Keresés

Keresési eredmények

• Eltérő FAO számú kukorica hibridek szárazanyag-beépülési és vízleadási dinamikája

  79-102

  Harsányi Endre

  Erdős Zsuzsa

  Nagy János

  Megtekintések száma:

  44

  A szántóföldi tartamkísérleteink eredményei alapján értékeltük négy eltérő FAO számú kukorica hibrid legfontosabb értékeit, paramétereit. A hibridek teljesítményének és minőségének értékeléséhez újszerűen a fejlődési fázisokhoz felhasznált hasznos hőösszeg (HU) értékeket használtuk.
  Mind a négy eltérő FAO számú hibridnél újszerűen és egyedülálló módon vizsgáltuk a szárazanyag-beépülési és vízleadási dinamikát megelőző legfontosabb fenofázisokban a kukorica hibridek hasznos hőösszeg-igényét. Az egyes fenofázisokban rögzítettük a keléstől eltelt napok számát is, lehetőséget adva az irodalmi adatokkal való összevetésre. A szárazanyag-beépülést vizsgáltuk az R2, az R4 (viaszérés) és a fiziológiai érés állapotában, valamint a betakarítás időpontjában. A szárazanyag-beépülési dinamikai vizsgálatát 2023. 07. 31-én kezdtük meg a négy eltérő FAO számú hibridnél, a megbízható összehasonlítás követelményének megfelelve.
  A megbízható mintavételi adatok lehetővé tették a vízleadási dinamika elemzését a hőenergia felhasználásának tükrében. A négy mintavételi időpont között három vízleadási intervallumot értékeltünk.
  A négy eltérő FAO számú kukorica hibrid terméseredményei szignifikánsan különböztek. A legnagyobb terméseredményt a FAO 480 (19,53 t/ha) kiváló képességű hibrid érte el.
  A vizsgált kukorica hibridek betakarításkori szemnedvesség-tartalma minden esetben szoros összefüggést mutatott a tenyészidőszak hosszával. A hibridek szemnedvesség-tartalma szignifikánsan különbözött a betakarítás idején.
  A keményítőtartalom szorosan összefüggött a terméseredménnyel, a FAO 480 hibrid a legnagyobb terméseredményt és a legmagasabb keményítő tartalmat érte el, ugyanakkor a legkisebb termést és legkisebb keményítőtartalmat a FAO 350 hibrid mutatta. A fajlagos fehérjetartalom szoros, fordított összefüggést mutatott a terméseredménnyel. A FAO 350 hibrid a legkisebb terméseredményt (13,62 t/ha) és a legmagasabb (7,69%) fehérjetartalmat, a FAO 480 hibrid a legnagyobb terméseredményt (19,53 t/ha) és a legalacsonyabb (5,78%) fehérjetartalmat érte el. A vizsgált kukorica hibridek olajtartalma szoros összefüggést mutatott minden esetben a termésmennyiséggel. A hibridek olajtartalmai szignifikánsan eltérőek voltak.
  Az új kutatási eredmények szoros összefüggésre utalnak az olajszintézis és a hektáronkénti terméseredmények között, ezek igazolására további szántóföldi kísérletek és laborvizsgálatok szükségesek.

• A csemegekukorica (Zea mays L. convar. saccharata Koern) hibridek betakarítási idejének értékelése a szárazanyag- és a szacharózgyarapodásának dinamikája alapján

  53-68

  Nagy János

  Demeter Cintia

  Bakos Zsuzsanna

  Simon Károly

  Mohamed Ibrahim Sidahmed Hajer

  Megtekintések száma:

  44

  A világszerte keresett magyar csemegekukorica termelése több év átlagát tekintve 500 ezer tonna, köszönhetően a jól megválasztott precíziós termesztéstechnológiának. A mezőgazdaságban, a csemegekukorica termesztés sikerességét számos tényező befolyásolja, ezért folytonos gyakorlati kihívásokkal találkozunk. A növények cukorfelhalmozódásának dinamikájával kapcsolatban korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre, különösen abiotikus stressz esetén. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar campusán beállított kísérletben vizsgáltuk a köztermesztésben használt csemegekukorica hibridet. A minőségi paraméterek meghatározását a betakarításkor vett szemmintából laboratóriumi körülmények között állapítottuk meg a DE MÉK Agrárműszerközpontjában. A szántóföldi csemegekukorica kísérletünkben négy mintavételi időpontban vett szemmintákban mértük a szárazanyag-tartalmat és a szacharóz mennyiségét. Mérési eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a vizsgált négy csemegekukorica hibrid szárazanyag-gyarapodásának dinamikája különböző, minden esetben lineárisan növekvő. Kutatási eredményeink alapján bizonyítottuk, hogy mind a négy hibrid esetében a szárazanyag- és a szacharózhozam a harmadik mintavétel időpontjában volt a legkedvezőbb a betakarítás szempontjából. Az első mintavételi időponthoz képest két hét alatt, a szárazanyaggyarapodás 46%-kal növekedett, a szacharóztartalom háromszorosára nőtt egy tonna csemegekukorica szemtermésében. Ezt követően a szárazanyag és a szacharóz gyarapodása lelassult.

• A Honey csemegekukorica (Zea mays L. convar. saccharata Koern) hibrid szárazanyag-, nitrogén- és kalcium-beépülés dinamikájának vizsgálata

  21-35

  Bakos Zsuzsanna

  Alrasheed Abakir Abdalla Rania

  Illés Árpád

  Nagy János

  Megtekintések száma:

  46

  A csemegekukorica termesztése hazánkban nagy jelentőséggel bír. Az európai kontinensen Magyarországon termesztik a legtöbbet, az Egyesült Államok után pedig a világ második legnagyobb exportőrei vagyunk. A világszerte keresett magyar csemegekukorica több éves átlaga a jól megválasztott precíziós termesztéstechnológiának köszönhetően eléri az 500 ezer tonnát. A csemegekukorica terméshozama átlagon felüli a precíziós gazdálkodásban, a területek közel 70%-át öntözik.
  A 2022-es aszály rendkívüliségében fontos tényező volt, hogy a megelőző téli félévben nem volt elegendő csapadék a talajok mélyebb rétegéinek feltöltődéséhez. Az április még átlagosan csapadékos volt, ezt követően azonban igen jelentős csapadékhiány alakult ki. A három nyári hónapban összesen 66 mm csapadék esett. A vízhiányt és annak káros hatásit fokozta, a hőmérséklet a május–augusztus közötti időszakban a szokásosnál lényegesen magasabban alakult. A vízhiányt a tenyészidőben precíziós csepegtető öntözéssel pótoltuk, a kiöntözött víz mennyisége 344 mm volt. Különösen a nyári hónapok voltak a sokévi átlagosnál sokkal melegebbek, rendre 3,4 °C, 2,4 °C, illetve 2,9 °C-os pozitív hőmérsékleti eltéréseket mutattak. A csemegekukorica terméseredményeinek legjobb mutatója a szárazanyag-beépülés dinamikája.
  A fenofázisban mért eredmények alapján megállapítottuk, hogy a tenyészidő három meghatározó intervallumra bontható. A Honey csemegekukorica hibrid az első szakaszban, a keléstől a juvenilis fázisig 18% szárazanyagot produkált, a juvenilis fázistól a virágzásig további 4%-ot. A szárazanyag-beépülés intenzív szakasza a virágzástól az R3 fenofázisig (betakarításig) tartott, összesen 72%. Az üzemi eredményesség érdekében fontos mutató a csemegekukorica szem nedvességtartalmának folyamatos ismerete. Kutatásaink szerint az R3 fenofázisban a növényi részek nedvességtartalmai szoros összefüggést mutatnak, a szem nedvességtartalma volt a legmagasabb. Kutatási eredményeinkkel bebizonyítottuk, hogy a nővirágzástól az R3 (betakarítás) fázisig a szárazanyag-gyarapodás igen intenzív, a teljes hőösszeg-igény a vizsgált hibridnél 840 HU volt.

• Eltérő genotípusú kukorica hibridek (Zea mays L.) smart paramétereinek értékelése

  5-32

  Lovász Ágota

  Nagy János

  Megtekintések száma:

  48

  A 2024-es tenyészévben végzett szántóföldi tartamkísérlet során öt különböző genotípusú kukorica hibrid smart paramétereit vizsgáltuk. A kutatás középpontjában a kelési dinamika, a szárazanyag-beépülés a hasznos hőösszeg függvényében, valamint a növények egyedi NDVI és SPAD értékeinek elemzése állt.
  A vetés utáni két hétben tapasztalt lehűlés kihívások elé állította a hibrideket, mégis jól megfigyelhetők voltak az eltérő genotípusok alkalmazkodási stratégiái. A kelés dinamikája és a szárazanyag-felhalmozás üteme rámutatott a genotípusok sokszínűségére, amely a terméshozam és a betakarítás időzítése szempontjából is jelentős lehetőségeket kínál.
  A Kabanero hibrid kiemelkedően teljesített, mivel a legkorábban kelt ki és érte el a legmagasabb végső szárazanyag-tartalmat. A Synopsis hibrid dinamikusan alkalmazkodott, bár kezdetben lassabb kelést mutatott, később gyors növekedésbe kezdett, kiegyensúlyozott szárazanyag-beépüléssel. A Dueling hibrid egyöntetű kelése és a legnagyobb kikelt növényszám mellett folyamatosan növelte szárazanyag-tartalmát, ami stabil fejlődési pályát eredményezett. Az Indem1012 hibrid érzékenyen reagált a hőmérséklet csökkenésére, azonban a késleltetett kelés ellenére is jelentős szárazanyag-gyarapodást ért el. A Kabaretto hibrid egységesen kelt, és bár a fiziológiai érettségig alacsonyabb szárazanyag-tartalmat mutatott, mégis a legmagasabb termésátlagot produkálta, bizonyítva kiváló terméspotenciálját.
  Az NDVI elemzés rávilágított arra, hogy minden hibrid esetében a V12 fenológiai fázisban mértük a legmagasabb értékeket, ami a növények egészséges fejlődését tükrözi. A SPAD értékek vizsgálata során a Kabanero, Synopsis és Dueling hibridek hasonló mintázatot mutattak, a legkiemelkedőbb értékeket a V12, nővirágzás és R4 fázisokban érve el. Az Indem1012 és Kabaretto hibrideknél a V12 szakaszban tapasztalt magas SPAD értékek után a nővirágzáskor csökkenés következett, majd az R4 fázisban ismét emelkedést mutattak, jelezve a hibridek alkalmazkodóképességét.
  Összességében a vizsgált kukorica hibridek változatos teljesítménye értékes információkat szolgáltatott a kelési dinamika, a szárazanyag-felhalmozás és a fiziológiai fejlődés közötti összefüggésekről, kiemelve a genetikai sokféleségben rejlő potenciált.

• A precíziós csepegtető öntözés hatása a csemegekukorica (Zea mays conv. saccharata Koern) normalizált differenciált vegetációs index, levélterületi index és SPAD értékeire szántóföldi kísérletben

  107-122

  Szabó Atala

  Illés Árpád

  Bakos Zsuzsanna

  Nagy János

  Megtekintések száma:

  43

  Napjainkban a csemegekukorica termesztése az egyre fokozódó éghajlatváltozás miatt nehézségeket okoz. Ezt a kutatást öntözött és nem öntözött feltételek mellett végeztük a Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campus Bemutatókert területén. A vizsgált csemegekukorica hibridek az SF1379 és a Honey volt. A csemegekukorica állomány alakulásának nyomon követésére precíziós eszközöket alkalmaztunk. A levélterületi-indexet (LAI), SPAD értékeket és a Normalizált Differenciált Vegetációs Index-et (NDVI) két fenológiai szakaszban felvételeztük. A csuhé, csutka, szem szárazanyag-produkció alakulását betakarítás előtt és betakarításkor mértük. A kísérlet eredményei azt mutatták, hogy az LAI, SPAD, NDVI és szárazanyag értékei jelentősen nőttek az öntözés hatására.
  Gyakorlatban hasznosítható eredményekkel szolgálhatunk a csemegekukorica-termelők számára, amellyel felhívjuk a figyelmet a precíziós öntözés alkalmazására. A csemegekukorica termesztése optimális, precíz technológiát igényel és öntözött körülmények között. hatékony és jövedelmező.

• Az öntözés és az alap- és fejtrágyázás hatása a kukorica hibridek klorofill-koncentrációjára és termésére extrém száraz évben

  7-30

  Széles Adrienn

  Horváth Éva

  Simon Károly

  Zagyi Péter

  Megtekintések száma:

  24

  A tanulmány célja annak vizsgálta, hogy az öntözés és a nitrogén alap- és fejtrágyázás mennyisége és annak kijuttatási ideje hogyan hat a különböző genotípusú kukorica hibridek klorofill-koncentrációjára (SPAD) és szemtermésére mészlepedékes csernozjom talajon, extrém száraz évben (2022). Kimutattuk, hogy a nedvességhiány rontotta a műtrágyák növények általi felvehetőségét, hasznosíthatóságát. A műtrágyázás a SPAD értéket nem öntözött változatban a Fornad hibrid (V12180, p<0,05) kivétel nem befolyásolta. Öntözött változatban mindhárom hibrid az A60 kezelés hatására érte el a maximális értéket (p<0,05). A klorofill-koncentráció a szárazságnak köszönhetően minden fejlődési szakaszban rendkívül alacsony volt. A V8 fenofázisra kialakult a maximális SPAD érték (p<0,05)(43,2–48,8), mind a nem öntözött, mind az öntözött változatban, majd a betakarítás időszakára jelentősen lecsökkent (10,5–15,4). A hibridek között a korai vegetációs időben volt kimutatható SPAD érték különbség, mégpedig az Armagnac és a Merida hibrid között (p<0,05), ahol a Merida hibrid rendelkezett magasabb SPAD értékkel mindkét változatban. A termésmennyiséget a N 120 kg/ha alaptrágyaként (A120) kijuttatva növelte (p<0,05), kivéve a Merida hibrid nem öntözött változatát, ami jól jelzi a hibrid szárazságtűrését (41,0 SPAD érték, V6150 kezelés, 10,060 t/ha). A klorofilltartalom érzékeny a nedvességhiányra, így a klorofill lebomlása már a korai vegetációs időszakban megkezdődött, az öntözés késleltette ezt a folyamatot, amely genotípustól és műtrágyakezeléstől függően a szemtermés mennyiségében megmutatkozott. Az öntözés hatása az Armagnac hibridnél V6150 (5,267 t/ha), a Fornad hibridnél V690 (4, 075 t/ha) és a Merida hibridnél az A120 (4,160 t/ha) kezelésben volt a legnagyobb. Megállapítottuk, hogy speciális körülmények között (extrém szárazság) a klorofill-koncentráció hatékony támogatást nyújt a szárazságtűrő hibridek kiválasztásához. Továbbá, hogy természetes csapadékellátottság mellett, extrém aszályos évben a korai érésű Merida (FAO 380) hibrid V6150 kezeléssel, ha lehetőség van az öntözésre, akkor a középérésű Armagnac (FAO 490) hibrid A120 kezeléssel javasolható a termesztésre. A szántóföldi tartamkísérlet egyéves eredménye nem elegendő ahhoz, hogy egyértelmű megállapítást tegyünk, azonban ilyen extrém aszályos év négy évtizede nem fordult elő hazánkban.

• Eltérő ozmotikus stressztoleranciájú burgonya szülő és nemesítési vonalak primer és szekunder gumóinak tesztelése izolált és fóliasátras termesztési közegben

  37-61

  Hanász Alexandra

  Dobránszki Judit

  Zsombik László

  Megtekintések száma:

  15

  Korunk talán egyik legmeghatározóbb problémája a növekvő népesség élelmiszer ellátásának biztosítása. A mai modern növénytermesztés a kockázati tényezők minimalizálását és a siker maximalizálását tartja szem előtt. Kísérletünkben olyan ismert ozmotikus stressztűréssel rendelkező burgonya szülő vonalakat (C103, C107) és nemesítési vonalaikat (C11, C20) vizsgáltunk, melyek korábbi ismereteink alapján értékes nemesítési alanyai lehetnek a jelenlegi és jövőbeni kutatásainknak egyaránt. In vitro mikroszaporítással létrehozott hajtástenyészetekből primer gumót állítottunk elő izolált körülmények között, majd a betakarított primer gumók fóliasátorban nevelkedtek tovább normál (T1: 25 cm, F1: 20–45 mm) és sűrített (T2: 15 cm, F2: -19 mm) tőtávolság és frakciócsoport szerint ültetve. Vizsgáltuk a gumóhozamban történő változásokat, valamint a tőszámsűrítés befolyásoló szerepét mind a betakarított gumók mennyiségében, mind frakciók közötti eloszlásban. A szekunder gumó esetében megfigyeltük a kelés dinamikáját, a lombmagasság és friss lombtömeg értékeket betakarítás előtt, a friss levelek klorofill-a, -b és összes-klorofill tartalmát, valamint a klorofill-fluoreszcencia Fv/Fm értékeit a szülőpárnál. Az anyatövenként mért gumóhozam primer gumóknál kisebb tőtávnál minden esetben kevesebb volt, és a szekunder gumóknál T2 tőtávolságnál is körülbelül felére csökkent. Az állománysűrítés hatására betakarított primer gumók mennyiségében szignifikánsan eltérő eredményeket a vizsgált genotípusok közül három (C103, C107, C20), a szekunder gumók vizsgálatakor két (C103, C20) genotípusnál kaptunk. A frakció eloszlást a primer gumók számában a tőszámsűrítés C103 (2. frakció), C20 (3. frakció) genotípusoknál pozitívan befolyásolta, míg C107 (3. frakció) és C11 (3. frakció) genotípusoknál enyhe csökkenést tapasztaltunk. A vizsgált szekunder gumók kelési dinamikája nagymértékben függött a genotípusra jellemző adottságoktól, azonban a tőszámsűrítés és frakcionálás is döntően befolyásoló szereppel bírt. A kelés 50%-át legkorábban a C11, legkésőbb a C107 genotípusnál mértünk (43. és 79. DAP). A tőszám/frakciócsoport szerinti értékelésben az 50%-os kelési arányt és a kelés maximumát általánosan 4–11 nappal később érte el a sűrített növényállomány, mint a normál tőtávolságon neveltek. A lombmagasság, a friss lombtömeg, a klorofill-a, -b és összes-klorofill tartalom mérések adataiban genotípus és tőszám szerint a C103 és C20 genotípusok értékei az esetek többségében szignifikánsan magasabbak voltak, mint a másik két genotípus. Az állománysűrítés hatására az egységnyi területre jutó gumótömeg jelentősen mérséklődött a vizsgált szülő (C103, a: 371,97 g/m2; C107, bc: 61,73 g/m2) és nemesítési vonalaknál (C20, b: 97,28 g/m2; C11, c: 2,13 g/m2). A tőszám sűrítés és frakcionált ültetés a szekundergumók tömegében szignifikánsan csökkenő értékeket eredményezett a C103 és a C20 genotípusok esetében, valamint a frakciók közötti eloszlás vizsgálatakor is ennél a két genotípusnál mértünk statisztikailag mérhető eltérést. Eredményeink jó alapot biztosítanak a vizsgálatba vont burgonya genotípusok fejlődési folyamatainak megismeréséhez és a jelen kor szélsőséges időjárási körülményeihez alkalmazkodó nemesítési vonalak létrehozásához, azok sajátos adottságaihoz alkalmazandó termesztéstechnológiai, illetve vetőmagelőállítási módszerek kidolgozásához.