Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Kutassunk együtt – A kutatási gyakorlat és a kutatótáborok szerepe a szociális munka oktatásában
    Megtekintések száma:
    133

    Napjainkban a szociális képzésekben az elméleti és gyakorlati képzés viszonyának újragondolása ismét kiemelt feladatként fogalmazódik meg. Nehéz a képzésekben a gyakorlat ideális mértékét, illetve azokat az ismereteket, kompetenciákat meghatározni, amelyek megfelelően reflektálnak a munkaerőpiac eltérő igényeire. A társadalmi-gazdasági átalakulások következtében folyamatosan változik az az ismerethalmaz, amely közvetlenül meghatározza a szociális munkás eszköztárát a gyakorlati tevékenység során. Ennek következtében a képzés fontos elemévé vált a tanulási folyamat tudatosítása, amelyben az ismeretszerzésre, a tudás követhetőségére összpontosítanak a hallgatók. A gyakorlat alapú tanulás megteremti azt a tanulási környezetet, amelyben, a tudás és az információk megértésére, az értékék, az attitűdök és a professzionalitás fejlesztésére nyílik lehetőség. Ebbe a megközelítésbe jól illeszkedik a kutatótáborok szervezése, ahol a hallgatók többek között kutatásmódszertani ismereteiket mélyíthetik el. Látnunk kell, hogy a tanulás, nem egy egzakt módon definiálható cselekvés, sokkal inkább egy komplex, erősen a szituáció által meghatározott fogalom, hiszen a különböző emberek különböző módon tanulnak, de ugyanaz az ember is más és más módon sajátít el ismereteket különböző helyzetekben. Különösen igaz ez a kutatótáborokra, ahol a speciális tanulási környezet az ismeretek proceduálissá válásának katalizátora is egyben. A táborozás a szociális tanulásban kiemelkedően fontos és hatékony szintér. „A probléma megoldása és az élményre, valamint az új tapasztalásokra való reflexió nyomán marad meg a tapasztalás egy későbbi helyzetben felhasználható tudásként.” (Gruber és Garabás, 2018 pp.74) A hallgatók részeseivé válnak a kutatás tervezésének és kivitelezésének egyaránt, akár a kutatási célok meghatározásától, az adatok felvételén és feldolgozásán keresztül, egészen az eredmények publikálásáig. A tanulmányozott jelenségek, folyamatok, összefüggések gyakran a társadalom komplexitásának megtapasztalható bizonyítékai olyan résztvevők számára, akik a vizsgálttól lényegesen különböző szocioökonómiai környezetből érkeznek. Fontos szempont a kutatótáborok tanmenetbe történő beemelésénél a kutatótáborok közösségformáló szerepe is. A hallgatói létszámok csökkenése és az a tény, hogy mára a nappali tagozaton tanulók jelentős hányada is önfenntartóként, munkaviszonnyal rendelkezik, jelentősen befolyásolja a közösségi aktivitások számát és minőségét. A kutatótáborok a kutatásmódszertani ismeretek bővítésén túl alkalmat teremtenek az együttműködések kialakítására és fejlesztésére, közös élményszerzésre és feldolgozásra.

  • A szociális munka új, 2014-es globális definíciója
    Megtekintések száma:
    495

    Az írás a szociális munka globális definícióját (Global Definition of Social Work) úgy mutatja be, mint a szociális munkával kapcsolatos nemzetközi szakmai diskurzus egyik fontos állomását. Vázolja a definíció előtörténetét, a létrejöttéhez vezető vita főbb dimenzióit, valamint a 2014-es definíció új vonásait. A globális definíció alkotásának előkérdése az, hogy van-e, lehet-e univerzális szociális munka; az írás bemutatja a kérdéssel kapcsolatos viták fő területeit és a jellegzetes nézőpontokat. Megfogalmazza azt az álláspontot, hogy a definíciót nem elsősorban a szociális munka leírásaként vagy normájaként kell felfogni, hanem sokkal inkább a szociális munkások világméretű diskurzusának teljesítményeként. A hazai szociális munkások számára tehát nem az a feladat, hogy megtanulják a definíciót és híven alkalmazkodjanak az abban található „előírásokhoz”, hanem az, hogy kialakítsák a saját diskurzusaikat a definíció által érintett kérdésekről.

  • Az ELTE szociális munka alapképzés innovatív elemei és útkeresési törekvései
    Megtekintések száma:
    217

    Tanulmányunkban az ELTE TáTK szociális munka BA képzés kapcsán az elmúlt évek kihívásait szeretnénk bemutatni, és azt, hogy milyen innovatív képzési módszerekben gondolkoztunk. A képzés gyakorlati fókuszára helyezzük a hangsúlyt, középpontba állítva a készségfejlesztést célzó tárgyakat és a terepgyakorlatokat. Fontos megjegyezni, hogy a COVID-19 1. és 2. hulláma is számos kihívást hozott a képzés megszervezése és lebonyolítása terén, így azokra is kitérünk.

  • Az együttműködés a szociális munka egyik kulcsa és eszköze
    Megtekintések száma:
    999

    Az együttműködés különböző kérdéseit vizsgálva a tanulmány a vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalomból és a magyar szociális munka jelenlegi gyakorlatából indul ki. A modern szociális munkát meghatározó szellemiségek és a világszerte elfogadott szociálismunka-definíciók összefüggésében sorakoznak fel érvek a professzionális segítő tevékenység egyik alapvető minőségi jellemzője, az együttműködés mellett. Kulcselemeit rendszerben értelmezve az interakciók területeit egy ún. intermodell mutatja be, továbbá az együttműködés mint a szociális munkás kulcskompetenciájaként kerül bemutatásra. Felvázolásra kerülnek az együttműködés minőségi jellemzői: dinamikája, tanulhatósága-fejleszthetősége, közösségi és interprofesszionális jellege, végezetül szóba kerülnek az együttműködést nehezítő tényezők is.

  • A Szociális Munka Énhatékonyság Skála magyar változatának reliabilitás vizsgálata
    Megtekintések száma:
    148

    Tanulmányunkban a Szociális Munka Énhatékonyság Skála (Social Work Self-Efficacy Scale) magyar változatának kidolgozását, a hazai mérőeszköz validálási folyamatát, illetve a skála érvényességére vonatkozó empirikus adatfelvétel legfontosabb eredményeit mutatjuk be, elsősorban reliabilitás vizsgálatokra támaszkodva. A skála a szociális munkás hallgatók énhatékonyság-szintjét hivatott mérni. Kutatásunk bizonyította, hogy a skála magyar változata valid, megfelelően működik, alkalmas arra, hogy a hazai kutatásokban, illetve az oktatásban, oktatásfejlesztés területén is alkalmazásra kerüljön.

  • Házi segítségnyújtás iránti igények időbeliségének mérése
    Megtekintések száma:
    468

    A kutatás témája a házi segítségnyújtás iránti igények időbeli eloszlásának feltérképezése, különös tekintettel az általános szolgáltatási időn (hétköznap, 8–16 óra) túli időszakokban, továbbá, hogy leírja az igényeket befolyásoló tényezőket, és beazonosítsa a munkaidőn túlnyúló időszakokra jellemző tevékenységi igényeket.

    A kutatás 103 fős mintán, egy intézmény ellátotti körében, önkéntesen kitöltött, anonim kérdőívekkel került felvételre. A kérdőívek értékelése 5 kutatási kérdés, illetve 7 hipotézis mentén történt. A házi segítségnyújtás iránti keresletben egyértelműen leírható volt az igények időbeli változása napi és heti időrendben, meghatározható volt az egyes tevékenységek iránti igény is. Az adatok alapján szükségesnek mondható az általános szolgáltatási idő keretein kívüli szolgáltatás biztosítása. A gondozási szükségletet feltételezetten befolyásoló háttérváltozók esetében jelentős igénybevételt befolyásoló hatást nem sikerült kimutatni, e téren további kutatásra van szükség.