Keresés

Keresési eredmények

• Különböző talajművelési rendszerek hatása eltérő genotípusú kukorica (Zea mays L.) hibridek termésparamétereire, fehérje-, szénhidrát- és olajtartalmára

  37-57

  Kecskés István

  Nagy Antal

  Sojnóczki István

  Nagy János

  Megtekintések száma:

  134

  Kutatásunk célja a különböző talajművelési rendszerek kukorica (termésmennyiség, betakarításkori szemnedvesség-tartalom) paramétereire és a beltartalmi értékmérő tulajdonságaira (keményitő-, fehérje-, olajtartalom) gyakorolt hatásának vizsgálata. A kukorica szántásos alapművelését vetettük össze a talaj szerkezetének megóvása szempontjából előnyös művelési módokkal (tárcsás lazító, egyeneskéses lazító, sávművelő). A vizsgálatunkat két eltérő évjáratban, két különböző csapadékeloszlású évben – 2020-ban és 2021-ben – végeztük Nádudvar határában, középkötött réti csernozjom talajon, mezoparcellás kísérletben, három különböző érésidejű hibrid (FAO 380, FAO 420, FAO 490) bevonásával.
  2020-ban a vetést megelőzően márciusban, majd áprilisban is kevés csapadék hullott, a sokéves átlag mindössze 23%-a és 39%-a, ami nem kedvezett a tavaszi vetésű növényeknek, így a kukoricának sem. Ezzel szemben júniusban és júliusban 256%-a, illetve 217%-a hullott le a sokéves átlagnak. 2021-ben is rendkívüli volt a csapadék eloszlása. Áprilisban csupán a sokéves átlag 52%-a, ugyanakkor májusban a sokéves átlag 144%-a hullott le. Az év összességében – a sokéves átlaghoz képest – szélsőségesen száraz volt, különösen júniusban és júliusban, amikor a csapadék a sokéves átlag mindössze 14%-át, valamint 69%-át érte el.
  A művelési mód hatása a terméseredményre mindkét vizsgált évben szignifikáns volt. 2020-ban a szántás (15,84 t/ha) terméseredménye egyaránt felülmúlta a sávos és a talajvédő lazításos művelés eredményeit. 2021-ben is a szántás eredménye volt a legnagyobb (5,46 t/ha), felülmúlta az összes többi művelési mód eredményét, de 10,37 t/ha-ral maradt el a 2020-as terméseredménytől.
  2020-ban és 2021-ben a hibridek terméseredmény alapján kialakított rangsora eltérően alakult. A legjobb terméseredményt 2020-ban a FAO 490-es hibrid érte el (16,18 t/ha), ez szignifikánsan magasabb a két másik hibridhez képest. 2021-ben a rangsor megváltozott. A száraz évjáratban A FAO 420-as hibrid volt képes a legmagasabb (4,33 t/ha) terméseredményt elérni. A kukoricaszemek beltartalmi vizsgálatánál eltérő eredményeket mértünk a két évjárat tekintetében. 2020-ban az olajtartalom a négy művelési mód közül a redukált művelésben szignifikánsan magasabb volt, a többi művelésnél nem alakult ki valós eltérés. A keményítőtartalom vizsgálata alapján a szántás, talajvédő és a sávos művelés között nem alakult ki szignifikáns különbség, valamint a redukált és a sávos művelés között sem volt mérhető eltérés. A fehérjetartalom 2021-ben különbséget mutatott, a szántás és a talajvédő művelési mód igazoltan alacsonyabb értéket ért el, mint a redukált művelés. 2020-hoz képes 6%-ról 8%-ra emelkedett a fehérjetartalom 2021-ben. A keményítőtartalomban is jelentős különbséget mértünk, 2020-ban 66%, 2021-ben 62% volt a keményítőtartalom.

• Multispektrális felvételekre alapozott növényegészségügyi vizsgálatok őszi kalászos kultúrában

  95-108

  Radócz László

  Tamás András

  Megtekintések száma:

  47

  A precíziós mezőgazdaság és a digitalizáció fejlődése jelentős változásokat hozott az agrártechnológiákban és az adatvezérelt döntéshozatalban. A pilóta nélküli légi járművek (UAV) és a multispektrális képalkotó technológiák hatékony eszközei a növényállomány monitorozásának és a stresszállapotok (abiotikus, biotikus) felismerésének, a vegetációs indexek (NDVI, GNDVI, NDRE, LCI) számításával pedig részletes információt kaphatunk a növények élettani állapotáról és a stresszfaktorok térbeli eloszlásáról. A Debreceni Egyetemen végzett kutatásban az ’MV Nádor’ őszi búzafajtát vizsgáltuk különböző talajművelési módok (őszi szántás, sávos művelés) és különböző tápanyag-utánpótlási kezelések kombinációiban. A multispektrális adatgyűjtés során nagyfelbontású UAV felvételeket használtunk, amelyeket QGIS térinformatikai szoftverrel elemeztünk. A tápanyagok alkalmazása (nitrogén, foszfor, kálium) és a talajművelési módszerek jelentős hatást gyakoroltak a vegetációs indexekre, amelyek a növények egészségi állapotát és homogenitását vagy heterogenitását tükrözték. A vizsgálat adatai azt mutatják, hogy a sávos művelés és a magasabb tápanyagszintek kedvezőbb növekedést és homogénebb növényállományt eredményeznek. A statisztikai elemzések során a szórás és variancia értékei alapján következtettünk a stressztényezők térbeli hatásaira. Az NDVI és GNDVI indexek értékei növekvő trendet mutattak a tápanyagszintek emelésével, különösen a 160 kg/ha nitrogén kezelés esetében, amely egyöntetűbb fejlődést eredményezett. Az LCI és NDRE értékek alapján az őszi szántásban alkalmazott 160 kg N/ha-os kezelésnél jóval nagyobb variancia és SD értéket kaptunk, mint a sávos művelés esetében. Eredményeink alapján a precíziós technológiák lehetővé teszik a fenntarthatóbb és hatékonyabb növénytermesztést.

• Az agrotechnikai paraméterek és az évjárat hatásának vizsgálata a kukorica (Zea mays L.) termésére polifaktoriális tartamkísérleti adatok felhasználásával

  77-100

  Ragán Péter

  Rátonyi Tamás

  Széles Adrienn

  Nagy János

  Tamás András

  Megtekintések száma:

  109

  A szántóföldi növénytermesztés kiemelkedő jelentőségű, ez az élelmiszertermelés alapvető alapja és létünk forrása. A kukorica a világ egyik legjelentősebb kultúrnövénye, az élelmiszer- és energiabiztonság biztosításához egyaránt szükséges. A vizsgálatot Magyarországon, a Debreceni Egyetem Látókép Kísérleti Telepén, meszes csernozjom talajon végeztük komplex talajművelési kísérletben, amit 1989-ben Prof. Dr. Nagy János állított be. A vizsgált évek (2015–2023) évjáratának elemzését Gombos és Nagy (2019, 2022, 2023, 2024) kutatásához hasonlóan végeztük, azaz vizsgáltuk az adott évjárat összes csapadékának és éves középhőmérsékletének eltérését a 30 éves (1981–2010) helyszínen mért átlagtól. RStudio és ismételt mérési modell és LSD post hoc teszt segítségével végezük a kukorica termésadatok elemzését.
  A kilenc vizsgált évjárat közül a 2015-ös év mellett mértük a statisztikailag igazolható harmadik legkisebb kukoricatermést (7,94 t/ha). A következő 2016-os év a vizsgált periódus statisztikailag igazolható második legnagyobb kukorica hozamát adta (11,39 t/ha), A 2017-es év termése (8,64 t/ha) szignifikánsan elmaradt az előző évtől, a 2018-as év viszont kedvezőbb (9,18 t/ha) volt a kukorica számára. A 2019-es évjárat a vizsgált periódus statisztikailag igazolható harmadik legnagyobb kukorica termését (9,42 t/ha) adta. A 2020-as év termése (9,24 t/ha) szignifikánsan nem különbözött a 2018-as év termésétől, azonban az összes többi évjárattól statisztikailag igazolhatóan eltért. A kedvezőtlen 2021-es év kukorica termése (7,05 t/ha) statisztikailag igazolhatóan a vizsgált peridódus második legkisebb volt. A vizsgált kilenc év közül a kukorica számára legkedvezőtlenebb évjárat a 2022-es rekord aszályos év volt, ahol 2,52 t/ha termést figyeltünk meg. A következő 2023-as évjáratban mértük a vizsgált periódus legnagyobb kukorica hozamát, 11,97 t/ha-t. A legnagyobb hatást a kukorica termésére az évjárat gyakorolta 73,5%-kal, majd ezt követte a műtrágyázás 24,7%-kal. A talajművelésnek a hatása 1% volt, mert az évjárat függvényében a különböző alapművelések eltérően teljesítettek, így semlegesítették a hatást.