Search

Search Results

• A szociális munka törvénye – a szociális munka új korszaka Szlovákiában?

  Views:

  50

  A szlovák parlament július 9-én hagyta jóvá a szociális munka törvényét, amelyet néhány nappal később a Szlovák Köztársaság elnöke is aláírt. A jelen cikk célja bemutatni ezt a fontos törvényt, megemlíteni főbb területeit, felvázolni szükségességének hátterét, készítésének folyamatát. Szeretném hangsúlyozni, mennyire fontos ez a törvény a fejlődés, a szociális munkások státuszának és a szociális munka társadalmi megítélésének megváltoztatása szempontjából. Szlovákiában a szociális munka jelenlegi státusza egészen sajátos:

  • Nagyszámú, megfelelő végzettség nélküli „szociális munkás”
  • A szociális munka egyetemi oktatását 22 évvel ezelőtt indították újra, az első szociális munkások 18 évvel ezelőtt diplomáztak
  • Nagyszámú végzős szociális munkás (2012-ben 7500)  
  • A gyakorlatban dolgozó szociális munkások alacsony száma

  Ezen tények alapján a szociális munka törvénye meghatározza, kit nevezünk szociális munkásnak, szociális asszisztensnek és egyéb szakértőnek a szociális munka területén.

  A törvény egy másik fontos része a Szociális Munkások Kamarájának létrehozása. Ez egy szakmai egyesület, amely a szakma szociális munkások általi irányítását hivatott ellátni. Fő feladatai a következők:

  • Tagfelvétel és a szakemberek regisztrálása
  • Tanúsítványok specializációkról
  • Etikai és fegyelmi kérdések
  • Ingyenes tanácsadás
  • Jogvédelem

  A törvény harmadik része a posztgraduális képzés új rendszerét és a specializációt mint a szociális munka fejlesztésének szükséges részét mutatja be. A szociális munka törvény meghatározza mind a specializációkat oktató intézményeinek, mind pedig a jelentkezők akkreditációjának feltételeit. A szociális munka törvény ezen része hangsúlyozza a folyamatos továbbképzés és a szociális munka fejlesztése fenntarthatóságának fontosságát.

• Gyermekvédelmi kerekasztal beszélgetés a „Kinek az érdeke?” – 20 éves a gyermekvédelmi törvény c. konferencián

  Views:

  111

  -

• The importance of social rehabilitation as an effective tool for activation for the parent’s perspective

  Martin Karas

  David Urban

  Views:

  48

  If the situation arises when a child's proper upbringing and favourable development are at risk and parents cannot or are not able to solve this situation by themselves, the child is, according to act on social and legal protection of children, considered as endangered (Act No. 359/2009 Coll., on social and legal protection of children).
  It is not easy to determine the degree of risk and it is even harder to choose the suitable support service and involve parents, considering the degree of risk. A true professional makes the family realize that the problem solution is connected with responsibility and the quality care for children (Gjuričová, Š., Kubička, J., 2003).
  During the last five years, several new sorts of support services have been created in order to attempt to provide support tailored to the needs of the aforementioned families (Act. No. 108/2006 Coll., on social services).
  Social rehabilitation is an example of such auxiliary service. It emphasizes the bond between parents and children and brings out family ties in general (Act. No. 108/2006 Coll., on social services).
  The acceptance of social rehabilitation is very difficult for every family. With regard to psychology, families must deal with complicated stressful situations (Bob, P., Vymětal, J., 2005).
  Centre for children of South Bohemian region in Strakonice has been performing social and legal protection for children since 2006. The main target of the Centre for children is mutual communication with families, cooperation and rational problem solution. This would be barely possible without the participation of the family, or at least one of its members.
  Mutual cooperation, empathy, thoughtfulness, helpfulness, sympathy and patience are essential for social work. In order to solve problems efficiently, it is also convenient to know the viewpoint of the family in relation to the provided service. The opinion of the family can reveal many issues.
  Martin Karas is the director of the Centre for children, which focuses on active involvement of family in social rehabilitation. He highlights one of several problems - insufficient and unsystematic support of family from institutions in the process. Insufficient support may prevent children’s return to their biological family in time. In his studies he focuses on an important issue – the active participation of the family in problem solving.
  The aim of this article is to point out that active cooperation with family, especially the opinion of family, is an important criterion of the quality of the partnership. The article contains interviews with participants and former participants of social rehabilitation; several conclusions were made based on these interviews.

• Mentális zavarral, hajléktalanságban élő személyek segítése - a BMSZKI gyakorlatának rövid bemutatása

  Views:

  123

  Persons living with mental disorders and homelessness belong to a particularly vulnerable client group. The stigma associated with mental illness reinforces the stigmatization of homelessness. If someone receives a psychiatric diagnosis, society treats it as a label and categorizes the person. Fear of being labeled undermines the motivation of people with mental disorders to seek help. A good example of this is the case of people living in homelessness and with mental disorders, who do not want to take on another stigma in addition to the stigma of homelessness and therefore do not use help or services in connection with their mental problems. Another difficulty is the problem of accessibility to services. The F3 report on the 2020 homeless data collection "After the criminal law - before the pandemic" Péter Győri's summary work Becoming homeless - services - perspectives shows that 29% of the respondents were receiving psychiatric treatment. The misconception that "homeless people are mentally ill, psychiatric patients" can be found in the work of Péter Győri (Győri, 2020). At the same time, we know that not all people with mental disorders appear in the care system, so there may be more than 29% of people who are affected by the problem. The Budapest Methodological Social Center and Institutions (BMSZKI) has developed a complex rehabilitation service for people living in homelessness and with mental disorders in cooperation with the Awakenings Foundation. The purpose of this paper is to present this practice.

• A befogadó otthonok szerepe és jellemzői a fővárosi gyermekvédelmi szakellátásban a 2014-től hatályos törvényi változások után

  Views:

  214

  A gyermekek intézményi elhelyezésének kiváltása napjaink egyik legsürgetőbb megoldásra váró feladata lett. A megvalósításhoz összeállított nemzetközi útmutatók a nagy intézmények fokozatos leépítésével párhuzamosan a közösségi és a családi alapú ellátások kiterjesztését szorgalmazzák. A folyamat részben hazánkat is elérte. A magyar törvénykezés azonban az intézményi elhelyezés kiváltásaként kevés kivételtől eltekintve kizárólag a családias alapú, azaz a befogadó szülői – nevelőszülő, helyettes szülő – elhelyezést kínálja fel lehetőségként. A gyermekvédelmi szakellátás meghatározó állomásai a befogadó otthonok. A törvényi változásokat látva felkeltette érdeklődésemet, hogy a gyermekvédelem intézménytelenítésének folyamatában a befogadó otthonok funkciói, szerepe, összetétele hogyan változik majd. Az alábbi tanulmányban a fővárosi szakellátás befogadó otthonait vizsgálom, statisztikai adatok és interjúk segítségével keresek választ a témával kapcsolatos kérdéseimre. Kulcsszavak: gyermekvédelem, befogadó otthon, intézménytelenítés, családi alapú ellátás, nevelőszülő, intézményi elhelyezés, szakellátás

• Akik meghallották a zörgetést. Egyházak a 2015-ös menekültválság idején

  Views:

  61

  The Church Act of 2011 rewrote the previous jurisprudence on churches, making a distinction between established churches and those excluded from it: the new concept became "ecclesiastical legal entity", distinguishing between representatives of churches, which may belong to this category, which practitioners churches do not. In my opinion, this is when the division between the churches began: in a political sense, the secular state gradually ceased to exist. Since then, the established churches have enjoyed an advantage in all respects, thus undermining the principle of religious freedom. In the interviews, I also looked for the answer to how important it was for the churches accepted, supported and "established" by the Christian government, how the Gospel teaching about the good Samaritan teaching was represented during the refugee crisis, and how Pope Francis' call for activity and acceptance related to refugees was applied . I examined what role the church people played in the escalation of the mood, either by their silence or by speaking up.

• Az idősellátás dilemmáiról és azok kezelési módszereiről a 2014. évi angol szolgáltatási törvény kapcsán

  Judit Kozma

  Views:

  77

    

• Zsidó közösségek túlélési stratégiái: Középkori gettók és közösségek

  Views:

  303

  Judaism lived in a traditional society, which we call the Kehila, from the time of the Talmud (2nd to 6th centuries) until the European Enlightenment. Even after this time, some Jewish communities continued to live in this traditional community of values and rules, essentially defined by the Hebrew Bible (Tanach) and the Talmud. I would like to briefly describe this traditional Jewish society, the Kehila, highlighting only a few segments of it, which was a typical form of Jewish life between the 16th and 18th centuries. I will then turn to the social role of the family in the context of the Kehila, the traditional Jewish societas. My focus is on the so-called Ashkenazi, European Jewry. My approach is social-historical, and I use the methods of Jewish studies.
  Jewish communities that have existed for thousands of years have survived to the present day despite often brutally hostile environments. In this paper, I want to examine some of the sociological characteristics of medieval Jewish communities. Are there any particular principles or patterns that we can observe and draw general conclusions from? How did Jewish communities survive for thousands of years?
  In addition to presenting the medieval Kehila, the Jewish community, I would like to draw some conclusions. Jewish communities, as I will try to present descriptively, subordinated the individual and even the family to the interests of the community. The survival of the community was more important than the will, happiness, and interests of the individual and/or the family. Everything was subordinated to the interests of the majority. The operating mechanisms of the community implemented the total supremacy of the collective over the institution of the individual and even the family. This may have been one of the secrets of its success.
  The Jews could adapt, their traditional-spiritual way of life predestined them to do so, and their survival was successful.

• Milyen változást hozott az esetmenedzserek színre lépése? – A hatalom, az empowerment és a szolgáltatások minőségének kérdése egy terepkutatás tapasztalatai alapján

  Views:

  329

  A tanulmány a szerző által 2016–2017-ben lefolytatott kutatás során nyert tapasztalatokon alapul. A vizsgálat célja az volt, hogy feltérképezze a 2016-os jogszabályi változás eredményeként kialakuló esetmenedzseri rendszer működésének sajátosságait, a jogszabályváltozás közvetlenül érzékelhető következményeit. Az esetmenedzserek konfliktusos helyzete és szerepe mellett láthatóvá vált a gyermeknevelési problémákkal küszködő családok magára maradottsága, az értük dolgozó szakemberek helyzetének tisztázatlansága. A tanulmány két esetismertetéssel illusztrálja a gyermekjóléti rendszer sérülékenységét, a kliensek és a szakemberek kiszolgáltatottságát, a beavatkozások esetlegességét.

  „A képessé tétel nem recept a társadalmi elnyomás és igazságtalanság, a hatalomnélküliség problémáira, de mint látásmód, eszköz és módszer lehetőséget biztosít önmagunkkal és másokkal egy demokratikusabb és bizalomteljesebb kapcsolat kialakítására, és mint ilyen, új utakat nyithat meg, új megoldások keresésére sarkallhat, miközben újra felfedezhetjük saját tudásunkat és közösségünk erejét, erőforrásait.” (Lakatos 2009)
  
  Tanulmányomban a 2016. januárban bevezetett gyermekvédelmi törvény módosítása eredményeként beléptetett esetmenedzserek szerepére, a gyermekjóléti szolgálatok munkájára irányuló kutatás részeredményeit ismertetem. A vizsgálatban azt kívántam feltárni, hogy az esetmenedzserek valóban segítik-e a gyermeknevelési problémákkal küszködő családok szolgáltatásokhoz való hozzáférésének a hatékonyságát. Mindezek mellett – korábbi vizsgálataimhoz hasonlóan – újra arra irányítottam az adatfelvételt, hogy a szociális szakemberek (szociális munkások, szociálpedagógusok) milyen módszertani felkészültséggel végzik a munkájukat, döntéseik meghozatalában milyen szempontok érvényesülnek.
  
  Két esetleírás segítségével írok arról, hogy a szakemberek mennyire képesek a szociális munka egyik központi elvének tekintett empowerment céljához igazítani mindennapi tevékenységeiket: képesek-e a gyakran deprofesszionalizált keretek között a professzionális segítségnyújtásra, képesek-e a társadalmi távolságok csökkentésére, saját kognitív konstruktumaik felülírására? Mi a jellemző a gyermekjóléti szolgálatok munkájában: a bürokratikus, redukált tartalmú segítségnyújtás, mely kiszolgálja a fennálló hatalmi rendszert vagy a kliensek társadalmi integrációját támogató empatikus viszonyulás?