Évf. 29 szám 1 (2024) Aktuális szám

Megjelent June 1, 2024

issue.tableOfContents67332faa822fc

  • Taxiphyllum densifolium (Taxiphyllaceae) és a mecseki völgyek moharitkaságai
    3-16
    Megtekintések száma:
    154

    A dolgozatban a Mecsek hegység árnyas, erdős völgyeinek bejárása során talált, orszá­gos és/vagy lokális viszonylatban ritkának számító, veszélyeztetett és/vagy védett mohákkal foglalko­zunk. A hegységből korábban eltűntnek hitt, Európa-szerte ritka, nálunk védett és sérülékeny (VU) Taxiphyllum densifolium két völgyben is stabilnak tűnő, sporofitonos telepekkel rendelkezik. A dolgo­zatban elsőként számolunk be a faj spóráinak jellemzőiről. Vizsgálataink alapján, a korábban unikális­nak tartott, védett Rhynchostegiella teneriffae napjainkban a Mecsekben annyira elterjedt és tömeges, hogy már hazai viszonylatban sem tekinthető sérülékeny (VU) fajnak. Bemutatjuk a veszélyeztetett (EN) és védett Neckera pennata első Tolna vármegyei és Kelet-mecseki állományát, valamint tudósítunk a hazánkban adathiányos (DD) Fossombronia wondraczekii újabb, szokatlan előfordulásáról is. Listáz­zuk további három veszélyeztetett (EN) faj, a Blindiadelphus recurvatus, a Palustriella commutata, a Porella arboris-vitae, illetve több sérülékeny (VU) taxon, mint a Blepharostoma trichophyllum, Porella cordaeana, Sciuro-hypnum flotowianum, Seligeria pusilla, valamint veszélyeztetettség közeli (NT) moha, mint a Microeurhynchium pumilum (sporofitonos), Phaeoceros carolinianus újabb adatait. Mindezeken kívül megerősítjük a több mint 50 éve nem észlelt jakab-hegyi Rhynchostegium rotundifolium adatot. Röviden kitérünk a Hygroamblystegium fajok elkülönítési nehézségeire is.

    PDF
    146
  • Botanikai adatok Tolnából és Baranyából IV.
    17-33
    Megtekintések száma:
    188

    A szerzők itt közlik az elmúlt 15 évben együtt vagy külön-külön gyűjtött, esetleg más adatközlők által megfigyelt fontosabb florisztikai adatokat Tolna és Baranya vármegyék területéről. Összesen 140, Magyarországon többségében védett taxon adatait közöljük, de a felsorolásban akadnak ritkább gyomok (Adonis flammea, Althaea cannabina, Aphanes arvensis, Bunias orientalis, Legousia speculum-veneris, Vicia lutea) és adventív (Helminthia echioides, Oxybaphus nyctagineus, Rubia tincto­rum) fajok is. Több, növényföldrajzi szempontból is fontos faj került elő a vizsgált löszterületek erdős­sztyepp vegetációjából. Külön kiemelendő a Linaria biebersteinii, mint a Dunántúlon igen ritka faj, amely e tájegységtől nyugatra már nem fordul elő Európában! A Himantoglossum adriaticum előfordu­lása új adat a Dunántúl déli részére.

    PDF
    131
  • A Vértesalja homoki cseres-tölgyesei (Fraxino orno-Quercetum cerridis Kevey 2008)
    34–57
    Megtekintések száma:
    162

    Jelen tanulmány a Vértesalja homoki cseres-tölgyeseinek (Fraxino orno-Quercetum cerridis) társulási viszonyait mutatja be 20 cönológiai felvétel alapján. Faji összetételére a Quercetea pubescentis-petraeae elemek viszonylag magas aránya jellemző. Különösen értékes fajai a Corydalis pumila, a Daphne laureola, a Doronicum hungaricum, a Lychnis coronaria, a Physocaulis nodosus, a Primula veris, a Scutellaria columnae, a Sorbus domestica, és a Veratrum nigrum. A felvételek a hagyományos és a sokváltozós statisztikai elemzések alapján viszonylag jól elkülönült csoportot képeznek. Leginkább a Bakonyalja és a Pilis lábán levő homoki cseres-tölgyesek felé mutat rokonságot.