Search

Search Results

• Jövőkép – értelmi sérült emberek perspektívái a család szemszögéből

  Views:

  608

  A Magyarországon élő értelmi fogyatékos emberek intézményi léte, főként a gyermekkor és az időskor közötti intézményi űr számos kérdést vet fel az érintett családok életében. A felnőttkori elhelyezés kérdésessége, a lehetőségek szűkössége és az ebből fakadó bizonytalan jövőkép több mint negyvenezer embert érint az országban. A kutatás során a Debrecenben és környékén élő értelmi sérült gyermeket nevelő családok perspektíváit és a jövőhöz kapcsolódó stratégiáit vizsgáltuk, félig strukturált interjúkat alkalmazva. A húsz, különböző fogyatékossági szinttel rendelkező gyermeket nevelő család felnőttkorral bekövetkező kétségeit a következő dimenziók vizsgálatán keresztül végeztük: általános információk; a múltban és jelenleg igénybe vett intézményi forma; a társadalom szerepe; az ellátórendszer értékelése; a felnőttkor alternatívái; jövőkép. Markánsan megmutatkoztak a jövő bizonytalanságából fakadó életvezetési és döntési stratégiák, melyek kiváltképp a jövőre vonatkozó kérdések tagadásával és kizárásával jellemezhetőek. A szülői igények és a rendelkezésre álló lehetőségek közötti konszenzus hiánya, valamint a jövőre vonatkozó elképzelések végletessége mélyen gyökerező problémákat jelez.

• The usefulness of the sources of formal and informal support in the context of the needs of families with children with disabilities

  Ondrej Botek

  Nadezda Kovalcikova

  Views:

  194

  Background: A child’s disability changes the family and has an impact on the quality of life of all its members. Consequently, the family’s needs change as well, especially when it comes to their need for support.

  Goal: The goal of this study was to map how families with children with disabilities perceive the usefulness of the sources of formal and informal support in the context of family needs, as very important feedback for social work and social policy as major actors in formal support.

  Methods: The study was conducted using a quantitative research strategy. The relevant data was acquired using two standardized questionnaires – The Family Support Scale (FSS) by authors Dunst, Jenkins and Trivette (1984) and The Family Needs Survey by authors Bailey and Simeonsson (1988). The sample of respondents was comprised of 493 parents of children with disabilities, out of which there was a much larger number of women – mothers (N= 427) than men – fathers (N= 66).

  Results: The results of the study suggest that for families with children with disabilities, the most dominant need is the support from their relatives, while they also feel an increased need for finances. In terms of the perception of the usefulness of sources, informal support was more dominant, and the support of a husband / wife / partner and close relatives was determined the most useful. The study proved the existence of various statistically significant links, such as the link between informal support in the form of parent groups, financial needs, and the need for support from the community.

  Conclusion: The study proved an important fact – that whichever kind of formal, but mainly informal support has a direct influence on the extent of the satisfaction of needs. The presence and usefulness of sources of support positively impacts the satisfaction of family needs.

• Spiritualitás a fogyatékos személyek segítésében

  Views:

  74

  In our study, we seek to answer the question of how Christian anthropology impacts on Christian social work for people with disabilities. An important question is how Christian faith can contribute to helping people with disabilities. One of the guiding principles of our thinking is the Confessio Vitium adopted by the Synod of the Reformed Church in Hungary in 2016. Our paper focuses on the added value of Christian social work in helping people with disabilities, based on a biblical view of humanity.

• Az egyénközpontú megközelítés története, módszertana, és alkalmazhatósága Magyarországon

  Views:

  79

  This article is about the history and methodology of person-centered planning related social work with people with disabilites. My goal is to present the underlying values and princples of the person-centered theory together with practice. I would like to give some example to the practice from international experiences and articles since we don’t use person-centered planning in Hungary (yet). Furthermore I analyze what kind of difficulties we have to consider when we think of using this method in our country, and if it would be possible to apply it during the course of deinstitualization.