Keresés

Keresési eredmények

• A szociális munka és a keresztény lelkiség kapcsolódásai a Golgota Keresztény Gyülekezet szociális szolgálatainak bemutatása alapján

  Tóth-Simon Károly

  Megtekintések száma:

  262

  A szociális munka és a gyakorlatban is megélt keresztény lelkiség egymástól élesen el nem választható. A szociális segítségnyújtás gyökerei ugyanis a keresztény erkölcsnek és a Biblia tanításának is fontos részét képezik. Ugyanakkor a keresztény felekezetek szinte mindegyikében megtalálható a laikus segítségnyújtás is, mely az egyházak hitéből táplálkozva akar segítséget nyújtani a bajba jutottak számára. Jelen tanulmányban a Golgota Keresztény Gyülekezet (angolul: Calvary Chapel) magyarországi szociális és karitatív tevékenységeinek példáján a keresztény szemléletű laikus segítés, valamint az egyházi szociális segítségnyújtás lehetőségeit, a spiritualitás és a szociális munka kapcsolatát vizsgálom. Fontos felismerni, hogy a laikus segítés szociális szakmai ismeretek nélkül időnként nagyobb károkat okozhat, mint amennyi haszonnal jár, azonban az is igaz, hogy a professzionális szociális munkát is gazdagíthatja az istenhitből fakadó, segítés melletti elköteleződés.

• Szociális munka – Spiritualitás – Egyházak: A szerkesztő előszava a különszámhoz

  Kozma Judit

  Megtekintések száma:

  212

  A szerkesztői előszó célja a különszám bemutatása, azoknak a tanulságoknak az összefoglalása, amelyeket én találtam a tanulmányokban a szociális munka, a spiritualitás és az egyházak kapcsolatáról egyrészt általában, másrészt itt és most Magyarországon. A téma jelentőségét és érdekességét az adja, hogy manapság az egyházak szerepe mind Magyarországon, mind Európa más országaiban egyre bővül a szociális ellátásban, míg missziós szerepük folyamatosan csökken. Ez a helyzet feszültségeket okoz azok között, akik úgy gondolják, hogy elsődlegesen az államnak kell felelősséget vállalnia az állampolgárok szociális jogainak érvényesítésében és azok között, akik az egyének jólétéről való gondoskodást inkább maguknak az egyéneknek, azután a családjuknak, a helyi közösségnek, az egyházközségeknek, és csak legvégső esetben az államnak a felelősségi körébe utalnák. A feszültségteli politikai klímában fontos felmutatni a hívő és nem hívő szociális munkásokat alapvetően összekötő értékeket és etikai elveket, azaz a spiritualitást, ami minden valódi szociális munka magja, és leválasztani az ügyről a politika hordalékát, ami kibékíthetetlennek igyekszik feltüntetni az ellentétet a vallásos hitben és a tudományban gyökerező szociális munka között.