Keresés
Keresési eredmények
-
Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VII.
218-237Megtekintések száma:371Jelen dolgozat a nemrég megjelent magyarországi flóraatlaszhoz tartalmaz kiegészítő adatokat, elsősorban a Dunántúl és az Alföld területéről. A közölt adatok a fajok elterjedési térképén új előfordulási pontokat jelentenek, vagy megerősítenek régi adatokat, további esetekben korábban publi-kált adatokat helyesbítenek. A közlemény 73 növényfajról tartalmaz florisztikai adatokat, illetve élő-helyeik ÁNÉR kódjait.
-
Az Equisetum × moorei és E. hyemale nyírségi elterjedésének kritikai áttekintése
131–144Megtekintések száma:686A hibrid eredetű Moore-zsurló (Equisetum × moorei Newman) összetévesztése a téli zsurlóval (Equisetum hyemale L.) számos országban ismert probléma. Közleményünkben áttekintjük a határozáshoz alkalmazott bélyegek egy részét, kiemelve azok tényleges használhatóságát. Megvizsgáltuk a téli zsurló régebbi irodalmakban megadott nyírségi állományait és a Debreceni Egyetem Herbáriumában található nyírségi példányokat. Megállapítottuk, hogy többségük valójában Moore-zsurló. A téli zsurló előfordulását csak Bátorligeten tudtuk megerősíteni. Számos új adatot közlünk a Moore-zsurló nyírségi előfordulásáról is. A két taxon jobb elkülönítéséhez javasoljuk a hajtások felszínének terepen is elvégezhető mikromorfológiai vizsgálatát, valamint a levélhüvely magasságának megfigyelését.
-
Az ázsiai gyapjúfű (Eriochloa villosa) elterjedésének vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén
27–32Megtekintések száma:691Az Eriochloa villosa (Thunb.) Kunth első magyarországi adata 2007-ből származik. Az azóta eltelt időszakban a faj intenzíven terjedt, az ország több pontján megjelent. A felmérések során Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén vizsgáltuk a faj jelenlegi elterjedését. Arra kerestük a választ, hogy első megtelepedésének környékén mekkora területen terjedt el és ettől a területtől elkülönülten, a vizsgált terület más részén is megjelent-e. A közleményben áttekintjük a hazai és az országhatár közeléből származó külföldi adatokat is. A felmérés során 58 lokalitásban találtuk meg a fajt, elsősorban szántóföldeken, parlagokon, de zavart gyepekben is előfordult. Az 2007-ben megtalált lelőhely környezetében nagy területen elterjedt, de attól távolabb is megjelent, így a Sajó- és Bódva-völgyben, illetve a Cserehátban. Az Eriochloa villosa további terjedésére kell számítanunk, különösen az intenzív szántóföldi művelés alatt álló területeken, a zavart nyílt gyepeken, de megjelenése elképzelhető nyílt természetes élőhelyeken is.
-
Ceratocephala testiculata (Crantz) Roth és további adatok a Bükkalja flórájához
81-142Megtekintések száma:401A cikkben a Bükkalja területéről 367 taxonról (365 fajról és két hibridről) közlök elterjedési adatot az 1997–2014 időszakból, mely dűlőszinten (lokalitás) összesen 5 470 botanikai adatnak felel meg. A felmérés keretében herbáriumi adatgyűjtést is folytattam (összesen 344 herbáriumi lap). A fajok értékékelésekor Vojtkó András flóraművéből indultam ki, de az azóta megjelent publikációk adatait is felhasználtam. 45 olyan fajt regisztráltam, mely a flóraműben nem szerepel, igaz ezek közül 3 fajnak ismertek voltak korábbi adatai (Acer negundo, Elaeagnus angustifolia, Xanthium strumarium). Az új fajok közül természetes előfordulású, honosnak tekinthető 6 faj (Carex flacca, Ceratocephala testiculata, Glycerrhiza echinata, Gypsophila paniculata, Kochia laniflora, Marrubium vulgare), míg 5 faj a gyomflóra részét képezi (Anthemis ruthenica, Chenopodium ficifolium, Eragrostis pilosa, Senecio vernalis, Xanthium strumarium). Az új fajok jelentős része adventív előfordulású, melyekhez soroltam azon fajokat is, melyek honosak a hazai flórában, de a bükkaljai előfordulásaik egyértelműen szünantróp élőhelyekhez köthetőek (összesen 5 faj: Crypsis alopecuroides, Limonium gmelini subsp. hungaricum, Salsola kali, Scirpoides holoschoenus, Trifolium angulatum). A változó, leromló flóra képviselői az újonnan kimutatott inváziós fajok (összesen 11 faj), melyek megtelepedése és tömeges térhódítása az elmúlt évtizedekben gyorsult fel (lásd Bidens frondosa, Impatiens glandulifera, Phytolacca esculenta, Xanthium italicum). A flóra kritikai feldolgozásakor az újonnan kimutatott fajok mellett 43 olyan fajt is regisztráltam, melynek nem volt ismert recens publikált adata a Bükkből. Az újonnan kimutatott fajokkal ellentétben itt e fajok jelentős része honosnak tekinthető (összesen 38 faj), melyek változatos élőhelypreferenciával jellemezhető csoportokra oszthatók (száraz gyepi, mocsári, erdei és gyom). Az enumerációban 65 fajnál jeleztem, hogy a felmért lokalitások alapján jelentős adatbővülés valósult meg, melynek révén az adott faj elterjedési mintázata pontosítható volt. 24 – változatos élőhelypreferenciával rendelkező – faj esetében az adatbővülés ütemét is részletesen elemeztem a felmért lokalitások (dűlő) és az általuk lefedett KEF negyed-kvadátok alapján. Megállapítást nyert, hogy a rendelkezésre álló adatsorok a flóra évtizedes léptékű változásának nyomonkövetésére nem alkalmasak, viszont a magasabb régiók és az érintkező síksági területek jobb feldolgozottsága révén flóragrádiensek megrajzolásához jól felhasználhatók.
-
Adatok a Szuha-vízgyűjtő és környéke flórájához II.
41–52Megtekintések száma:449Cikkünkben a Putnoki-dombság flórájához szolgáltatunk adatokat, melyeket nagyrészt 2022 és 2024 között gyűjtöttünk. Számos Magyarországon védett taxon, őshonos vagy archeofiton gyom, özöngyom, illetve kultúrszökevény faj új lelőhelyére bukkantunk. A cikkben szereplő 144 taxon közül 8 új a Tornensére (Phytolacca americana, Mespilus germanica, Rhinanthus ×hungaricus, Orobanche alba subsp. major, Dipsacus ×fallax, Filago vulgaris s. str., Rudbeckia hirta, Bolboschoenus laticarpus), további 8 pedig a Putnoki-dombságra (Polystichum aculeatum, Ranunculus trichophyllus, Diplotaxis muralis, Lathyrus palustris, Lonicera caprifolium, Crepis pulchra, Allium rotundum, Lolium multiflorum).