Keresés

Keresési eredmények

• Szociális munka – Spiritualitás – Egyházak: A szerkesztő előszava a különszámhoz

  Kozma Judit

  Megtekintések száma:

  212

  A szerkesztői előszó célja a különszám bemutatása, azoknak a tanulságoknak az összefoglalása, amelyeket én találtam a tanulmányokban a szociális munka, a spiritualitás és az egyházak kapcsolatáról egyrészt általában, másrészt itt és most Magyarországon. A téma jelentőségét és érdekességét az adja, hogy manapság az egyházak szerepe mind Magyarországon, mind Európa más országaiban egyre bővül a szociális ellátásban, míg missziós szerepük folyamatosan csökken. Ez a helyzet feszültségeket okoz azok között, akik úgy gondolják, hogy elsődlegesen az államnak kell felelősséget vállalnia az állampolgárok szociális jogainak érvényesítésében és azok között, akik az egyének jólétéről való gondoskodást inkább maguknak az egyéneknek, azután a családjuknak, a helyi közösségnek, az egyházközségeknek, és csak legvégső esetben az államnak a felelősségi körébe utalnák. A feszültségteli politikai klímában fontos felmutatni a hívő és nem hívő szociális munkásokat alapvetően összekötő értékeket és etikai elveket, azaz a spiritualitást, ami minden valódi szociális munka magja, és leválasztani az ügyről a politika hordalékát, ami kibékíthetetlennek igyekszik feltüntetni az ellentétet a vallásos hitben és a tudományban gyökerező szociális munka között.

• A spiritualitás szerepe a szociális munkában

  Polacsek Lajos

  Megtekintések száma:

  183

  A cikk személyes, önreflexív, vázlatos módon igyekszik bemutatni a spiritualitás alapvető fontosságát a szociális munkában. Írásomban arra keresem a választ, hogy a szociális munkás saját, önismereti és a kliensekkel végzett munkájában hogyan, milyen formában jelenik meg a spirituális attitűd. Bemutatom, hogy a segítő szakmában tapasztalható segítő szindróma, illetve burnout jelenség megoldásában mennyire fontos szerepe van a spiritualitásnak.

• Misszióból professzió: Bevezető gondolatok a szociális munka esszenciális elemeinek koncepcionális építkezéséről

  Miletics Marcell

  Megtekintések száma:

  176

  A jelen tanulmányban arra vállalkozom, hogy vázlatosan mutassam be a 19. század második felében az amerikai szociális munka missziójának megjelenését, majd az ebből formálódó professzió koncepcionális elemeinek építkezését. A citált, jellemzően amerikai szerzők választása szintén szűkre szabott, mindazonáltal feltevésem szerint hiteles képet adnak a professzió f ogalmi építkezéséről és megfelelően ábrázolják azt a fejlődési ívet, melyet a misszióból kiinduló, ma már hivatássá, és tudománnyá érett professzió az elmúlt 125 évben bejárt. Mindezen túl olyan kérdésekre is igyekszem válaszolni, mint például a jelenben hol húzódnak a hitbéli és a szakmai alapon történő segítségnyújtás határai, mit jelent a professzionalizmus egy vallási közösségben, vagy egyházon belül végzett szociális munkában, és mi szükséges a spiritualitás mind jobb szakmai integrációjához.

• Spiritualitás és szociális munka

  Stumpf-Tamás Ivett

  Móré Marianna

  Megtekintések száma:

  38

  Recenzió
  Rainer B. Gehrig, Michal Opatrný, Birher Nándor és Klaus Baumann (2021): Spiritualitás, etika és szociális munka című könyvéről

• A szociális munka és a keresztény lelkiség kapcsolódásai a Golgota Keresztény Gyülekezet szociális szolgálatainak bemutatása alapján

  Tóth-Simon Károly

  Megtekintések száma:

  261

  A szociális munka és a gyakorlatban is megélt keresztény lelkiség egymástól élesen el nem választható. A szociális segítségnyújtás gyökerei ugyanis a keresztény erkölcsnek és a Biblia tanításának is fontos részét képezik. Ugyanakkor a keresztény felekezetek szinte mindegyikében megtalálható a laikus segítségnyújtás is, mely az egyházak hitéből táplálkozva akar segítséget nyújtani a bajba jutottak számára. Jelen tanulmányban a Golgota Keresztény Gyülekezet (angolul: Calvary Chapel) magyarországi szociális és karitatív tevékenységeinek példáján a keresztény szemléletű laikus segítés, valamint az egyházi szociális segítségnyújtás lehetőségeit, a spiritualitás és a szociális munka kapcsolatát vizsgálom. Fontos felismerni, hogy a laikus segítés szociális szakmai ismeretek nélkül időnként nagyobb károkat okozhat, mint amennyi haszonnal jár, azonban az is igaz, hogy a professzionális szociális munkát is gazdagíthatja az istenhitből fakadó, segítés melletti elköteleződés.

• Spiritualitás a fogyatékos személyek segítésében

  Czibere Károly

  Birinyi Márk

  Megtekintések száma:

  88

  Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a keresztyén antropológia hogyan hat a fogyatékos személyeket segítő keresztyén szociális munkára. Fontos kérdésünk, hogy mivel járulhat hozzá a keresztyén hit a fogyatékos személyek segítéséhez. Gondolkodásunk egyik vezérfonala a Magyarországi Református Egyház Zsinata által 2016-ban elfogadott Confessio Vitium. Írásunk kiemelten foglalkozik a bibliai emberképből fakadó keresztyén szociális munka fogyatékos személyek segítésében megjelenő hozzáadott értékének bemutatásával.

• Zsidó közösségek túlélési stratégiái: Középkori gettók és közösségek

  Háberman Zoltán

  Megtekintések száma:

  396

  A zsidóság hagyományos társadalomban élt a Talmud korától (II.-VI. század) kezdve az európai felvilágosodásig, melyet Kehilának nevezünk. Röviden be szeretném mutatni ezt a hagyományos zsidó társadalmat, a Kehilát, annak persze csak néhány szegmensét emelem ki, mely a XVI. és a XVIII. század közötti zsidó élet típusos formációja volt. Majd a család társadalmi szerepére térek ki a Kehila, a hagyományos zsidó societas kontextusában. Fókuszpontom az úgynevezett askenáz, európai zsidóság. Megközelítésem társadalomtörténeti, és a zsidó vallástudomány módszereit alkalmazom.
  A több ezer éve létező zsidó közösségek a sokszor brutálisan ellenséges környezet ellenére fennmaradtak a mai napig. Jelen tanulmányban meg szeretném vizsgálni a középkori zsidó közösségek néhány szociológiai jellemzőjét. Van-e valamilyen különleges elv vagy séma, amit megfigyelhetünk, és általános következtetéseket vonhatunk le? Hogyan maradtak fenn a zsidó közösségek évezredeken át?
  A zsidó közösségek, mint azt megpróbálom leíró formában prezentálni, alárendelték az individuumot és még a családot is a közösség érdekeinek. A környezet ellenséges és fizikailag is fenyegető volt. A külső társadalom kirekesztése miatt egy sajátos, erősen integrált közösségi létbe kényszerültek a zsidók, hogy túléljenek és fennmaradjanak. A közösség fennmaradása fontosabb volt, mint az egyének vagy/és a család akarata, boldogsága, érdekei. Minden alá volt rendelve a többség érdekeinek. A közösség működési mechanizmusai a kollektív teljes felsőbbrendűségét valósította meg az egyének és még a család intézménye felett is. A Kehila, a spiritualitás és jóléti gondoskodás összekapcsolódásán alapuló közösség, melynek célja a zsidóság gazdasági és szellemi fennmaradása volt.
  A zsidóság alkalmazkodni tudott, erre hagyományörző-spirituális életformájuk is predesztinálta őket, fennmaradásuk sikeres volt.

• Az elhívás: a szociális munka gyakorlatának spirituális modellje

  Hugen Beryl

  Megtekintések száma:

  140

  Pályaválasztása során sok keresztény hallgató találja a szociális munkát vallásos hitével összeegyeztethetőnek. De nem sok idő kell ahhoz, hogy szociális munkás képzésük során ezek a hallgatók elkezdjék felismerni a sokrétű feszültséget, ami a vallásos hitük, a szolgálatok lelkülete és a szociális munkás hivatás világi értékei között mutatkozik. Ebben a tanulmányban szeretném körülírni, vagy pontosabban újból bevezetni az elhívás vallásos modelljét, ahogy azt a keresztény szociális munkások használják manapság, és használták a múltban, hogy összekössék a keresztény hitet a professzionális szociális munka gyakorlatával.