Search

Search Results

• Az empowerment, mint indikátor

  Views:

  123

  Determining and identifying the effectiveness of social work pose significant challenges for both researchers and practitioners alike. Due to quality assurance, training expectations, and scientific thoroughness, we continually seek ways to define results and to make the necessity of social work visible. In our interpretation, empowerment realized in a support relationship can serve as both the aim of assistance and as an indicator of the effectiveness of the relationship. Due to the multifactorial nature of the support process, it is not easy to identify which agent in the collaborative work led the individual to a state where they can control their own lives and influence their environment. In our study, we examine the morphosemantic meaning of empowerment and uncover the content contradictions that emerge in the analysis. Subsequently, we direct attention to the organizational environment of the support relationship: we explore which organizational characteristics and operations influence the realization of empowerment and how this may occur.

• A Szociális Munkás Empowerment Skála magyar változatának validálása

  Views:

  460

  In our study, we present the development of the Hungarian version of the Social Worker Empowerment Scale, the validation process of the Hungarian instrument, and the most important results of empirical data collection on the validity of the scale, mainly based on reliability studies. The scale is designed to measure the empowerment level of practitioners. Our research has convincingly demonstrated that the Hungarian version of the scale is valid, works well, and is suitable for use in domestic research.

• A szociális munkás és a hatalom – válasz Krémer Balázs cikkére

  Views:

  265

  The article responds to Balázs Krémer's article "From the Social Worker of Power to the Power of Social Work - Discussion Paper on the Crisis of Social Work" and the related online professional debate. In my article, I summarize my views on the historical and social embeddedness of social work in Hungary, including the apparent contrast between social policy and person-oriented social work, the contrast between improvisational and standardized social work, the phenomenon of client management, and the empowerment to interpret the social profession.

• Milyen változást hozott az esetmenedzserek színre lépése? – A hatalom, az empowerment és a szolgáltatások minőségének kérdése egy terepkutatás tapasztalatai alapján

  Views:

  357

  A tanulmány a szerző által 2016–2017-ben lefolytatott kutatás során nyert tapasztalatokon alapul. A vizsgálat célja az volt, hogy feltérképezze a 2016-os jogszabályi változás eredményeként kialakuló esetmenedzseri rendszer működésének sajátosságait, a jogszabályváltozás közvetlenül érzékelhető következményeit. Az esetmenedzserek konfliktusos helyzete és szerepe mellett láthatóvá vált a gyermeknevelési problémákkal küszködő családok magára maradottsága, az értük dolgozó szakemberek helyzetének tisztázatlansága. A tanulmány két esetismertetéssel illusztrálja a gyermekjóléti rendszer sérülékenységét, a kliensek és a szakemberek kiszolgáltatottságát, a beavatkozások esetlegességét.

  „A képessé tétel nem recept a társadalmi elnyomás és igazságtalanság, a hatalomnélküliség problémáira, de mint látásmód, eszköz és módszer lehetőséget biztosít önmagunkkal és másokkal egy demokratikusabb és bizalomteljesebb kapcsolat kialakítására, és mint ilyen, új utakat nyithat meg, új megoldások keresésére sarkallhat, miközben újra felfedezhetjük saját tudásunkat és közösségünk erejét, erőforrásait.” (Lakatos 2009)
  
  Tanulmányomban a 2016. januárban bevezetett gyermekvédelmi törvény módosítása eredményeként beléptetett esetmenedzserek szerepére, a gyermekjóléti szolgálatok munkájára irányuló kutatás részeredményeit ismertetem. A vizsgálatban azt kívántam feltárni, hogy az esetmenedzserek valóban segítik-e a gyermeknevelési problémákkal küszködő családok szolgáltatásokhoz való hozzáférésének a hatékonyságát. Mindezek mellett – korábbi vizsgálataimhoz hasonlóan – újra arra irányítottam az adatfelvételt, hogy a szociális szakemberek (szociális munkások, szociálpedagógusok) milyen módszertani felkészültséggel végzik a munkájukat, döntéseik meghozatalában milyen szempontok érvényesülnek.
  
  Két esetleírás segítségével írok arról, hogy a szakemberek mennyire képesek a szociális munka egyik központi elvének tekintett empowerment céljához igazítani mindennapi tevékenységeiket: képesek-e a gyakran deprofesszionalizált keretek között a professzionális segítségnyújtásra, képesek-e a társadalmi távolságok csökkentésére, saját kognitív konstruktumaik felülírására? Mi a jellemző a gyermekjóléti szolgálatok munkájában: a bürokratikus, redukált tartalmú segítségnyújtás, mely kiszolgálja a fennálló hatalmi rendszert vagy a kliensek társadalmi integrációját támogató empatikus viszonyulás?

• A kritikai pedagógia és a szociális munka kapcsolata: pedagógia a szociális munkában szakemberek nézőpontjain keresztül

  Views:

  122

  This paper is trying to enlighten the interrelations between pedagogy and social work practice through lenses of professionals and by analysing similar courses of development and professionalization of these two disciplines. My question in this small research basically was how social workers do and educators think about similarities and differences of the two disciplines in practice and in theory as well. Do social workers identify pedagogical situations, which include a process of learning in their social work praxis? If they identify situations when they are participants in a learning process with the service users do they apply educating methods and techniques? Do social workers apply pedagogical methods and skills in their praxis consciously?
  From my point of view the process of empowerment is also a learning process of ourselves and our environment therefore I think social workers would need to facilitate these learning situations to make empowerment happen thus I also think they might need to know of different theories of learning, importance of feedbacks, terms of educational psychology, different learning styles. Based on these thoughts it occurred to me to examine what professionals think about the connection between pedagogy and social work? I was also curious of if social workers can apply a perspective on their professional practise that includes learning situations and educational work as well? Or do they perceive educational work’s and social work’s theories and practises really differently?
  In my research I have done a focal group interview with social workers and educators where we used different approaches on cases from social work practise and try to identify learning situations. In this paper I am using the person-centered approaches of pedagogy and the theory of critical education because I think that is where an overlapping can be found between the objectives of reform education theories and social work.

• Az együttműködés a szociális munka egyik kulcsa és eszköze

  Views:

  966

  Starting out from the relevant international and Hungarian literature and current Hungarian social work practice this study examines the different aspects of cooperation. The reasoning for cooperation one of the main part of professional helping activity follows in context of the ideas and international definition of social work. The key elements viewed in a system represent the areas of interaction with so-called inter-model and cooperation is demonstrated as a key-competence for social worker. The qualitative aspects of cooperation are discussed: such as its dynamics, learn ability, map for development, community and interprofessional characters and finally the difficulties that may hinder cooperation.