Keresés
Keresési eredmények
-
A közösségi gazdaság az EU-28-ban és népszerűségük Magyarországon és Romániában
88-103Megtekintések száma:190A közösségi gazdaság a tercier szektorba történő berobbanását követően, alaposan átrendezte az erőviszonyokat, teljesen új alapokra helyezve át annak elérési módját. A tanulmány célja bemutatni napjaink egyik legnépszerűbb gazdasági mechanizmusát, a közösségi gazdaságnak a nevezéktanát, definícióit. A szolgáltató szektorban a kereskedelmi platformok (platform alapú vállalkozások) megjelenése virtuális piacterek sokaságát hozta létre, ahol fogyasztók és értékesítők közvetlenül egymással lépnek kapcsolatba, érdeklődési körüknek megfelelően. Fókusz alá veszi a magyarországi és a romániai közösségi gazdaság piacát, abból a célból, hogy az olvasó tisztább képet kapjon annak elterjedtségéről és formáiról. A cikk primer és szekunder kutatásokat egyaránt tartalmaz, épít szakirodalmi forrásokra, továbbá az Európai Bizottság nyílt hozzáférésű adatbázisára, melyet SPSS 24 szoftverrel elemeztünk. Vizsgáltuk a közösségi gazdaságot a fogyasztó és a szolgáltató szemszögéből egyaránt, felmértük a fogyasztók és szolgáltatók arányát a két ország és az EU-28 viszonylatában, a tapasztalt előnyöket és hátrányokat, az ily módon kínált szolgáltatások mellőzésének okait és a szolgáltatók sharing economy platformokon való részvételének indíttatásait. Ismereteink szerint a téma ilyen jellegű összevetése ez idáig még nem történt meg.
-
A Debreceni Egyetem gazdaságtudományi alapképzésén tanuló hallgatók etikai attitűdjei a munkahelyi viselkedés tekintetében
1-14Megtekintések száma:14A tanulmány célja, hogy feltárja a Debreceni Egyetem gazdaságtudományi alapképzésén tanuló hallgatók etikai attitűdjeit a munkahelyi viselkedés tekintetében, egy kelet-magyarországi felsőoktatási közeg intézményi kontextusában. A kutatás szekunder és primer adatgyűjtésre épült; utóbbi keretében egy 174 főt számláló online kérdőíves mintán végeztünk kvantitatív vizsgálatot. A kérdőív a szocio-demográfiai háttér, az etikai és etikátlan cselekedetek megítélése, valamint az etikus viselkedést és munkahelyi környezetet befolyásoló tényezők azonosítását célozta. Az SPSS programmal végzett statisztikai elemzések során leíró statisztikák mellett független mintás t-próbát és kereszttábla-elemzést is alkalmaztunk. Az eredmények szignifikáns nemi különbségekre világítottak rá az etikai attitűdökben, különösen az etikátlan cselekedetek megítélésében. A válaszadók szerint a tisztelet, a lelkiismeret és a neveltetés az etikus viselkedés legfontosabb motivátorai, míg a leggyakrabban említett etikátlan munkahelyi viselkedés a lopás, a tiszteletlenség és a hazugság volt. A válaszok alapján az etikus környezet legfőbb eleme a kölcsönös tisztelet, míg az etikátlan közeg leginkább a megbecsülés és őszinteség hiányával jellemezhető. A kutatás hozzájárul a fiatal felnőttek etikai érzékenységének mélyebb megértéséhez a Debreceni Egyetem hallgatói populációján keresztül, és megalapozza olyan további vizsgálatok szükségességét, amelyek a regionális sajátosságokat részletesebb háttérváltozók – például lakóhely vagy ország szerinti bontás – bevonásával elemzik, lehetőséget teremtve a régión belüli (pl. Debrecen–vidék, magyar–külföldi) összehasonlításokra.
-
Mézfogyasztási és vásárlási szokások alakulása Hajdú-Bihar megyében
88-101Megtekintések száma:416A kutatásunk fő célja a hazai méhészeti ágazat piaci helyzetének és viszonyainak fogyasztók szemszögéből történő bemutatása. A méhészeti piac bemutatását azért tartottuk indokoltnak, mert az Európai Unió a világ második legnagyobb méztermelője, és az uniós rangsoron belül Magyarország a méztermelés volumenét tekintve előkelő helyet foglal el. Így a globális és uniós kereskedelmi változások, a piaci trendek, a fogyasztói szokások változása jelentős befolyásoló tényező a hazai viszonyokat illetően. A piaci helyzetet a kapcsolódó, releváns hazai és külföldi szakirodalom feldolgozásán keresztül kívánjuk bemutatni, és emellett statisztikai adatbázisokat is elemeztünk a kérdés vizsgálatához (az Európai Unió tagállami méhészeti programok adatszolgáltatása, KSH, OMME, Statista adatbázisa és jelentései). A magyar lakosság mézfogyasztása évről évre lassan növekvő tendenciát mutat, de még mindig nem érjük el az Európai Unió mézfogyasztási átlagát. A méz alapvető állati eredetű élelmiszerünk, számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik, ezért a fogyasztói és vásárlási szokások vizsgálata fontos kérdés. A fogyasztói és vásárlási szokások felméréséhez a kérdőíves megkérdezés módszerét választottuk. A kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy ma Magyarországon hogyan és milyen irányba változtak mézfogyasztási és mézvásárlási szokások, illetve van -e valamilyen eltérés regionálisan a megkérdezettek válaszai alapján. Az online kérdőív a marketing mix 4P-je alapján épült fel, ennek megfelelően voltak kérdéseink magára a termékre (méz), annak árára, beszerzési helyszínére, promóciós lehetőségeire és a mézfogyasztás módjára, gyakoriságára vonatkozóan is. A mintából kapott eredményeket kiértékeltük, leíró statisztikai elemzésnek vetettük alá, majd az összefüggések bemutatására irányuló vizsgálatot végeztünk el a háttérváltozók alapján, ezek között szerepelt a nem, az életkor, az iskolai végzettség, a település típus, és a megye. A válaszok kiértékelését az SPSS 22.0 adatelemző- és statisztikai program segítségével végeztük el. A minta eredményei nem reprezentatívak, de jól ábrázolják, összefoglalják a kialakult helyzetet.
-
A megfelelő folyadékbevitel vizsgálata a debreceni 3-14 éves korosztály körében
100-108Megtekintések száma:236A megfelelő tápanyag és folyadékbevitel a fejlődő szervezetnek a legfontosabb, aminek a fiatalok, gyermekek többségénél meghatározó szerepe van az óvodában vagy iskolában eltöltött időnek, hiszen a hétköznapjaik során az intézményekben kell, hogy szervezetükbe juttassák az egészségüket szolgáló megfelelő mennyiségű folyadékot. Kutatásunkban a 3-14 éves korosztályt vizsgáltuk, a debreceni közoktatási óvodák és általános iskolák intézményeiben. A felmérés online kérdőív formájában történt, mely eredményeit SPSS statisztikai program és MS Office Excel segítségével értékeltük ki. Kapott eredményeink alapján a gyermekek 69,7%-a nem fogyaszt a korának nem megfelelő mennyiségű folyadékot mindennapjai során, mely a gyermekek fejlődéséhez és figyelmük fenntartásához elengedhetetlen lenne. Az iskolások esetében jellemzőbb a nem megfelelő folyadékbevitel, ennek orvoslására célszerű lenne az intézményekben engedélyezni a tanóra közbeni folyadékfogyasztást, esetleg ösztönözni ezt vízgépek elhelyezésével. A kapott eredmények alapján további ajánlásokat fogalmaztunk meg.
