Keresés
Keresési eredmények
-
Jövőbiztos készségek – Várhatóan mire lesz szükség a jövő munkahelyein?
36-45Megtekintések száma:114A Mesterséges Intelligencia és a robotika fejlődésének köszönhetően számos magas szintű kognitív készség automatizálható, azonban különböző állásokat és munkaköröket eltérő mértékben érinthet a technológiai fejlődés. A magasan képzett szakmákat kevésbé fenyegeti az automatizálás veszélye, mivel ezek olyan készségeket és képességeket is igényelnek, amelyek továbbra is fontos szűk keresztmetszetei az automatizálásnak. Az OECD 2022-es eredményei szerint az automatizálás által leginkább veszélyeztetett munkakörök azonban nem fognak teljesen eltűnni, mivel az ezekben a foglalkozásokban szükséges készségeknek és képességeknek csak 18-27%-a automatizálható nagymértékben. Várhatóan inkább a munkaszervezést kell majd radikálisan átalakítani, és az ilyen munkakörökben dolgozóknak át kell majd képezniük magukat, mivel a technológiák számos feladatban felváltják a munkavállalókat.
Tanulmányomban célom az elmúlt évek szakirodalmi eredményei alapján összegezni azokat a legfontosabb készségeket, amelyek potenciálisan alkalmassá teszik a munkavállalókat a közeljövő – technológiai fejlődésből származó változatos – munkahelyi elvárásaira.
Vizsgálatom során a Scopus adatbázisában kulcsszavas keresést végeztem a jövő munkájának, munkahelyének, foglalkozásának, illetve a készségek, képességek, kompetenciák tekintetében. A keresési találatokat a 2021-2023 időszakra, az angol nyelvű folyóiratcikkekre, a gazdasági és üzleti területekre és releváns – a szerzők által cikkekhez társított – kulcsszavakra szűkítettem. Ezen cikkeken túl további releváns szakmai szervezetek (OECD, World Economic Forum) beszámoló anyagait is áttekintettem az említett időszakra. A feldolgozás során szempont volt a vizsgálatok földrajzi területi, regionális megkülönböztetése.
Eredményeim között kitérek az egyetemek és egyéb oktatási intézmények szerepére a negyedik ipari forradalom jelentette elvárások foglalkoztathatósági elvárásainak szempontjából, hogy a piaci elvárásoknak minél megfelelőbb készségek elsajátítását tudják biztosítani. Kiemelten ismertetem a vendéglátóiparban azonosított top 69 készséget és azok csoportosítását, továbbá a könyvelő szakemberekkel kapcsolatban azonosított 4 fontos készségcsoport elemeit. Ezen felül kitérek a vállalkozók oldaláról elvárhatónak tekintett jövőbiztos készségekre. Általánosságban ismertetem a soft skill-ek felértékelődését az elmúlt évek tudományos eredményei alapján.
Az összegyűjtött eredmények hasznos információként szolgálhatnak az egyéni humán tőke befektetési döntések, a szervezeti tréningek és akár az oktatási intézmények képzési keretrendszerének alakítása során is.
-
A negyedik ipari forradalom oktatásra és munkaerőpiacra gyakorolt hatása
27-34Megtekintések száma:171Az ipar és a munkaerőpiac jelenével és jövőjével foglalkozó szakirodalmak jelentős része kijelenti, hogy napjainkban a negyedik ipari forradalom zajlik. Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy feltárjuk a digitális transzformáció oktatásra és munkaerőpiacra gyakorolt hatását, valamint megvizsgáljuk, hogy az elmúlt évtizedekben milyen változások mentek végbe a magyar lakosság legmagasabb iskolai végzettsége tekintetébe. Célunk, hogy rávilágítsunk a megszerzett képzettségek és az ipar 4.0. megjelenése közötti összefüggésekre. A Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai segítségével bemutatjuk, hogy hogyan alakult a magyar népesség iskolázottsága az elmúlt évtizedekben. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a rendkívüli gyorsaságú digitális fejlődés hatására a társadalmi és a gazdasági környezet egyaránt jelentős változáson ment keresztül. A magyar népesség iskolázottsága az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekszik, drasztikusan csökken az iskolázatlanok aránya, ezzel párhuzamosan nő a közép- és felsőfokú végzettséget szerzők aránya. Ez egy nagyon pozitív trend, hiszen felgyorsult világunkban a jövő munkavállalóinak ahhoz, hogy sikeresek legyenek a munkaerőpiacon, új készségeket kell elsajátítaniuk. A gyors technológiai fejlődés hatására az oktatási rendszerben számos megoldandó, eddig ismeretlen probléma kell majd megoldást találni. Annak érdekében pedig, hogy gazdaságunk a legnagyobb előnyt profitálhassa a jelenleg is zajló negyedik ipari forradalomból, az ipar, az oktatás és a munkaerőpiac minden eddiginél összehangoltabb működésére van szükség.
-
Az újabb típusú nemzedékek jövőképe Hajdú-Bihar megye tanyáin
110-117Megtekintések száma:17Az egykori vidéki társadalom számára a gazdasági biztonság alapvető pillére a tanya és az ott folytatott gazdálkodás volt, mely aztán a családon belül tovább öröklődött. Egy évszázaddal ezelőtt több mint egymillió ember élt hazánkban a tanyákon, azonban ez napjainkra jóval negyedmillió alá csökkent. A népesség fogyása egyfelől annak volt köszönhető, hogy a mezőgazdaságban megjelentek a modern gépek, az új termesztési és tenyésztési technológiák, amik átalakították a gazdálkodást, és vele együtt a benne résztvevő embert, másfelől a társadalom életszínvonala és elvárásai is nőttek, azonban a tanyákon nem épültek ki a modern igényeknek megfelelő infrastruktúrák, így megindult az ott lakó fiatalabb generációk elvándorlása, akik beköltöztek a közeli falvakba és városokba. Vizsgálatom célja az volt, hogy a jelenlegi állapotok figyelembevételével feltárjam a tanyákról való elköltözés lehetőségeinek jövőbeli tendenciáit Hajdú-Bihar megye tanyalakói körében, mely alapját az összes járásában felvételezett kérdőíves felmérés adta. Kutatásom eredményei azt mutatják, hogy a tanyákon felnövő újabb típusú generációk nagy része már nem a tanyán képzeli el a jövőjét, ugyanakkor ha a tanya kényelmi szempontból széleskörűen kiépített és magasabb komfortfokozatnak felel meg, az talán szavatolhatja azt, hogy a fiatalok mégis helyben maradnak.
Az egykori vidéki társadalom számára a gazdasági biztonság alapvető pillére a tanya és az ott folytatott gazdálkodás volt, mely aztán a családon belül tovább öröklődött. Egy évszázaddal ezelőtt több mint egymillió ember élt hazánkban a tanyákon, azonban ez napjainkra jóval negyedmillió alá csökkent. A népesség fogyása egyfelől annak volt köszönhető, hogy a mezőgazdaságban megjelentek a modern gépek, az új termesztési és tenyésztési technológiák, amik átalakították a gazdálkodást, és vele együtt a benne résztvevő embert, másfelől a társadalom életszínvonala és elvárásai is nőttek, azonban a tanyákon nem épültek ki a modern igényeknek megfelelő infrastruktúrák, így megindult az ott lakó fiatalabb generációk elvándorlása, akik beköltöztek a közeli falvakba és városokba. Vizsgálatom célja az volt, hogy a jelenlegi állapotok figyelembevételével feltárjam a tanyákról való elköltözés lehetőségeinek jövőbeli tendenciáit Hajdú-Bihar megye tanyalakói körében, mely alapját az összes járásában felvételezett kérdőíves felmérés adta. Kutatásom eredményei azt mutatják, hogy a tanyákon felnövő újabb típusú generációk nagy része már nem a tanyán képzeli el a jövőjét, ugyanakkor ha a tanya kényelmi szempontból széleskörűen kiépített és magasabb komfortfokozatnak felel meg, az talán szavatolhatja azt, hogy a fiatalok mégis helyben maradnak.
-
Fenntartható-e egy társadalmi innováción alapuló oktatási program?
114-124Megtekintések száma:47A társadalmi fenntarthatóság kulcsfontosságú fogalom, amely hangsúlyos tényezőként azonosítható az emberiség jelen szükségleteinek kielégítését, a környezet és természeti erőforrások jövő generációja számára történő megőrzését támogató folyamatokban. A társadalmi innovációs kezdeményezések a fenntartható jövőt támogató olyan megoldások, amelyek alkalmasak lehetnek a regionális szintű különbségek mérséklésére, a területi versenyképesség növelésére, valamint a felzárkóztatás segítésére. Az oktatási egyenlőtlenségek csökkentése, megszüntetése olyan hosszútávú megoldásokat kíván, amely szükségessé teszi a társadalom szereplői közötti újszerű együttműködéseket. A tanulmány keretei között a társadalmi innovációs törekvések oktatásban megjelenő példáit és ezen gyakorlatok hatásait vizsgáljuk, amely során kiemelt figyelmet fordítunk a társadalmi fenntarthatóság kérdéseire. Célunk olyan társadalmi innovációs programok, jó gyakorlatok bemutatása, amelyek oktatás kiegyenlítő megoldásokként azonosíthatók, és a helyi szükségletek és igények, valamint az adott közösség sajátosságainak figyelembevétele mellett adaptálhatók és fenntarthatók a jóllét növelése érdekében. A tanulmány keretei között a vizsgált jó gyakorlatokat strukturált formában jelenítjük meg, hangsúlyozva a társadalmi fenntarthatóságot biztosító kulcselemeket.
-
Az „Alföld szíve” élménypontjainak ismertsége és elismertsége
67-74Megtekintések száma:37Egy földrajzi térség fejlesztésének célja elsősorban az adott terület eredményes működtetése, lakosainak megfelelő lakóhely és jólét biztosítása megfelelő színvonalú gazdasági, kulturális, technológiai és ökológiai feltételek megteremtésével. Ritchie–Crouch (2003) szerint az a turisztikai desztináció versenyképes, amely képes a turisztikai bevételek növelésére, a turisták folyamatos vonzására, a látogatók számára emlékezetes, elvárásaiknak megfelelő élmények nyújtására, valamint ezeken túl profit termelésre. Ám eközben a helyi lakosság jólétének is meg kell maradnia vagy emelkednie úgy, hogy a feltételek a jövő generációi számára is megőrzésre kerüljenek (vagyis a fenntarthatóság elvei érvényesüljenek). A turisztikai kereslet dinamikus növekedése magával vonja a desztinációk közötti verseny fokozódását is. Az erős verseny a célterület turizmusmarketingjéért felelős szervezet számára kihívást jelent az imázsépítés, a termékfejlesztés és a kommunikáció területén is. A turizmus sikeres fejlesztésére azonban csak egy jól működő, jól együttműködő rendszerben van mód. Az együttműködés mind területi, mind pedig turisztikai termékek szintjén szükséges. Jász-Nagykun-Szolnok megye turisztikai azonosítását szolgáló szlogen, az „Alföld szíve” kifejezés ugyan mindenben megfelel a jelszavakkal szemben általában támasztott követelménynek, ám sikerességének megítélése piaci felmérésekhez kell, hogy kötődjön. Ennek alátámasztásához célterületi belföldi turizmusban résztvevők körében 2019 nyarán végzett nagymintás (n=1037) felmérés szolgál. A megkérdezettek 71,6%-a az „Alföld szíve” márkanévvel jól beazonosítja a megyét, a rossz válaszok aránya elhanyagolható volt. A turisztikai márka ismertségén túl a kutatás kitért a megye különböző turizmusfajtákhoz kötődő attrakcióira is. A megye turisztikai attrakciói közül 29 kínálati elemet értékeltek a megkérdezettek aszerint, hogy meglátogatták-e más vagy ismerik-e. A felmérés eredményei alapján nagyon jól ismert kínálati elemek a Tisza-tó, Abádszalók, a Jászberényi Állat- és Növénykert, Cserkeszőlő, a felüdülőhely, a Tiszavirág Fesztivál, Szolnok, valamint a RepTár, Interaktív Repülőmúzeum, Szolnok. Habár a turisztikai attrakciók ismertsége a megyei válaszadók körében kedvezőnek ítélhető, 12 kínálati elemet a nem megyei válaszadók kevesebb, mint 10%-a látogatott csak meg a felmérés időpontjáig, s mindegyik attrakció esetében a válaszadók minimum egynegyede elutasító is egy lehetséges látogatással kapcsolatban. A kutatás következtetései rámutatnak arra, hogy a térség meglévő attrakcióinak kihasználásával és fejlesztésével a turizmus minél több szegmensének érintésével komplex élménycsomagokat nyújtó turisztikai innováció szükséges a desztinációban, amely a látogatószám érdemi emeléséhez vezethet.
