Keresés

Keresési eredmények

• A szimulációk alkalmazásának lehetőségei a szociális munka oktatásában és gyakorlatában

  Tóth Anikó Panna

  R. Fedor Anita

  Megtekintések száma:

  249

  A szociális munkás oktatásában, a szakemberek továbbképzésében, valamint a szociális munka gyakorlati eszközeként is alkalmazhatók a szimulációs technikák. A nemzetközi tapasztalatok szerint a szociális munka szimulációkban való részvétellel a hallgatók több gyakorlatot szerezhetnek, fejleszthetik készségeiket, visszajelzést kaphatnak, és magabiztosakká és kompetenssé válhatnak, még mielőtt elkezdenének szolgáltatást nyújtani az ügyfeleknek (SUNARICH és ROWAN, 2017). A szimuláció típusai az egyszerű szimulációk, a sztenderdizált kliensek, a nagyszabású, több résztvevős szituációk, például szegénység vagy reintegrációs szimulációk, számítógépes programok és a virtuális valóság használatával végzett szimulációk, de ide sorolhatjuk a szimulációs társasjátékokat vagy interaktív színházi előadásokat is. A tanulmányban számos példát és jó gyakorlatot mutatunk be, és megvizsgáljuk a szimulációk alkalmazásának lehetséges előnyeit.

• Infokommunikációs technológiák használata a szociális munka gyakorlatában

  Tóth Anikó Panna

  Megtekintések száma:

  526

  A tanulmányban bemutatom, hogy az infokommunikációs technológiák használata hogyan hat a szociális munka gyakorlatára, az online konzultációtól a közösségi munkáig és érdekképviseletig. Áttekintem, milyen változásokkal jár a szociális munkások szempontjából a használata, milyen tudásra és új készségekre van szükségük ahhoz, hogy munkájuk az internet közegeiben is magas színvonalú és etikus maradjon. Fontos kérdés, hogy milyen akadályok állnak a technológia szociális munkába történő integrálása előtt, és hogy mit lehet tenni ezek leküzdéséért. Kritikus gondolkodásra van szükség, az IKT alkalmazásának előnyei, lehetőségei mellett a korlátait, hátrányait, a potenciális veszélyeket is figyelembe kell vennünk, röviden erre is kitérek. Bemutatom, hogy milyen hazai és külföldi irányelvek, sztenderdek és etikai szabályok vonatkoznak a technológia segítésben történő alkalmazására.

• A serdülőkori X60-84 BNO-kódok és ami mögöttük áll: Ellátási hiányok a segítők szemszögéből

  Jonkl Marianna

  Megtekintések száma:

  315

  Mi áll a BNO-kódok mögött? Írásom fókuszában azok az önsértő magatartások különböző formáival érintett serdülők állnak, akik sokszor az egészségügyi és szociális ellátórendszerek között hánykolódva keresik a kiutat, valamint azok a szakemberek, akik gyakran kompetenciahatáraikon túllépve kompenzálják az ellátási hiányokat, és azok esetlegességeit. A kódok világán túl kerestem a válaszokat arra, hol jutnak segítséghez azok a fiatalok, akik vagy nem is kerülnek a szakemberek látókörébe, vagy a kórházi tartózkodásukat követően további támogatást igényelnének; illetve, hogy ebben az első körben az egészségügyet érintő problémában miben ragadható meg a szociális munka szerepe.

• Sport és felzárkóztatás: Underclassbeli fiatalok sport általi emancipációjának lehetőségei

  Schuller Csaba

  Megtekintések száma:

  403

  A magyar társadalomban a cigányság egy jelentős része olyannyira elszegényedett, hogy a hazai underclass szinte teljes egészében etnicizálódott. A periférián kívüli kisebbségi lét és a deprivációs spirál ellehetetleníti a többségi társadalommal való kooperáció lehetőségét, a társadalmi mobilitást. Elméletem szerint az underclassban a szegénykultúra strukturálja a mindennapokat, sok esetben ez jelöli ki az egyén pozícióját a közösségben. Ennek egyik, ha nem a legfontosabb eszköze az erőszak, az agresszió. Felértékelődik a fizikum, a küzdelemben való jártasság az underclassbeli ifjúság körében. Dolgozatomban azt állítom, hogy a szociális munkás a sportot – különösen a küzdősportot – felhasználva megteremthet egy olyan interakciós teret, ahol kialakul a bizalmi légkör, és lehetővé válik az emancipáció érdekében végzett segítő munka. Írásomban bemutatom a főbb sportszociológiai és sportpszichológiai elméleteket annak integrációs, valamint személyiségformáló hatásáról. A brazil Fight for Peace és az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Tanoda Programjának metódusa, illetve eredményei alapján megvizsgálom a sportban rejlő lehetőségeket már meglévő kutatási eredményekre, illetve az általam felvett interjúkra támaszkodva.