Keresés

Keresési eredmények

• A véletlenszerűen elvégzett természetvédelmi kezelések szerepe a Balaton-parti botanikai értékek megőrzésében

  21-23

  Fülöp Bence

  Pacsai Bálint

  Bódis Judit

  Megtekintések száma:

  85

  Most semi-natural habitats in Europe have been traditionally maintained by grazing or mowing, which halted successional changes and preserved biodiversity on a higher level. Since the 1950s the large-scale mechanisation of agriculture resulted in expansion of cropland and the abandonment of grasslands became an increasing issue in Europe. Recognizing the negative consequences of abandonment in the diversity of wildlife, habitat reconstruction interventions for mainly nature conservation purposes began in the 1980s to preserve the biodiversity of these semi-natural habitats. 

• A Balaton-parti legeltetéses állattartás tapasztalatai természetvédelmi szempontból

  25-28

  Szabó István

  Bódis Judit

  Zentai Kinga

  Szekeres Rita

  Megtekintések száma:

  98

  Fenékpusztán, a Balaton egyik természetes állapotában megmaradt partszakaszán, 1999-ben magyar szürkemarha csorda került elhelyezésre idegenforgalmi és természetvédelmi kezelési szempontból. A három éves tapasztalatok alapján a magyar szürkemarha legelési sajátosságai, a legelőfű tér- és időbeli hozzáférhetőségének szabályozásával, gépi kaszálással és a védett fajok populációinak egyedi védelmével kiegészítve jól alkalmazhatók a tájgazdálkodási és természetvédelmi célok megvalósításában. 

• Az esetleges természetvédelmi kezelések szerepe a botanikai értékek megőrzésében – Esettanulmány a Balaton partjáról

  15-23.

  Fülöp Bence

  Pacsai Bálint

  Bódis Judit

  Megtekintések száma:

  88

  Hazánkban a nedves gyepek a hagyományos tájhasználat nyomán jöttek létre, és aktív gazdálkodási beavatkozásokkal tartották fenn őket. Kiterjedésük napjainkban drasztikusan csökken, elsősorban felhagyásuk következtében. Ezzel párhuzamosan természetvédelmi szempontból egyre értékesebbekké válnak a fennmaradó, biodiverzitásukat még őrző területek. A Balaton környéke kifejezetten frekventált, turizmussal erősen érintett régió, ennek ellenére a fenékpusztai (Keszthely) Balaton parton olyan értékes élőhelyek maradtak fent, amelyek a mai napig menedéket nyújtanak számos védett és veszélyeztetett növényfaj számára. 2002- ben részletes botanikai felmérés történt a területen, és a megkezdett természetvédelmi kezeléseket is dokumentálták. Ezt követően a felmérések és a kezelések intenzitása és rendszeressége is jelentősen csökkent. Célunk az elmúlt két évtizedben bekövetkezett változások felmérése volt. 2020-ban gyűjtött adatainkat összehasonlítottuk a korábban közölt eredményekkel, megvizsgáltuk az élőhelyek változásait és a védett növényfajok elterjedését az aktív természetvédelmi kezelések tükrében. Eredményeink azt mutatják, hogy azokon a területeken, ahol történt és a mai napig is történik valamilyen formában kezelés, ott a védett növényfajok fennmaradtak, vagy akár új fajok is megjelentek, szemben a kezeletlen területeken tapasztalt folyamatokkal, ahol az élőhelyek degradálódtak és legalább hét védett faj tűnt el. 

• Tájhasználat és gyephasznosítás Natura 2000 területen: – esettanulmány a Balatonkeresztúri rétek példáján –

  31-38

  Miókovics Eszter

  Rozner György

  Bódis Judit

  Megtekintések száma:

  83

  Célunk egy Natura 2000 terület, a Balatonkeresztúri rétek jelenlegi tájhasználatának ismertetése. A tájhasználat elemzése során elkészítettük a terület művelési ágak szerinti földhasználati térképét. Terepbejárások (2013) során felmértük a területen folyó mezűgazdálkodási tevékenységeket és összevetettük a nyilvántartott művelési ágak szerinti földhasználattal. Az összevetés során sorra vettük a terület mezűgazdasági hasznosítás szempontjából érintett élűhelyeit. Eredményeink alapján elmondható, hogy a Balatonkeresztúri rétek legelő és rét művelési ágba tartozó területeinek jelenleg 42,6%-át művelik. Az élűvilág gazdagságának megőrzése érdekében fontos lenne a teljes gyepterület extenzív hasznosítása, a legeltetett és kaszált területek kiterjesztése, ami az állatállomány növelésével lenne megvalósítható. A jelenlegi tájhasználat, a mezűgazdasági támogatásoknak köszönhetően, várhatóan a továbbiakban pozitív irányba változik. A jövőben növekedhet a ténylegesen művelt (kaszált és/vagy legeltetett) területek nagysága és ezzel javulásnak indulhat a gyepterületek állapota is.