Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Ez nem semmi! A történetalapú foglalkozások alkalmazása a szociális munkában
    Megtekintések száma:
    480

    A tanulmány központi témája a közösségivé tett olvasásélmény, melyet a szerző történetalapú foglalkozásnak nevez, és a csoportos/közösségi szociális munka eszközének ajánl. Ebben a minőségében jól elkülöníthető a különféle művészet- és biblioterápiás irányzatoktól, mert csak a segédeszköz – a történet, az olvasás, a beszélgetés – azonos, a feldolgozás keretezése, szabályozása és mélysége eltérő, célja más, emiatt a folyamat átélése is másfajta élményt nyújt a résztvevőknek, egyben másfajta „beleereszkedést” kíván meg tőlük. Emellett nem zárja ki azt, hogy a történetalapú foglalkozás élménye motiválhat a még alaposabb önmegismerésre, átjárókat nyithat egy terápiás folyamatban való részvételre.

    A történetalapú foglalkozás módszerének bemutatása Janne Teller egyik művén keresztül történik. A „Semmi” című kisregény 2000-ben jelent meg Dániában. Az olvasók és szakemberek figyelmét rögtön felkeltette, hogy Teller műve előbb betiltott botránykönyv lett, aztán a dán Kulturális Minisztérium Gyermekkönyv-díjának nyertese, majd kötelező olvasmány. A könyv szövege könnyen érthető, ám a felvetett problémák nagyon mélyre visznek, ezért különböző szociokulturális hátterű csoportokban való feldolgozásra alkalmas, megfelelő módosítások mellett.

  • Irénke útja - Esettanulmány
    Megtekintések száma:
    424

    Az esettanulmány Irénke történetének feldolgozása. Irénkének nem volt harmonikus kapcsolata az édesanyjával, s a jobb élet reményében belemenekült egy rossz házasságba. Két fiúgyermeke született, de férje életmódja, állandó bántalmazásai miatt innen is menekülni kényszerült. Felelősségteljes anyaként a családfenntartó szerepet is vállalva, nehéz helyzeteket oldott meg, hogy talpon maradjon. Életét azonban így is gyakran érezte kilátástalannak. Depressziós lett, öngyilkossági hajlama felerősödött.

    Tenni akarása révén vállalt munkát egy megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs célú foglalkoztatását biztosító szervezetnél, ahol a munka mellett egy önismereti, motivációs tréningen is részt vett. Talán nem véletlenül. Irénke késve kezdte a tréninget, mert összeomlása miatt pszichiátrián kezelték. Amikor végre bekapcsolódott a munkába, csak kötelességből tette. Megtört, szótlan, érdektelen ember volt. Ekkor figyelt fel rá a szociális munkás és a csoporttagok, akik egyben munkatársak is voltak, s nem hagyták magára nehéz élethelyzetében. Irénke olyasmit tapasztalt, amit csak kevésszer élete során: meghallgatták, megértették. Egyre aktívabb tagja lett a csoportnak, s a kötelesség helyébe szeretet lépett. Jól érezte magát, sőt biztonságban, és lassan megnyílt. Így derült fény a háttérproblémára, ami minden gyötrelem kiindulópontja volt. A szociális munkás, aki eddig is segítette, meghallgatta, nem hagyta magára, noha a probléma megoldása már túlmutatott az erején, főként a lehetőségein, megfogta Irénke kezét, és tudta, hogy nem szabad elengednie, mert akkor végleg a mélybe zuhan. Szakember kollégái segítségét kérte. Válságteam alakult, és akciótervet dolgoztak ki. Számba vettek minden lehetőséget, s a kliens érdekeit és akaratát szem előtt tartva következetesen végigvitték azt.

    A változásmenedzselés folyamata nemcsak a közös változtatási javaslatokat, hanem a kliens reakcióit, aktív közreműködését is bemutatja. Ezáltal Irénke felismerte a változás fontosságát, képessé vált a változás gyakorlati megvalósítására is, mely elősegítette a kliens képessé tevését arra, hogy a saját viselkedését és életét irányítani tudja.

    Az esettanulmány bemutatja az egészségügyi szociális munka alkalmazási területeit, az egészségügyi szociális munkás szerepét, mind szélesebb körű lehetőségeit a problémák feltárásában és megoldásában, mely az egészségügyi és szociális problémák kezelésére irányul. Az esettanulmány nemcsak arra világít rá, hogy a kliens, Irénke megváltozott egészségi állapota és szociális helyzete között milyen összefüggések ismerhetőek fel, és az ebből kialakult problémák megoldásához milyen szociális munkamódszereket és eszközöket alkalmaztak, hanem a tanulmány bemutatja azokat az akadályokat, amelyek nehezítették, vagy éppen megkönnyítették a közös munkát.

  • A kollaboratív életviteli támogatás konzultációs modelljének kialakítása a tranzitív változások kutatása során
    Megtekintések száma:
    415

    E tanulmány a „2018-1.2.1.-NKP számú projekthez kapcsolódik, amely a Nemzeti Kiválósági Program által támogatott konzorciumi kutatás keretében az ELTE Társadalomtudományi Karán a demográfiai változások társadalmi kockázatait vizsgálta 2018-2022 között. Kutatásunk fókuszában az idősödés tranzitív változásai álltak egy másodlagos prevencióra irányuló életviteli támogatási modell kidolgozása céljából. Jelen tanulmányunk e modell elméleti hátterét mutatja be a konstruktív terápiák talaján létrejött életviteli támogatás, tanácsadás, és konzultáció kollaboratív megközelítésére alapozva a segítő munka négy fő pillére mentén - ezek:

    Az idősödés folyamatának fejlődési – hosszmetszeti megközelítése Erikson pszichoszociális fejlődéselméletének kiterjesztése nyomán.

    A tranzitív változások többtényezős integratív modellje, mint innovatív elemzési keret a tranzitív változások során zajló folyamatok feltárásához.

    A kollaboratív kapcsolati hozzáállás meghatározó szerepe az idősekkel folyó élettörténeti interjúk felvétele és feldolgozása során, valamint a segítő munka megalapozásában.

    Az élettörténeti narratívák feldolgozásának tematikus, eset-központú interpretatív megközelítése, mint közös út a narratív kutatás és a konstruktív terápiák talaján kibontakozó kollaboratív tanácsadási modellek integrációja felé Bertolino és O’Hanlon „Kompetencia alapú kollaboratív tanácsadási modell”-jének megközelítésére támaszkodva.

  • A történetek, avagy milyen módon használhatjuk a bibliai és más történeteket a szociális munkában?
    Megtekintések száma:
    226

    Ebben a rövidke esszében azt szerettem volna bemutatni, hogy miképp használok történeteket arra, hogy segítsem a klienseimet, hallgatóimat, kollégáimat a kaotikus valóság értelmes, sajátos jelentéssel bíró történetté formálásában.

  • Szempontok egy élettörténeti interjúkra épülő kutatás kapcsán az idősödés tranzitív változásainak tanulmányozásához
    Megtekintések száma:
    361

    A szerzők tanulmányukban áttekintést nyújtanak a „Tranzitív változások az idősödés útján” néven folyó kutatási téma kapcsán felmerülő kutatás módszertani szempontjairól. Ez a tanulmány része a kutatás egyes szakaszait bemutató előadásokra és publikációkra épülő disszeminációs programnak, amely révén megpróbáljuk végig kísérni a kutatás teljes folyamatát, az annak során felmerülő kérdésekkel, problémákkal, és azt ahogy gondolkodásunk formálódik, keresve az irányt azon a felfedező úton, amit kvalitatív kutatásnak nevezünk.

  • Azt akarjuk, hogy a szociális munkások hallgassák meg a mi történetünket”: Hogyan tanulhatunk azoktól a szülőktől, akiknek a gyermekét kiemelték a családból?
    Megtekintések száma:
    39

    Az elmúlt években egyre nagyobb érdeklődéssel fordultam a hajléktalan szülők és különélő gyermekeik kapcsolattartásának témája felé. Hogyan tudnánk támogatni a hajléktalanellátó intézményekben élő szülőket a gyermekeikkel való kapcsolattartásban, amely sokuk számára egyértelműen nagyon fontos, akár erejükön felüli erőfeszítéseket tesznek a gyerekek látogatásáért? Az interjúk során többször elhangzott, hogy a szülők nem teljesen értik, mit is kellene tenniük a gyerekek visszakapása érdekében, és az, hogy mennyire magukra hagyva érzik magukat ebben a helyzetben – vagy érezték akkor, amikor még ők nevelték gyermekeiket. Az alábbi tanulmány jól rezonált ezzel. Guy Shennan megoldásközpontú segítő beszélgetéseket vezet, amelyek a probléma helyett a megoldásra helyezik a hangsúlyt. Nem gondolja, hogy a szociális munka apolitikus vagy semleges hivatás lenne – ebben az írásában azt járja körül, hogy hogyan tudnánk mi, szociális munkások olyan módon dolgozni, hogy az hozzájáruljon az ügyfeleink – ebben az esetben a gyermekvédelem látókörébe került szülők – megerősödéséhez és hatalommal való felruházásához. Ajánlom mindenkinek az írását, akit érdekel, hogy hogyan lehet ellenállni a szociális munka kettős hivatásának és a szegénységben élők elnyomásának.

  • Szakmai életutak az ifjúsági munkában: Révész Györgyné Bárdos Veronika és Révész György
    Megtekintések száma:
    294

    A Révész házaspár a falusi iskolák szaktanári munkája mellett az iskola és a település sok más ügyében is szolgáló pedagógusházaspárok típusának talán egyik utolsó megtestesítője. 1972-tól 34 éven át tanítottak a Pest megyei Gomba Községben, iskolai innovációkat is megvalósítva. Révész György 1974-től 25 éven át vezette az 4092. Dózsa György Úttörőcsapatot, a csapatvezetőségnek mindmáig, 52 éve, tagja. Bárdos Veronika formális szerep nélkül alkotója a történetnek. Különleges, hogy a csapat úttörővezetői 1974 óta önkéntesek, többségükben középiskolásként, fiatal felnőttként csatlakoztak, ők az ifik, akik évtizedekkel idősebben is így nevezik önmagukat. Amióta ifik végzik az úttörővezetői munka nagyját, a pedagógusok is önkéntesek, vagy nem vesznek részt a csapatban. A sok ifi gyermek- és ifjúsági szervezetté tette az úttörőcsapatot, aminek ráadásul érdekképviseleti funkciója is van. Révész György tevékenysége a rendszerváltás után terjedt ki az Úttörőszövetség országos szintjére, a mozgalompedagógiára, majd a mozgalomtörténetre. Dokumentumok rendszerezésében, megőrzésük megszervezésében és a gombai csapatban, annak táboraiban ma is aktív.

  • A „földalatti vasút” története, mint a radikális szociális munka történelmi példája
    Megtekintések száma:
    205

    A "földalatti vasút" története, a radikális szociális munka egy megragadó példája. New-England déli államaiból északra menekülő rabszolgákat döntően azok a mélyen vallásos elkötelezettségű emberek segítették, akik hitükből adódóan nem tudtak beletörődni az egyenlőtlenségek törvényileg is szentesített rendszerébe. Mind a menekülő, mind a segítő sokat kockáztatott tettével.