Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
The importance of social rehabilitation as an effective tool for activation for the parent’s perspective
Megjelent március 1, 2016

Ha olyan helyzet merül fel, amely veszélyezteti a gyermek megfelelő nevelését, és a szülők nem tudják, vagy nem képesek egyedül megoldani ezt a szituációt, a gyermek a szociális és gyermekjogi törvény szerint veszélyeztetett gyermeknek minősül...._ftnref1">[1]
Nem könnyű meghatározni a kockázat mértékét, de ennél is nehezebb a kockázat mértékének figyelembe vételével kiválasztani a megfelelő szolgáltatást, és bevonni a szülőket. A szakember képes megértetni a családdal, hogy a problémát csak felelősséggel és a gyermek minőségi segítésével lehet megoldani. (Gjuričová, Š., Kubička, J., 2003).
Az elmúlt öt év alatt számos újfajta segítő szolgáltatást hoztak létre azzal a céllal, hogy a fent említett családok igényeihez igazodva támogatást nyújtsanak.[2] A szociális rehabilitáció példa egy olyan szolgáltatásra, amely hangsúlyozza a szülők és a gyermek közötti kötelék, és az általánosságban vett családi kötelék fontosságát.[3] A szociális rehabilitáció elfogadása nagyon nehéz a családoknak számára. A pszichológia is alátámasztja, hogy a családoknak nagyon összetett, feszültséggel terhes szituációkkal kell megbirkózniuk (Bob, P., Vymětal, J., 2005).
A dél-csehországi Strakonice-ben található Gyermekközpont 2006 óta nyújt szociális és jogi védelmet a gyermekeknek. A Gyermekközpont fő célja a családokkal való kölcsönös kommunikáció, együttműködés és racionális problémamegoldás. Mindez a család, vagy legalább egy családtag részvételével valósulhat meg.
A kölcsönös együttműködés, az empátia, a figyelem, a segítőkészség, a szimpátia és a türelem alapvető értékek a szociális munkában. Ahhoz, hogy hatékonyan lehessen megoldani egy problémát, fontos ismerni a család véleményét is a szolgáltatásról. A család véleménye több kérdést megvilágíthat.
A Gyermekközpont központi feladatának tekinti a családnak a szociális rehabilitációba való aktív bevonását. A központ igazgatója, Martin Karas a különböző problémák közül egyet emel ki: a segítő folyamatban résztvevő intézményektől a családok számára nyújtott nem megfelelő és nem szisztematikus támogatást. A nem megfelelő támogatás miatt nem kerülhetnek időben vissza a gyerekek a vérszerinti szüleikhez. A szerzők a tanulmányban olyan fontos kérdésre fókuszálnak, mint a család aktív részvétele a probléma megoldásban.
A tanulmány célja rámutatni arra, hogy a családdal való aktív együttműködés, főleg a család véleményének megismerése a kapcsolat minőségének fontos kritériuma. A szerzők a szociális rehabilitáció jelenlegi és korábbi résztvevőivel készült interjúk alapján fogalmazzák meg a következtetéseket.

Teljes absztrakt mutatása
23
14
1 - 1 a 1 tételből