Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Keskenylevelű ezüstfa hatásai külterjes juhlegelőn
    39-44.
    Megtekintések száma:
    90

    A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézet extenzív juhlegelőjén végeztünk vizsgálatokat, melyek a keskenylevelű ezüstfa inváziós térhódítását érintették. A kutatásunk keretében Balázs-féle cönológiai felvételezést végeztünk, valamint megállapítottuk a Borhidi-féle degradációs fokot, mely azt mutatja, hogy az ezüstfával elfoglalt gyepek területei gyakorlatilag visszafordíthatatlanul degradálódtak. Talajvizsgálati eredményeink azt mutatják, hogy az ezüstfa csurgója által határolt területek talajmintái nitrogénban (pérték: 0,006), valamint foszforban (p-érték: 0,003) gazdagabbak, mint a vizsgált kontroll gyepterület. 

  • Prognózis a gyepterületek hasznosításának várható alakulásáról: A 2008. május 22-23-án rendezett „Szakmapolitikai kihívások és kilátások a gyephasználatban 2007-2013” című szakmai-tudományos tanácskozáson elhangzott előadás szerkesztett változata.
    9-12
    Megtekintések száma:
    39

    A szerzők – elemezve hazai gyepgazdálkodásunk közelmúltbeli helyzetét és jövőbeni lehetőségeit – a következőket állapították meg: − Az 1993-2003 közötti időszakban számos olyan vélemény látott napvilágot, amelyek a gyepterületek jelentős növekedését prognosztizálták. Ezek a változások nem következtek be. − A 2004-2008 közötti időszakban hazánk összes gyepterülete és a betakarított terület is tovább csökkent. Ugyancsak csökkent az összes betakarított termés és az 1 hektáron előállított termés mennyisége is. Egyre jelentősebb szerepet kapott azonban a Nemzeti Parkok és más védett területeken folytatott gyepgazdálkodás. − A szerzők a 2008 utáni várható tendenciák bemutatását a gyephasznosító állatok létszámának és azok gyepterület szükségletének várható alakulásán keresztül mutatják be. 

  • Egy extenzív gyepterület félintenzifikációja növény- és talajkondicionálással
    25-27
    Megtekintések száma:
    96

    In the last century, the area of European grasslands was declining, as a significant part of them were turned to built-up areas, broken or afforested. In addition to the area reduction, in a significant part of Central, Northern and Western Europe, cultivation has been intensified in the cases of former natural and semi-natural, mostly extensively cultivated grasslands in order to produce higher biomass. Pesticides, organic and mineral fertilizers are also used on the lawns, the frequency of mowing increased and the lawns were reseeded. The structural of grasslands also changed significantly. 

  • Tájhasználat és gyephasznosítás Natura 2000 területen: – esettanulmány a Balatonkeresztúri rétek példáján –
    31-38
    Megtekintések száma:
    71

    Célunk egy Natura 2000 terület, a Balatonkeresztúri rétek jelenlegi tájhasználatának ismertetése. A tájhasználat elemzése során elkészítettük a terület művelési ágak szerinti földhasználati térképét. Terepbejárások (2013) során felmértük a területen folyó mezűgazdálkodási tevékenységeket és összevetettük a nyilvántartott művelési ágak szerinti földhasználattal. Az összevetés során sorra vettük a terület mezűgazdasági hasznosítás szempontjából érintett élűhelyeit. Eredményeink alapján elmondható, hogy a Balatonkeresztúri rétek legelő és rét művelési ágba tartozó területeinek jelenleg 42,6%-át művelik. Az élűvilág gazdagságának megőrzése érdekében fontos lenne a teljes gyepterület extenzív hasznosítása, a legeltetett és kaszált területek kiterjesztése, ami az állatállomány növelésével lenne megvalósítható. A jelenlegi tájhasználat, a mezűgazdasági támogatásoknak köszönhetően, várhatóan a továbbiakban pozitív irányba változik. A jövőben növekedhet a ténylegesen művelt (kaszált és/vagy legeltetett) területek nagysága és ezzel javulásnak indulhat a gyepterületek állapota is. 

  • Kaszálás felhagyásának kezdeti hatása nyugat-magyarországi üde gyepek fajkompozíciójáradhdhdh
    13-20
    Megtekintések száma:
    53

    Munkánk során három nyugat-magyarországi nedves gyepterület mátrixalkotó és egyben a területek gazdasági értékét is meghatározó domináns fajainak viselkedéséről gyűjtöttünk adatokat, 2012-ben és 2013-ban, három időpontban (április, június, augusztus). Arra kerestük a választ, hogy milyen fajkompozíciós változásokat idéz elő a gazdálkodás felhagyása és ez hogyan hat a gyep stabilitására és gazdasági értékére. Ehhez mindhárom kaszálón egyenként 50×50 m-es egységben hagytunk fel a kaszálással, majd a továbbra is kaszált és a felhagyott részeken 10-10 db, 2×2 m-es kvadrátban vizsgáltuk a fajok abundancia viszonyait. A kaszálók összes fajkészlete hasonló (a kaszálók páronkénti összehasonlításában, mindkét évben 55 ± 6% a közös fajok aránya), mégis a domináns fajok a kezelés felhagyására eltérő módon reagálnak a területeken, valószínűleg az abundancia viszonyokban meglévő szignifikáns különbségek miatt is. A Festuca arundinacea abundanciája a felhagyott területeken 2012-ről 2013-ra csökken, a Poa angustifolia a három kaszálón eltér_ módon reagál a kezelés felhagyására. A Cirsium canum a felhagyott és kaszált részeken is abundánsabb 2013-ban, mint 2012-ben. A három gyepterületet összevetve az elsőrendű füvek, a szúrós növények és a pillangósok évenként összesített abundancia értékei adódtak mindkét évben szignifikánsan különbözőeknek. A domináns fajok borításértékeiben tapasztalt szignifikáns különbségeket valószínűleg a kezelések különbözősége és a környezeti háttérváltozók hatásai együttesen okozzák. 

  • A vakondjáratok hatása az extenzív gyep talajfaktor mutatóira
    25-29
    Megtekintések száma:
    27

    Extenzív gyep talajában futó vakondjáratok hatását vizsgáltuk a talajfaktor mutatók változásaira fókuszálva, 2022-2023-ban, évi 3-3 alkalommal, Karcagon. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a szárazabb 2022-s évjárat esetében, csak éves átlagban, igazolhatóan magasabb szén-dioxid-emissziós értékeket kaptunk, mint a csapadékosabb 2023-s évben. Talajhőmérséklet és a talajnedvességi viszonyok tekintetében nem találtunk igazolható különbséget. Adataink alapján leszögezhető, hogy a 2023 év emlősének választott vakond, a gyep talajában végzett tevékenységével nincs számottevő hatással az adott gyepterület szén-dioxid kibocsátására. A vizsgálatok folytatása más termőhelyi viszonyok között feltétlen indokolt.