Keresés
Keresési eredmények
-
Az Apium repens császártöltési állományának monitorozása (2006–2015)
1–8Megtekintések száma:186A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság felkérésére részletes állomány-felmérésekkel követtük nyomon az Apium repens populációméretének változásait a császártöltési Vörös-mocsár TT területén. Egyértelmű összefüggést tapasztaltunk a terület vízállapota, illetve a tájhasználat- és kezelés, valamint a növény állományának mérete között. Az A. repens iszaplakó faj, mely egyszerre igényli a nedves és nyílt felszíneket. Élőhelyének kiszáradása és átalakulása, a növényzet záródása, a tőzegfelszínek befüvesedése nyomán visszahúzódik, lappang, majd eltűnik. A megfelelő kezelésekre (vízvisszatartás, extenzív legeltetés, kaszálás, szabad tőzegfelszín nyitása) rövid idő alatt, egy tenyészidőszakon belül is pozitívan reagál.
-
Egyéves füzények (Lythrum) Magyarországon: a Hyssopifolia alnemzetség hazai adatainak revíziója
64–70Megtekintések száma:127Magyarország területéről eddig az apró termetű, egyéves füzények 4 fajának előfordulását közölték. A Lythrum hyssopifolia az ország nagy részén elterjedt. A L. tribracteatum jóval ritkább, előfordulásai főként a Tiszántúl déli részére és a Duna mentére korlátozódnak. A belső-ázsiai elterjedésű lenlevelű füzény (L. linifolium) egyetlen európai adata hazánkból származik. Az 1954-ben Tiszaug mellett gyűjtött példány azonban több jellegében is eltér a lenlevelű füzénytől, viszont nagyfokú egyezést mutat a Mediterráneumban és a kelet-európai sztyeprégióban élő L. borysthenicum-mal. Ez alapján javasoljuk a L. linfolium törlését a hazai és az európai flórából egyaránt. A negyedik hazai taxon (L. thesioides) egykori magyarországi előfordulását (Nagytétény) herbáriumi példányok bizonyítják, de a faj jelenlegi előfordulása bizonytalan.
-
Egy ritka iszapnövény, a Spergularia echinosperma egykori előfordulása Magyarországon
3–9Megtekintések száma:300Magyarország területéről eddig 3 budavirág faj előfordulása volt ismert. A fiatal parlagokon, nyílt felszíneken élő Spergularia rubra (L.) J. Presl et C. Presl elterjedt faj, míg a szikeseken szórványosan előforduló S. marina (L.) Bess. és S. media (L.) C. Presl az utóbbi években magasabbrendű útjaink mellett terjedőben van. A budavirágfajok herbáriumi revíziója során a közép-európai elterjedésű S. echinosperma példányait találtuk meg a MTM Növénytára Carpato-Pannonicum gyűjteményében. A faj két lapját Tauscher Gyula gyűjtötte Ercsi mellett 1903-ban. További gyűjtés került elő a határ közvetlen közelében lévő szlovákiai Somorján. A gyűjtési helyek terepi ellenőrzése során a faj nem került elő, ezért jelenleg hazánkból kipusztultnak kell tekintenünk. Korábban a Kárpát-medencében Ausztriában és Szlovákiában is gyűjtötték, de ezeket az adatokat napjainkban szintén nem erősítették meg. A S. echinosperma hasonlít a S. rubra-hoz, de attól sűrűn bibircses magja és rövidebb pálhái alapján biztosan elkülöníthető. A hazai példányok a sötétbarna magvú subsp. albensis-hez tartoznak.