Keresés
Keresési eredmények
-
Különböző hasznosítási módú gyeptársulás növényállomány szerkezetének alakulása WB értékek szerint
59-64Megtekintések száma:52Cönológiai vizsgálatunkat a Karcagi Kutatóintézet 2009 óta alulhasznosított gyepterületén végeztük el 2017-2020 között, ahol a következő hasznosítási módok növényszerkezetre gyakorolt hatását elemeztük: zéró hasznosítás, évi egyszeri kaszálás, évi egyszeri mulcsozás, valamint réthasznosítás. A gyepasszociáció felvételezésére a Balázs-féle kvadrátmódszert alkalmaztuk. A felvételezett növényeket csoportosítottuk és elemeztük Borhidi-féle vízigény (WB) ökológiai mutatók alapján.
-
Lólegelők és kaszálók természetvédelmi értékelése Sukoró melletti lovasközpontban
37-46Megtekintések száma:51A vizsgálatot Sukorón, végeztük 2023. májusában. A felmérés célja volt bemutatni az eltérő hasznosítású gyepek természeti állapotát és a gazdasági értékét. A cönológiai felvételeket a Braun-Blanquet módszerrel végeztük, ennek során 2 × 2 méteres kvadrátokat használva vettük fel az adatokat és %-ban adtuk meg a borítási értékeket. A kvadrátok véletlenszerűen helyeztük el az adott területeken. A felmérés során három egységben öt mintaterületet elemeztünk. Az I. mintaterületünk degradált üde lólegelő, amit 2023-ban túllegeltetttek, a II. mintaterület franciaperjével dominált rét, melyeket kaszálással hasznosítanak. A III. mintaterület Festuca pseudovina által dominált, sovány sziki gyep, amit szintén kaszáltak. A IV. a kaszáló legmélyebben fekvő része, mocsárrét-láprét, amelyet szintén kaszálóként használnak. Az V. mintaterület szilikát sziklagyep, amit szintén legeltetenek lovakkal, de 2023-ban magára hagytak.
Az I-es mintaterületet kivéve, amit 2023-ban intenzíven legeltettek, így a taposott és túllegeltetett volt, a vizsgálatok alapján a gyepek természetességi állapota a kezélések, a kaszálás és a legeltetés nyomán is értékes maradt. A gyepekben legnagyobb arányban a honos flóra elemek találhatók meg. A kaszálón a mélyebb fekvésű foltban lápréti elemek és védett faj, a vitézvirág (Anacampts pyramidalis) is megjelent. A szilikát sziklagyepben is előfordult védett faj a bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon). A lovasközpont által végzett gyepkezelési módszerek alkalmasak a terület vegetációjának természetközeli és hosszú távon való fenntartására.
-
Gyepek talajának és rizoplánjának összehasonlítása
13-17Megtekintések száma:61Dolgozatunkban Debrecen környéki gyeptalajok fontosabb fizikai, kémiai és mikrobiológiai jellemzőit hasonlítottuk őssze.
Fizikai jellemzők közül az alábbiakat határoztuk meg: nedvességtartalom (t%), leiszapolható rész (Li%), Arany-féle kötöttségi szám ( KA).
Kémiai talajtulajdonságok közül vizsgáltuk a talajok kémhatását, összes só- (%) és karbonáttartalmát (pH értékétől függően), humuszlarlalmát, az összes nitrogén és a nitrát nitrogén lartalmát, valamint az ammániumlaktát oldható foszfor és kálium mennyiségét.
A mikrobiológiai vizsgálatok az összes csíraszám, ezen belül a cellulózbontő és nitrifikáfó baktériumok számának illetve a mikroszkópikus gombák számának meghatározására irányultak. Talajenzimek közül a foszfatáz és a kataláz enzim aktivitását mértük, valamim viszgáltuk a talajok CO2 termelö képességét is. A talajokbál izolálható mikrohaszám, illetve a talujok mikrobiológiai aktivitása ősszel nagyobb volt, mint nyáron. -
Különböző gyepkezelések hatásának cönológiai és természetvédelmi vizsgálati eredményei üde gyepen
3-15Megtekintések száma:69A gyepgazdálkodási rendszerekben a különböző agrotechnikai elemeket sok esetben természetközeli gyepeken kell alkalmazni, ahol a mezőgazdasági és természetvédelmi feladatokat össze kell hangolni a legelő minőségének hosszú távú megőrzése mellett, miközben az állatok minél olcsóbb tartása is kiemelt cél. A vizsgálatokat Aba település határában egy üde fekvésű gyepterületen végeztük. A területen 8 db azonos méretű parcella vegetációját és az ott keletkezett biomassza mennyiségi és minőségi összetételét vizsgáltuk. Jelen dolgozatban az alábbi kezelések vegetáció összetételére és értékelésére vonatkozó adatokat közöljük. A parcellák és a kezelések a következők voltak: I. parcella-szellőztetett; II. parcella-lazított; III. parcella-lazított és szellőztetett; IV. parcella-kontroll; V. parcella-szellőztetett és 15 t/ha istállótrágya; VI. parcella-lazított és 15 t/ha istállótrágya; VII. parcella-lazított, szellőztetett és 15 t/ha istállótrágya; VIII. parcella-lazított, szellőztetett és 30 t/ha istállótrágya. Minden parcellában 5 db cönológiai felvételt készítettünk 4 x 4 m-es kvadrátokat alkalmazva, a sávokban a kvadrátokat a tábla hossztengelye mentén déli irányba haladva vettük fel. Az egyes fajok becsült borítását %-ban adtuk meg, a gyepalkotók és az egyéb fajok arányát figyelembe véve. A Borhidi-féle növényökológiai mutatók közül a fajokat az NB (nitrogénigény relatív értékszámai) és a WB (relatív talajvíz, illetve talajnedvesség indikátor számai) mutatók alapján értékeltük. A szociális magatartás típusokat (SZMT) szintén Borhidi munkája alapján a természetvédelmi értékkategóriákat (TVK) Simon szerint határoztuk meg. Az életforma elemzést pedig Pignatti életforma típusai alapján végeztük el.
Az adatok alapján az egyes parcellák vegetációjának az összetételei a kontroll IV-es parcella adataihoz képest jelentősen megváltoztak. Egyenes arányosság fedezhető fel a domináns pázsitfüvek, első sorban a Festuca arundinacea, Dactylis glomerata, Alopecurus pratensis, és a pillangós fajok (pl. Lathyrus tuberosus, Lotus corniculatus) borítási értékének a növekedése és a kijuttatott tápanyag mennyisége között. A nyolc vizsgált terület cönológiai felvétele alapján a kontroll terület (IV.) mutatta a legtermészetesebb állapotot, amit a fajösszetétel és a fajszám is megerősített. A IV. parcella felvételei közel állnak az I., II. és a III. parcella felvételeihez, ami azt igazolja, hogy a szellőztetés és a lazítás a gyep állapotán nem ront, hanem inkább elősegíti a természetes állapotának megőrzését. A VII-VIII. parcella kvadrátjai a legkisebb fajszámmal rendelkeznek ugyan, de az életforma spektrum, a természetességi mutatók, a természetvédelmi érték kategóriák és a szociális magatartási típusok alapján nem túl zavart élőhelyek.
A gyeplazítás és gyepszellőztetés hatása között jelentős eltérés nem mutatható ki, de a III. parcella, ahol mindkét kezelés megtörtént, a kontroll területhez közelebb került. A gyepkezelési módszerek hatására vonatkozóan, hosszú távon is (azonos környezeti viszonyok mellett) sikerült egy kiindulási adatsort előállítani. Összességében, a vizsgálat értékes eredményeket adott a különböző gyepkezelési módszerek alkalmazása során fellépő változáskora, és emellett gazdasági szempontból is eredményes volt
-
Tessedik Sámuel állattenyésztési – gyepgazdálkodási elvei és gyakorlata
45-48Megtekintések száma:73Tessedik eredményekben gazdag életútja közel két évszázada foglalkoztatja a kutatókat. Közhasznú tevékenységéből külön kiemelkedik a mezőgazdasági termelés korszerűsítését célzó munkássága.
Nézetei és tényleges, gyakorlati sikerei átfogják a korabeli gazdálkodás fő elemeit. Eredményei a takarmánytermelés – gyepgazdálkodás – állattartás összefüggő rendszerében vizsgálhatók az e területre vonatkozó írásai elemzésével. Munkáiban feltárja a takarmánytermelés, ill. takarmányozás korabeli gyakorlatát és az eredményesebb gazdálkodás lehetőségeit. Javaslatai az adott gazdasági körülmények között csak részben voltak megvalósíthatók.
-
Eltérő hasznosítású dunántúli-középhegységi gyepek takarmányértékeinek változása
26-33Megtekintések száma:129A jelen munkában a Dunántúli-középhegység (Tihanyi-félsziget, Bakony, Keszthelyi-hegység) eltérő gazdálkodású gyepeiben folytattunk összehasonlító cönológiai vizsgálatokat. Értékeltük a fajösszetételben és borítási értékekben, elsősorban a gazdasági szempontból értékes fajok esetében végbement változásokat, az esetleges regeneráció vagy degradáció mértékét, illetve azt, hogy a növényzeti eltérések a gyepek takarmányozási értékében hogyan változnak. Felmértük, hogy milyen mértékben jelentek meg vagy tűntek el a fontos pázsitfüvek és pillangósvirágúak, hogyan változott a túllegeltetést elviselő fajok aránya, milyen a legeltetett, illetve a nem legeltetett területek növényi összetétele. Az eredmények alapján a vizsgált gyepekre általában jellemző a kedvezőtlen fajösszetétel, melynek kialakulása visszavezethető a rossz gazdálkodási stratégiára, a technológiai fegyelem hiányára. A vizsgált gyepek közül az összehasonlítási időszak alatt gyepgazdálkodási szempontból értékesebbé vált a Belső-tó melletti zárt gyep, ahol megváltoztatott művelési móddal kaszálóból szürkemarha legelőt alakítottak ki, és a sólyi volt (túl)legeltetett gyepek, valamint a vad-parlagi legelő, ahol felhagytak a legeltetéssel. A legjobb takarmányértékű fajok borítottsága itt is csökkent ugyan, de a gyepek összborítottsága jelentős mértékben növekedett, ezért a takarmányértékük nőtt. A felhagyott gyepekben a kezdeti fajszámnövekedés után viszont megindult a cserjésedés, amely idővel fel fog gyorsulni. Ez indokolja e területek további legeltetését, fenntartását megfelelő terhelés mellett.
-
Az évjárat hatásának pontosítása feltétlen juhlegelők koratavaszi növényállomány fejlettségére
17-22Megtekintések száma:55Extenzív juhlegelők első legeltetésének a lehetőségét vizsgáltuk a gyepállomány magasságának a nyomon követésével 2022 és 2023 tavaszán, a Karcagi Kutatóintézetben, ezen kéziratban az évjárathatásra fókuszálva. A környezetvédelmi támogatások miatt ráfordítás szint nélküli, réti szolonyec talajú gyepterületen 6 különböző paraméterrel rendelkező, koratavaszi juhlegeltetésre potenciálisan alkalmas gyepes termőhely esetében pontosítottuk évjáratokként azonos időpontokban, a talaj hőmérsékleti, -nedvességi adatait, valamint a gyepnövedék magasságát. Mindkét évjárat esetén megállapítható, hogy a parlaggyepen és a legelőerdőben indokolt a juhok legeltetését elkezdeni.
-
Botanikai és gyepgazdálkodási vizsgálatok 2008. évi eredményei a badacsonytördemici szürkemarha-legelőn
73-78Megtekintések száma:111A badacsonytördemici szürkemarha-legelőn, kiegészítő legelőn (alullegeltetett térszín), legelőn (túllegeltetett térszín), kaszálón és a területén belül található itató környékén folytattunk a legeltetési idény során, évi 5 alkalommal botanika felvételezéseket. Ezek alapján később gyepgazdálkodási és takarmányozási számításokat végeztünk. Mintaterületenként 5 cönológia felvételezést végeztünk 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva Braun-Blanquet (1964) módszere szerint. A területen 118 szürkemarha legel. A területek fajkészletét is összehasonlítottuk. A legnagyobb fajszám a legelőn volt, ha az itató környéki térszín fajait is figyelembe vettük, amelynek jelentős része gyom. A négy mintaterület fajkészletét összevetve 14 közös faj fordult elő, amelyek közül a természetes vegetáció állományalkotó taxonjai is megtalálhatók: Agrostis stolonifera, Festuca arundinacea, Deschampsia caespitosa. A legeltetés hatására, az erős túllegeltetett területen sem tűntek el a terület eredeti vegetációtípusait felépítő domináns fajok. A kiegészítő legelőn az évi kb. 1 hónapnyi legeltetés nem volt elegendő ahhoz, hogy a fajdiverzitás szempontjából kedvezőbb helyzet alakuljon ki, amellett, hogy a takarmányhozama a területnek magas maradt. A legelőn a fajszám magas (58), ami a sok gyom jellegű növénynek köszönhető, de a takarmányértéke gyenge. A kaszáló fajszáma (31), ha el is marad a legelőkhöz képest, a fajösszetétel szerencsésebb és a takarmányszolgáltató képessége jó. A terület helyes kezelése itt folyik.
-
Degradációs fok alakulása különböző gyephasznosítási módok esetén
35-44Megtekintések száma:121Kéziratunk célkitűzése egy extenzíven kezelt gyepasszociáció, különböző hasznosítási módok hatására bekövetkezett, növényállomány szerkezet változásainak pontosítása. Az eurázsiai sztyeppe legnyugatibb részét képező Magyar Alföld gyepein a nagymértékben csökkenő legeltetett állatlétszám, és a szinte eltűnő pásztoroló legeltetési mód igen aktuálisssá teszik a témát. A 2009-2020 közötti vizsgálati időszak utolsó 4 évét elemeztük, s megállapítottuk, hogy a legalacsonyabb degradációs fokokat a rét hasznosítási módú kezelésnél mértük, a kísérlet 11. évében 0,277-0,463 értékeket. A legmagasabb degradációs értékeket pedig a túllegeltetett módot alkalmazó kezelésnél mértünk, a 11.évében 3,43-5,0 degradációs fokokat. A túllegeltetés hatását bemutató kezelésnél, 2017-2020 között, nagymértékű borítottsági érték növekedést mértünk a juhokra igen veszélyes Hordenum murinum gyomnövénynél, átlagosan 107,6 %-t.
-
Alulhasznosított gyep szén-dioxid kibocsátásának vizsgálata
15-25Megtekintések száma:268A klímaváltozás által indukált szélsőséges változások a kontinentális éghajlatú területeken elhelyezkedő extenzív gyepek fitomassza hozamait egyre nagyobb mértékben évjáratfüggővé teszik. A helyzetet súlyosbítja többek között a minőségi munkaerő hiánya miatt a legeltetéses állattartás visszaszorulása, s így a hasznosítatlan, illetve alulhasznosított gyepek részarányának növekedése. Kísérletünk során két eltérő jellegű évjárat során pontosítottuk az egy évtizede fennálló zéró, mulcs, kaszáló és rét hasznosítási módok hatását a szén-dioxid-emisszióra, a talajnedvességi és talajhőmérsékleti értékekre. Megállapítottuk, hogy különböző évjáratok esetén is a hasznosítás hiányában felhalmozódott avarnemezzel rendelkező zéró hasznosítás esetén voltak a legmagasabbak a szén-dioxid-emissziós értékek, még alacsonyabb talajnedvességi értékek mellett is. Eredményeink megerősítik azt a tényt, hogy a parlagon hagyott gyepek, megnövekedett üvegházhatású gáz kibocsátásuk miatt, veszélyforrásnak tekinthetők.
-
A villanypásztor két oldalán: A Zámolyi-medence vízibivaly legelő kiszáradt tómedre őszi aszpektusának botanikai vizsgálata
9-14Megtekintések száma:98Vizsgálataink a Zámolyi-medencében található vízibivaly legelőn a Csíkvarsai-rét területén történtek, egy volt tónak a medrében, aminek a vizét 2022-ben leeresztették, majd őszre kiszáradt, és vízibivalyokkal legeltették. A legelt részt villanypásztorral körbekerítették. Ezt a részt és a kívül eső terület növényzetét mértük fel késő ősszel, november 19-én. Mind a két elkülönített területen 3-3 cönológiai felvételt készítettünk. Az eredmények alapján jelentős florisztikai és a vegetáció fiziognómiájában megmutatkozó különbségek voltak jelen. A here fajok közül a legelt részen a talajon futó szárú fajok (Trifolium repens és T. fragiferum) voltak az uralkodók, míg a legeletlen részen a tómederben 30-40 cm magas, sűrűn elhelyezkedő korcshere (Trifolium hybridum) alkotott összefüggő állományt. Ezen kívül florisztikai szempontból újdonság volt a vastag bajuszpázsit (Crypsis schoenoides) előfordulása is.
A vízborítás megszűnésével a területen tömegessé vált több Trifolium faj is, ami a fajok csírázási tulajdonságainak köszönhető. A vastag maghéj megrepedezett a vízborítás hőmérséklet-kiegyenlítő hatásának megszűnése következtében, és elindulhatott a csírázás, melynek eredményeképpen dominánssá válhatott a területen. A jelen vizsgálat során nagyon látványos eredményét láthattuk a Zámolyi-medencében a tófenék őszi állapotát elemezve, amely a vízibivaly legeltetés hatásaként kialakult növényzeti összetétel. A legelt térszínen a fajszám sokkal jelentősebb volt, közülük florisztikai ritkaság is előkerült, valamint a legeltetés indikátoraként azonos nemzetségen belül is eltérő életforma típusú fajok váltak uralkodóvá.
-
A nádas széna, mint ínségtakarmány
3-8Megtekintések száma:56Közönséges nád (Phragmites communis) és sovány csenkesz (Festuca pseudovina) főnövedék hozam és beltartalmi értékeinek összehasonlítását végeztük 2022-ben, Karcagon, réti szolonyec talajadottságú termőhelyen.
A hozammutatók tekintetében a nád esetében igazolhatóan magasabb értékeket mértünk, mint a vele egyidőben kaszált, virágzás fenofázisban lévő sovány csenkesznél.
A beltartalmi vizsgálatok eredményei alapján a nád esetében magasabb N, P, K, Zn és Mn tartalom volt kimutatható, mint a sovány csenkesz mintákban. Viszont Ca, Mg, Na, Cu és Fe tartalom tekintetében a sovány csenkesz minták nagyobb értékeket mutattak a nádmintáknál.
Eredményeinket természetesen csak kezdő lépésnek tekinthetjük a perspektivikus alternatív szálastakarmányok értékmérőinek pontosításában. -
Magyar szürke szarvasmarha, szántóból kialakított legelő természetvédelmi gyepgazdálkodási vizsgálata Csákvár melletti „szűzföld” területén
3-14Megtekintések száma:333Vizsgálataink során egy eredetileg legelőből feltöréssel szántóvá alakított, majd ezt követve újra legeltetett terület növényzetét, botanikai összetételét és gyepgazdálkodási értékét vizsgáltuk. A mintaterület a Zámolyi-medencében található ún. ”Szűzföld” 160 ha-os területe Csákvár mellett, amelyen 2009-ben magyar szürke szarvasmarhákkal legeltetés indult el. A terület növényzeti változását 1998-tól kísértük végig, 6 évente végeztünk felvételezéseket (1998, 2015, 2021). Minden gyeptípusban 6-6 cönológia felvételt készítettünk, ahol a mintaterületekben előforduló fajokat, valamint azok borítási értékeit adtuk meg. A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy a feltört területen a legeltetési rendszer kialakításával a növényzet természetvédelmi, cönológia és gyepgazdálkodási szempontból milyen irányban fejlődik. Mennyire volt sikeres a magyar szürke szarvasmarhákkal történő legeltetés?
Az eredmények alapján elmondható, hogy a gyep sokkal mozaikosabbá vált, el tudtuk különíteni (2015, 2021) az üdébb és szárazabb fekvésű területek állományfoltjait. A legeltetés előrehaladtával a fajszám nőtt és a diverzitás is emelkedett, és a két elkülönített gyeptípus közül a nedvesebb, üdébb területek diverzitása volt a magasabb.
A területen a gyepgazdálkodási szempontból fontos pázsitfüvek mennyisége – a fajszámot és a borítási értékeket is figyelembe véve – nőtt, valamint a pillangósok mennyisége is jelentősebb lett. A szárazabb területek domináns faja a Festuca pseudovina volt, míg az üdébb foltokban az Agrostis tenuis, A. stolonifera vált dominánssá. Az életformák alapján, elsősorban a Pignatti-féle kategóriák szerint a terület nincs túllegeltetve, a kúszó szárú és a tőlevélrózsás növények nem váltak meghatározóvá. A természetvédelmi értékelések alapján a terület növényzetének összetétele jelentősen eltolódott a természetes gyepek fajainak az irányába.
A legeltetés során így az egységes kaszáló 1998-ban alapvetően gyomokkal volt jelentősen fedve, ami a vizsgált 23 év alatt nem csak természetvédelmi és gyepgazdálkodási szempontból értékesebb területté vált, hanem ez az állapot stabilizálódott is, amit a diverzitási értékek is megerősítenek.
A vizsgált területen a gyepkezelési gyakorlat, a magyar szürke szarvasmarhákkal történő legeltetés mindkét szempontból, természetvédelmi és gazdálkodási szempont szerint is sikeres volt. -
Spontán téli tűz hatásának vizsgálata természetközeli gyepen
9-14Megtekintések száma:211Kontrolláltalan gyeptűz hatását vizsgáltuk a MATE Karcagi Kutatóintézet rét hasznosítású, természetközeli gyepén. A 2022 igen száraz januárjában keletkezett tűz hatására a leégett területen, cönológiai felvételezésünk alapján, a tarackos pázsitfüvek és a borítatlan terület részaránya megnövekedett. A leégett területen nagyobb szén-dioxid kibocsátást mértünk minden mérési időpontban infravörös gázanalizátor segítségével. A talajszondával rögzített talajnedvességi értékek viszont az érintetlen gyepnemezű kontroll gyepen voltak nagyobbak. Mivel aszályos évjárat esetén nyílt lehetőségünk vizsgálatokat végezni, feltétlen indokolt más termőhelyeken, más csapadékviszonyok között is vizsgálni a gyeptüzek hatásait, mert prognosztizálható a gyakoribb előfordulásuk hazánkban is.