalható. Ezen egyszemélyes vállalkozások tradicionálisan még mindig vásárokon értékesítenek, legfőbb erősségük a szaktudás, viszont marketing, reklámozás területén a leggyengébbek, közel egyharmaduknak az internetes jelenlétét az Egyesület biztosítja a saját honlapján.

• Levéltári nyitás a lakosság felé JNSZ megyében: miért és hogyan?

  20-28

  Csönge Attila

  Megtekintések száma:

  16

  A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, más levéltárakhoz hasonlóan, az elmúlt három évtizedben fokozatosan nyitott a társadalom felé. A tanulmány azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy Szolnokon hogyan és miért következett be ez a nyitás. A legszegényebb megyék egyikében kis létszámkeret mellett működő közgyűjtemény a gazdasági válság éveiben nem leépítette tevékenységét, hanem új közművelődési projektekkel szakmai és társadalmi elismerést vívott ki magának. Az iratok gyűjtése és a tudományos kutatómunka mellett széles társadalmi kapcsolatokat kiépítő intézmény az országban első levéltárként valósított meg iskolások tanórán kívüli foglalkozásait célzó TÁMOP pályázatot. Sok éves munkával országosan is egyedülálló kapcsolatot épített ki a megye családkutatóival, melynek eredményeként 2017-ben már a második országos családtörténeti konferenciát rendezték meg nagy sikerrel. Időszaki kiállításaival nemcsak a levéltárosok kutatási eredményeit teszi közzé, de mára már a magánszemélyek iratajándékozásait is fellendítette. A levéltár ismertségének és elismertségének növelését nagyban előmozdította, hogy a helyi médiával is szoros kapcsolat épült ki. Bár a megyei levéltárak minisztériumi fenntartás alá kerültek, a levéltárosok továbbra is a helyi lakosság igényeinek kielégítését, a kiépített kapcsolatok megőrzését tekintik elsődleges feladatuknak.