Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Környezettudatos vállalatok együttműködésének koordinációs lehetőségei Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
    51-62
    Megtekintések száma:
    241

    A 21. században jelentős változások történtek az ellátási láncok menedzsmentjében. A megnövekedett tagszámmal működő láncok mára már inkább hálózatnak tekinti a szakirodalom. A tagok közötti együttműködés, a folyamatok összehangolása, koordinálása egyre nehezebbé vált. Ezen kívül az ellátási láncokkal szemben is egyre nagyobb elvárás a környezetkímélő rendszerek, technológiák, folyamatok alkalmazása. A környezetszennyezés növekvő szintje, a meg nem újuló erőforrások csökkenő szintje is jelzi az üzleti életben bekövetkező változásokat. A szervezetek és így az ellátási láncok, hálózatok célkitűzései között szerepel a környezetkímélő megoldások alkalmazása, ami azonban szintén megnehezíti a vállalatok működését és ezáltal hatással van a tagok közötti koordinációra is. Éppen ezért egy olyan megoldásra helyeztük a hangsúlyt, mely szakirodalmi adatok alapján hatékonyan segítheti az ellátási láncok koordinációját. A szerződések potenciálisan jó megoldások a tagok összehangolt működésére, ezért tanulmányunk fókuszát a szerződésekkel történő koordinációs lehetőségek adják olyan üzleti környezetben, ahol a környezettudatosság magas elvásárként jelenik meg. Így a tanulmányunk célja egy olyan szakértői csoport felállítása, akik magas szintű környezettudatossággal rendelkező cégek döntéshozói. Az általuk felállított preferenciák alapján és az AHP módszer segítségével szeretnénk egy döntéstámogató modellt kialakítani, mely segítene a környezettudatossággal rendelkező cégek esetében felmerülő jellemzők, elvárások, attitűdök figyelembe vételével, a partnerséget megfelelő szinten koordináló szerződést ajánlani.

  • A járművásárlást támogató online költségkalkulátor fejlesztése
    19-30
    Megtekintések száma:
    196

    A hagyományos üzemanyaggal működő járműflotta fokozatos lecserélése alternatív energiaforrásokkal működő járművekre jelentős lépés a közlekedési rendszerek fenntartható fejlesztése és a hatékony energiagazdálkodás irányába. A kutatásunk során megvizsgáltuk a magyarországi jellemzőket és sajátosságokat; különös figyelmet fordítva a megújuló energiaforrások alkalmazhatóságára. A közúti elektromobilitási rendszert az energiatermelés, a járműállomány, a töltőinfrastruktúra és az üzemeltetési jellemzők szerint elemeztük. Megállapítottuk, hogy a plug-in hibrid járművek (PHEV) kezdeti nagyobb aránya fokozatosan csökken a tisztán elektromos járművekkel (BEV) szemben. Megvizsgáltuk és összehasonlítottuk az online magyar és angol nyelven elérhető elektromos jármű költségkalkulátorokat. Megállapítottuk, hogy hiányzik a járműhasználati szokások alapján a megfelelő hajtás típus kiválasztását támogató funkció. Kidolgoztunk egy hagyományos, hibrid és tisztán elektromos hajtás típusokat értékelő eljárást, ami a fő tudományos újszerűsége a cikknek. A funkciót beépítettük egy új, magyar nyelvű költségkalkulátor alkalmazásba, ami jelentősen hozzájárulhat az elektromobilitás hazai elterjedéséhez.

  • „Maradj otthon” – Áttérés Home Office-ra az Észak-Alföld Régióban
    37-47
    Megtekintések száma:
    410

    A covid járványból eredő változások maguk után vonták a Home Office soha nem látott mértékben történő elterjedését. Tanulmányunkban a munkahelytől távoli munkavégzés előnyeinek és hátrányainak vizsgálatához egy olyan szervezet Észak-Alföldi Régióját választottunk, ahol fontosak a személyes tárgyalások, így a veszélyhelyzet előtt csak ritkán alkalmazták azt, a megváltozott körülmények miatt viszont tömegesen tértek át rá. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a szakirodalomban szereplő tényezők közül melyek gyakorolják a legnagyobb hatást a távoli munkavégzéshez kapcsolódó dolgozói elégedettségre és annak a járványhelyzet utáni megmaradásának igényére. Regresszió elemzés eredményei alapján megállapítottuk, hogy a dolgozók elégedettségére a távoli munkavégzésre való áttérés nagyobb vágya, a személyes kommunikációs csatornákat helyettesítő megoldásokban való jártasság és a munka-magánélet egyensúly érzékelt javulása pozitív, a bevezetéshez kapcsolódó bizonytalanság és stressz negatív hatást gyakorol. Későbbiekben is szívesen dolgoznának ebben a formában a dolgozók, ha már a bevezetéskor erőteljesebben jelentkezett a távoli munkavégzésre való áttérés vágya, az átállásból adódó félelem, a magasabb életkor és a vezetői visszajelzés hiánya viszont inkább visszaterelné őket a munkahelyre. Javaslatként fogalmaztuk meg azt, hogy a folyamat teljes szakaszában fontos a vezetői támogatás, amely meg kell, hogy nyilvánuljon a dolgozók döntési folyamatba történő bevonásában, a személyes kommunikációs csatorna megfelelő helyettesítésében és a gyakrabban történő visszajelzésben. A munka-magánélet egyensúly javításában a vezető az időmenedzsment oldaláról lehet a követőinek a segítségére a feladatok priorizálásával. A Home Officehoz kapcsolódó tapasztalatszerzési folyamatban ezek az intézkedések segíthetnek abban, hogy a távoli munkavégzésnek inkább az előnyeit tapasztalják a munkavállalók.

  • A Hajdú-Bihar megyei sportvállalkozások likviditási helyzete
    6-14
    Megtekintések száma:
    214

    A sport a világ egyik legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező iparága. Mint minden más ágazatban, a sportban is növekszik a mérhetőség iránti igény, valamint a döntések számokkal való alátámasztása. A tulajdonosok és vezetők egyik mérvadó döntési kritériuma a pénzügyi adatok, amelyek magát a vállalkozás működését vagy éppen a befektetési lehetőségek megítélését befolyásolja. Jelen kutatásban a mérhetőség iránti igényt kielégítve és a pénzügyi adatokat felhasználva vizsgáltuk meg a Hajdú-Bihar megyei sportvállalkozások likviditási helyzetét. A kutatás során az OPTEN adatbázisát használtuk, ami az éves beszámolási adatokat tartalmazza a sportvállalkozásokra vonatkozóan. A kedvezőbb kezelhetőség érdekében a sportvállalkozások csoportosításra kerültek árbevételi kategóriák és tevékenységi kör szerint, melyek mentén összesítve, átlagolva kezeltük a kapott likviditási számadatokat. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a megyei sportszektorban működő sportvállalkozások többségében magántulajdonban lévő mikrovállalkozások, akik alacsonyabb árbevételi kategóriával rendelkeznek és főtevékenységként a 931 Sporttevékenység került megjelölésre. Likviditási helyzetük átlagosan kedvező, magas növekedési potenciált mutatnak, illetve kockázatkerülő magatartás jellemzi őket.

Adatbázis logók