Search

Search Results

• Kaszálás felhagyás hatása helyreállított szikes és löszgyepek vegetációjára

  21-29

  Views:

  68

  Grasslands recovered by sowing of low diversity seed mixtures are frequently managed by mowing. However only a few studies focused on the direct effects of post-restoration mowing on recovered grassland vegetation. In this study we followed vegetation changes in 13 recovered grasslands, in 5×5-m-sized exclosures with continuous and ceased mowing in Hortobágy, East-Hungary. We asked the following study questions:

  (i) What are the effects of cessation of mowing on the vegetation structure of recovered grasslands?

  (ii) What are the effects of cessation of mowing on the abundance of sown grasses, target and weed species?

  (iii) Is yearly mowing an appropriate management for the maintenance of recovered grasslands?

  Our results showed that the cessation of mowing caused litter accumulation, decrease in total cover and decrease in the cover of sown grasses compared to the continuously mown exclosures. The cover of perennial weeds was significantly higher in unmown exclosures compared to the mown ones. The species composition in mown exclosures remained more similar to reference grasslands than to the unmown ones. Our results suggest that without a regular post-restoration mowing the favourable stage of recovered grasslands can be rapidly vanished caused by litter accumulation and/or by the expansion of undesirable weedy species. We also stress that yearly mowing is solely enough to maintain grasslands recovered by low-diversity seed sowing, but cannot be considered to be enough to recover target vegetation composition. 

• The effects of fertilization on a 6 years old established grassland

  19-30

  Imre Kadar

  Imre Vinczeffy

  Peter Ragalyi

  Views:

  42

  The effect of different N, P and K supply levels and their combinations were examined in the 33rd year of a long-term fertilization experiment on the yield and mineral element content of a 6 years old established all-grass sward in 2006, with seed mixture of eight grass species. The trial was established on a calcareous chernozem soil. The soil of the growing site contained around 3% humus, 5% CaCO3, 20-22% clay in the ploughed layer and was originally moderately well supplied with available K, Mg, Mn and Cu and poorly supplied with P and Zn. The trial included 4N×4P×4K=64 treatments in 2 replications, giving a total of 128 plots. The fertilizers applied were Ca-ammonium nitrate, super phosphate and potassium chloride. The groundwater table was at a depth of 13-15 m and the area was prone to drought. The 1st cut was made on 08th June, the 2nd one on 11th September. During the vegetation period of 8.5 months in 2006, the site had a total of 397 mm precipitation. The lay-out, method and main results of the trial were published earlier (Kádár, 2004, 2008; Kádár és Győri, 2004, 2005). Main conclusions of this study are as follows:

  1. The 1st cut hay yield gave the ¾ of the total yield. Highest yields were reached with the 200 kg/ha/year N-fertilization on soil well supplied with P (Ammonium-lactate soluble P2O5: 214 mg/kg). The yield of NP control plots increased from 1.5 t/ha to about 7.5 t/ha as a function of the N×P positive interaction. The rising P supply alone was not able to enhance the yield, however the N fertilization gave 3.5 t/ha hay surplus even in the P-control treatments. N and P fertilization together resulted in 6.0-6.5 t/ha yield surpluses. The effect of K fertilization also reached 1 t/ha on the NP levels where the ammonium-lactate soluble K2O content fell below 150 mg/kg.
  2. The 2nd cut hay gave 0.5 t/ha on the NP-control plots unfertilized for 33 years, and 2.5 t/ha on the 300 kg/ha/year N treatment with well P-supply. The two cuts together resulted in yield levels between 2-10 t/ha according to the extreme NPK supply. In this year, with relatively good amount of precipitation, the hay yield surpluses for 1 kg N were 47-33-23 kg for the 100-200-300 kg/ha treatments.
  3. The C/N ratio of the 1st cut was narrowed (from 52 to 24) with N-supply and the concentration of N as well as most of the cations increased with the rising N fertilization. In the low yield of the 2nd cut the elements, metals were accumulated. The P, S and Sr were enriched in hay as a result of rising P supply, as superphosphate contains these elements. Antagonistic effect of P predominated in the uptake of other elements, metals (Na, Zn, Cu, Mo, Cr, Co). K content of the hay was lifting while other elements were dropping with the increasing K fertilization partly as a result of dilution effect (N, P, S) and mainly because of cation antagonism (Ca, Mg, Na, Sr). K-B antagonism also appeared.
  4. The N×K interactions resulted in 2-fold Sr and 18-22 fold Na content changes while N×P caused 18-22 fold changes in Mo contents, especially at the 2nd cut. As it can be seen, fertilization can have drastical effects on soil and crops. The induced element deficiencies or oversupplies can lead to diseases, disturbances in the metabolism of animals, so the soil and fodder analyses are necessary.
  5. Considering the leaf diagnostical data, the satisfactory level will be at 200 kg/ha/year N supply and 150 mg/kg ammonium-lactate soluble P2O5 and K2O level or above. The S, Ca, Mg, Fe, Mn supply were satisfactory even at the control plots, while the Zn, Cu and B levels showed deficiency. The P/Zn and K/B ratios became adversely wider in some treatments, as well as the narrowing of the Cu/Mo ratio denotes Cu deficiency and Mo oversupply.
  6. The amount of elements uptaken by hay as a sum of the two cuts and as a function of the supply/yield varied between the following values in kg/ha: 17-163 N; 36-122 K; 9-48 Ca; 6-17 P; 4-15 S; 3-14 Mg; 0,3-8,0 Na; 0,2-1,4 Fe; 0,2-0,9 Al and Mn. The other elements showed the following uptake: Zn 33-194, Sr 28-141, Ba 5-46, Cu 5-39, B 5-26, Mo 3-6 g/ha.
  7. The botanical composition was drastically modified by the aging of the grass and the nutrient supply. Only three species remained out of the eight sown species and one immigrated. Coverage of the tall fescue was between 21-70% according to the N×P supply and 44% as average; coverage of cocksfoot varied between 4-24% depending on the treatment and 18% as an average; coverage of crested wheatgrass was between 0-28% and 9% as an average; the immigrant smooth brome covered 0-24% and 9% as an average; Weed cover was 3-4% as an average at the 1st cut. Weeds thrived mainly on those areas where the grass thinned away (extreme NP-deficiency or oversupply). The total plant coverage on NP-deficient soil was about 50%, while on treatments well supplied with NP it amounted 95-97%.

• A területhasználat hatása felhagyott szántó gyepesedési folyamatára

  3-10.

  Views:

  93

  Vizsgálataink során egy korábban évtizedeken át szántóként művelt 40 hektáros területen a művelés felhagyását követő 22-23. években a gyepesedés állapotának megállapítása céljából végeztünk növényállomány felvételezéseket Balázs módszerével (Balázs, 1949, 1960). A privatizáció során a területet felparcellázták és a tulajdonosok különböző módon művelték, illetve nem művelték. A kiválasztott három kezelés a természetes szukcesszió (semmilyen emberi beavatkozás nem történt a felhagyás óta), az évente egyszeri, június végén (a parlagfű kötelező irtása végett) elvégzett kaszálás és az évente kétszeri, a növények fejlődéséhez igazított, virágzás körüli kaszálás. A fajok száma, a faji sokféleség szempontjából a gyakoribb hasznosítás (kétszeri kaszálás) volt a legjobb hatású. A takarmányozási érték is az így kezelt területen volt a legnagyobb, a Balázs-féle K-érték 3 körüli, ami jó minőségű takarmányt jelent. Ennek oka elsősorban az alacsonyan tartott gyep, melyben a fényigényes pillangósvirágúak nagyon felszaporodtak (30% körüli borítás). A füvesedés szempontjából az évente egyszeri, késői kaszálás alakított ki legjobb gyepet, 40-70% pázsitfű borítással. A várható szárazanyaghozamot tekintve is ez volt a legeredményesebb területhasználat. A gyomosodás, főleg az özöngyomok elterjedése a természetes szukcessziójú területen volt jellemző, a Solidago ssp. 30-45%-os borítása révén. A 2017 nyarán történt hatósági kényszerkaszálás hatására a következő tavaszra ez 17%-ra csökkent. A felhagyás utáni, még bolygatási hatás alatti parlagfüvesedés már rég megszűnt, a vizsgálat idején egyáltalán nem találtunk parlagfüvet egyik területen sem. 

• The effect of fertilization on the yield and N uptake of artificial grasslands 1.

  36-45

  Imre Kadar

  Views:

  59

  The effects of different N, P and K supply levels and their combinations on the development, yield and N-uptake of an established all-grass sward were examined in the 28th year of a long-term fertilization experiment set up on a calcareous chernozem soil. The soil of the growing site contained around 3% humus, 5% CaCO3, 20-22% clay in the ploughed layer and was originally moderately well supplied with available K, Mg, Mn and Cu and poorly supplied with P and Zn. The trial included 4Nx4Px4K=64 treatments in 2 replications, giving a total of 128 plots. The fertilizers applied were Ca-ammonium nitrate, super phosphate and potassium chloride. The groundwater table was at a depth of 13-15 m and the area was prone to drought. In 2001, however, the area had a satisfactory amount of 621 mm precipitation with a fairly good distribution. The grass was established on 21. September 2000. The main results and conclusions can be summarised as follows:
       1. Grass herbage had a very favourable wet year in 2001 with over 700 mm rainfall during the total vegetation period. The hay yield of unfertilised control plots was by the 1st cut 1.7 t/ha, by the 2nd cut 1.2 t/ha, while the N3P3K3 treatment gave 8.8 t/ha and 4.2 t/ha resp., so NPK fertilization increased the air-dried hay yield from 3 t/ha to 13 t/ha (1st+2nd cuts together).
       2. The N-requirement of the young grass was moderate while the P-response significant by the 1st cut. The optimum P-supply was at the 150 mg/kg ammonium lactate soluble AL-P2O5 in the plow layer. There were no K-responses on this soil with 135 mg/kg AL-K2O values.
       3. There were no P responses any more by the 2nd cut even on the low P-supply soil, with 66 mg/kg AL-P2O5 value, while the applied N increased the hay yield 4 times. The optimum N content in the hay, leading to maximum yield, amounted 2% by the 1st cut and 2.5-3.0% at the 2nd cut. Applied N decreased air-dried content at the 1st cut from 33% to 31%, at the 2nd cut from 27% to 21%.
       4. On the soil, well supplied with PK, the 100 kg/ha/yr N treatment gave the maximum hay surpluses: at the 1st cut 61 kg, at the 2nd cut 14 kg, that is a total of 75 kg hay/kg N applied. The 200 kg/ha/yr plots yielded 43 kg, 300 kg/ha/yr yielded 34 kg hay/kg N applied. The primary sward hay had 0.34% NO3-N in the 300 kg/ha/yr treatment, which was over the allowable 1.25% NO3-N limit for animal foodstuff. The NO3-N content in the N-control plots amounted 0.06%, in the 100 kg/ha/yr treatment 0.10%, in the 200 kg/ha/yr treatment 0.22%. At the 2nd cut the hay had generally, half as high NO3-N content as in the 1st cut hay in all treatments.
       5. The apparent recovery of applied N, using difference method, was even more than 100% on the well supplied with PK soil suggesting that in these instances grass herbage could make a good use of soil NO3-N pool accumulated in soil during the previous period and not used by the crops.

• A tájhasználat hatása a Naszály hegylábi gyepek fajösszetételére

  11-19

  Views:

  75

  A munkánk során különböző tájhasznosítással rendelkező  Naszály hegylábi gyepterületeket vizsgáltunk. Arra kerestük a választ, hogy milyen változásokat okoz a kaszálás felhagyása, a turisták jelenléte, miben különbözik egy fás legelő és egy kaszáló fajösszetétele, és a környező erdőterületek gyepek felé való múltbeli kiterjedése igazolható-e. Ehhez hét vizsgálati területen, területenként 10 db 2×2 m-es kvadrátban felmértük a fajok jelenlétét és feljegyeztük a borítási értékeket. A terepi munkát 2013-ban három alkalommal, április, május és október hónapokban végeztük. Az adatokat klaszteranalízissel és ordinációs eljárással vizsgáltuk, valamint ökológiai mutatók alapján is összehasonlítottuk a vizsgálati területeket. A klaszteranalízis és az ordinációs elemzés szerint elkülönültek a kaszált és nem kaszált területek, valamint a kaszált és a kaszálás mellett turisták látogatta területek is. A hajdani erdőterületek kvadrátjai a fás legelőn és az egyik kaszált és turizmussal is érintett területen ugyancsak külön egységet alkottak. A vizsgálat kimutatta, hogy a kaszálás elmaradása az Arrhenatherum elatius, a Dactylis glomerata, a Trifolium montanum, a Salvia pratensis és a Viola hirta elszaporodásának kedvez. A kísérő fajok aránya a nem kaszált területeken alacsonyabb, emellett a kaszált területen nagyobb a gyomok és ruderális kompetítorok mennyisége. A kaszált gyepekben a Festuca valesiaca válik uralkodóvá. A vizsgált fás legelő az Alopecurus pratensis és védett növények nagyobb számával jellemezhető, a régmúltban feltételezhetően erdőterület hasznosítású gyepben a Potentilla alba gyakori. 

• Cserjeirtás után magára hagyott, legeltetett és kaszált gyepterületek vegetációjának összehasonlító elemzése parádóhutai (Mátra) mintaterületen

  37-48

  Views:

  81

  Az antropogén hegyi rétek Magyarország fajokban leginkább gazdag élőhelyei közé tartoznak. Az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben megindult cserjésedés azonban mesterséges beavatkozásokat tett szükségessé. E feladatokat 2012-ben több Parádóhuta melletti gyepfolton a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság látta el, azonban a foltok egy részén a következőkben nem történt további kezelés. Minden cserjeirtott területeken és az addig kaszálókánt használt területen (mint kontroll) cönológiai vizsgálatokat végeztem 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva, ahol a fajok borítási értékei lettek megadva. A vegetációs adatokat klaszteranalízis és detrendált korreszpondencia-elemzés (DCA) alkalmazásával értékeltem. Az eredmények egyértelműen rámutatnak a legeltetés és a kaszálás pozitív hatásaira. A 2011-ben cserjeirtott, majd két éven át kaszált, azóta nem is legeltetett, magára hagyott gyep vegetációjában (I-es mintaterület) az avarosodás közben kevesebb lett a fajszám, kompetítor fajok kerültek előtérbe, és a cserjék mennyisége is megnőtt. Természetvédelmi szempontból is a természetközelibb fajok aránya lett nagyobb. A cserjeirtást követve 2014-ben villanypásztorral kettéválasztott, és az egyik felét magára hagyva, a másik felét pedig legeltetetik, II-es mintaterület vegetációjában is jelentős különbségek mutatkoztak: a magára hagyott részen a gyom- és degradációt jelző fajok szaporodtak el, a fásszárúak borítása jelentősen megnövekedett, valamint a Shannon-féle diverzitásértékek erőteljes csökkentek. A legeltetett részen ezzel szemben fajszám és diverzitás terén is növekedés történt, a cserjék viszont visszaszorultak. Hasonló eredményeket mutatott a 2014-ben szintén kettéosztott (IV-es) mintaterület is, ahol kisebb és nagyobb legeltetési nyomás mellett ezután kíméletes, illetve intenzív legeltetés folyik. Az intenzíven legeltetett terület mutatott nagyobb hasonlóságot a kontrollként figyelembe vett, korábban éveken keresztül rendszeresen kezelt terület vegetációjával. A kontrollként figyelembe vett területet magas fajszám, kiemelkedő diverzitási értékek és a természetes növényzeti elemek dominanciája jellemzi, ami arra utal, hogy a hosszú időn keresztül folytatott kaszálás megfelelő kezelési forma, ami fajgazdag növényzetet tartott fenn. Az intenzív legeltetés során a rozettás és a kúszó szárú egyévesek aránya nőtt, de a faj összetétele diverzebb lett. A mintaterületek közül a magasan fekvő cserjeirtott területnél (III-as mintaterület) a kezelések elmaradásának ellenére 5 éven belül természetes fajösszetételű vegetáció alakult ki. Ez alatt az időszak alatt a fásszárú fajok nem váltak dominánssá, mint az várható lett volna, hanem stagnált, sőt egyes pontokon jelentősen csökkent a borításuk. Itt a magára hagyott területen potenciálisan a cserjésedés által veszélyeztetett gyeptársulásokban a nagytestű vadak szabályozták a fásszárú fajok borítását, jelentős szerepet játszhatnak a természetközeli állapotok fenntartásában. 

• Eltérő kezelési típusok alkalmazása kékperjés láprétek fenntartására

  19-24.

  Views:

  97

  A kékperjés láprétek jelentős szerepet töltenek be a fajok védelmében és a biodiverzitás megőrzésében, természetvédelmi értékük kiemelkedő. Fennmaradásukhoz rendszeres kezelésre van szükség, amely eltávolítja a felhalmozódott növényi biomasszát és megakadályozza a beerdősülésüket. A Létavértes közelében elterülő Falu-réten a májusi és az augusztusi kaszálás, valamint a szárzúzás és a felhagyás hatásait vizsgáltuk a növényközösségekre. A cönológiai felvételezések azt mutatják, hogy már három éves kezelés jelentős hatással van a fajszámra és a fajösszetételre, valamint a növényzet magasságára. A fajszám fenntartásának szempontjából az augusztusi kaszálás tűnik a legmegfelelőbb kezeléstípusnak, viszont hosszú távon a kezelés mozaikos alkalmazása is elképzelhető. 

• Effects of ceasing mowing and grazing on the vegetation of wet grasslands of Badacsonytördemic

  23-32

  Ildiko Turcsanyi-Jardi

  Tunde Szabo-Szolosi

  Nikolett Csukas

  Views:

  146

  During the work we examined the vegetation of a wet area near Badacsonytördemic. The grassland has been mowed and grazed intensively by Hungarian grey cattle until 2010, and it was abandoned afterwards. We surveyed three sample areas: the continuously grazed pasture, the mowed grassland and the additional pasture, which was grazed for one month each year.
  Records were made in June 2010 and 2020. We utilized 4×4 m quadrats, and gave the cover of species in percent. Relative nitrogen values (NB), soil moisture values (WB), Social Behaviour Types according to Borhidi, nature conservation values (TVK) according to Simon were also used.
  Based on the results, the vegetation of the area degraded greatly in ten years, its diverse nature disappeared, weeds and invasive species became dominant and species with good foraging value declined. No aggressive competitors were found in 2007, but Solidago gigantea appeared with great cover by 2020. In addition, many weed species appeared, and the ones which were already present in 2010, have increased their cover. Cirsium arvense was a newly appearing weed. Dead biomass also increased greatly.
  To avoid further degradation, we suggest to reintroduce the management to these areas again. To set back weeds and invasive species, regular mowing would be efficient. It would be important to carefully set the date of mowing so that it prevents the spreading of seeds. Mowed plants must be removed from the area as soon as possible.

• Possibilities of restoration of natural or seminatural grasslands: Papers of the „Challenges and Aspects in Grassland Management” conference held on 22-23 May 2008.

  19-27

  Andras Horvath

  Laszlo Szeman

  Sandor Bartha

  Klara Viragh

  Janos Boloni

  Gyula Fulop

  Szilvia Rev

  Views:

  82

  The number of natural grassland restoration projects increased in the last decade in Hungary, and probably the area of restored grasslands will be significantly extended in the next years due to New National Rural Development Program. To contribute to the success of this activity, in this paper we review the most important theoretical and practical aspects of natural grassland restoration methods. In the course of grassland restoration, habitats dominated by grasses and/or sedges have been restored in place of arable lands. In order to perform “natural” restoration, we should consider the ecological conditions of the landscape, and reconstruct natural or seminatural grasslands including of native plant species. Essentially, rehabilitation of natural landscape is supported also by creating new seminatural grassland patches. The basic principles of the natural grassland restoration are:

  1. When a spontaneous secondary succession starts to proceed on an abandoned field without invasion of any alien plant species, the re-ploughing of the abandoned field has to be ignored.

  2. Generally, the old fields surrounded by species-rich natural or seminatural grassland pathes can succesfully be restorated. Then, as a consequence of newly restored vegetation patches the recovery of the whole landscape can be accelerated. Furthermore, by restoring isolated grassland patches surrounded by arable lands a more diverse landscape pattern could be developed.

  3. Spontaneous secondary succession of grasslands should be assisted.

  4. The development of typical species composition of a seminatural grassland can be promoted by methods of spreaded hay. For successful process the hay has to be cut in a habitat type similar to ones that will be restored.

  5. Applying seed-mix for sowing can be useful to prevent spreading weeds drastically in the early stages of succession.

  6. Ideally, the seed-mix is originated from own harvesting or gathering from similar (or the same) habitats. If it is not possible, commercially available seed-mix can be applied, in which the dominant species is the same as in the restored habitat, with similar proportion.

  7. Seed-mix consists of alien species has to be avoided.

  8. If the composition or structure of the restored grassland is not appropriate after some years, the renewal of the grassland could be necessary. During the improvement process the reploughing of the restored grassland is avoided, but spreading seeds or hay, and direct sowing can be applied.

  9. The loading of nutrient is not necessary in any stages of grassland restoration.

  10. Applying chemicals is avoided; any herbicides can be used only when extensive invasion of alien plant species occurs.

  11. The mechanical intrusions on soil are also avoided.

  12. The restored grasslands is required regular or continuous management, which could be a preserving mowing or moderate grazing. The aspects of nature conservation should be considered.

• A fitomassza szerepe a Létavértesi Falurét fajgazdagságának fenntartásában

  23-28.

  Views:

  60

  A kékperjés láprétek jelentős természetvédelmi értéket képviselnek, azonban megőrzésükhöz rendszeres kezelésre van szükség. Létüket veszélyezteti mind a beerdősülés, mind a kezelés hiánya vagy a túlzott kezelés. A Létavértes mellett található Falurét kezelése rendszeres, évenkénti kaszálással történik. A területen 2015-ben gyűjtött 240 fitomassza minta alapján felmértük a terület diverzitását, faji összetételét, a fajok egymáshoz viszonyított arányát, valamint az élő fitomassza mennyiség és az avar arányát. A mintákban összesen 52 fajt találtunk, ebből 20 egyszik_ és 32 kétszik_ fajt. A fitomassza jelentős részét az egyszikű fajok alkották. A fitomassza mennyiség növekedésével nőtt a fajszám is, mind az egyszikű-, mind a kétszikű fajok esetében, de a kapcsolat erősebb volt az egyszikű fajok esetében. Az avar mennyisége jelentősen elmaradt az élő fitomassza frakció mennyiségétől. A rendszeres kaszálás megfelelő módszernek tűnik az élőhely fenntartására és fajkészletének megőrzésére, azonban a kaszálás megfelelő időpontjának meghatározásához további vizsgálatok szükségesek. 

• Effect of fertilization on the mineral element uptake of an established all-grass sward 4.

  3-10

  Imre Kadar

  Views:

  46

  The effects of different N, P and K supply levels and their combinations were examined on the mineral element uptake of an established all-grass sward with seed mixture of eight grass species in the 28th year of a long term fertilization field experiment set up on a calcareous chernozem loamy soil. The lay-out and method of the trial as well as the fertilizer responses on the hay yield, nutritional values and element content were published elsewhere (Kádár, 2005, 2005a; Kádár és Győri, 2005). The soil of the growing site contained around 3% humus, 5% CaCO3, 20-22% clay in the ploughed layer and was originally, moderately well supplied with available K, Mg, Mn and Cu and poorly supplied with P and Zn. The trial included 4Nx4Px4K=64 treatments in 2 replications, giving a total of 128 plots. The fertilizers applied were Ca-ammonium nitrate, superphosphate and potassium chloride. The groundwater table was at a depth of 13-15 m, the area was prone to drought. In 2001, however, the area had satisfactory amount of 621 mm precipitation with a fairly good distribution. The grass was established on 21. September 2000. The main results and conclusions can be summarised as follows:
       1. As a function of NxP positive interactions the element uptake of the 1st cut hay expressed as mean of K treatments increased between the N0P0 control and the maximum N3P3 levels as follows: K 62-190, N 45-218, Ca 16-51, S 5-24, P 4-24, Mg 4-16, Na 0.5-5.0 kg/ha; Mn 282-968, Sr 35-170, Zn 32-73, Ba 29-55, B 18-44, Cu 8-40 g/ha. The uptake of Ba increased from 23 to 62 g/ha, that of Ni from 1.5 to 8.9 g/ha as a result of KxP positive interactions. Uptake of Mo measure on K0P0 soil, however, dropped from 1.6 g/ha to 0.4 g/ha on the K3P3 soil as a function of negative KxP interactions.
       2. The 2nd cut hay harvested on 9th October 2001 showed only N-effects. The hay yield measured on N-control soil was 1.0 t/ha while on 300 kg/ha/yr N-treatment 3.9 t/ha. The uptake of Fe, Ba and Mo increased 2-fold; uptake of Ca, S, P, Sr, Zn and Co 3-4-fold, uptake of K, N, Mg, Mn, Ba and Cu 5-6-fold, while uptake of Na 33-fold with the maximum N-rate, compared to the N-control and as means of PK treatments.
       3. The 2 cuts together gave on the unfertilised control 3 t/ha, while on the N3P3K3 maximum supply level 13 t/ha hay yield. The uptake of Fe, Cr, B, Ni, Mo and Co increased 2-3 times, uptake of Ca, Mg, Mn, K, Zn, Ba and Cu 5-6 times, uptake of S, Sr and P 7-8 times, uptake of N 10 times, while uptake of Na 16 times on the maximum N3P3K3 supply levels, compared to the unfertilised control. The maximal mass of uptaken K and N made up 388 kg/ha, Ca 80 kg/ha, S 49 kg/ha, P 42 kg/ha (96 kg/ha P2O5), Mg 24 kg/ha in 2001.
       4. To have 1 t of air-dry hay it was used by grasses as a mean of 25 kg K (30 kg K2O), 20 kg N, 6 kg Ca (8-9 kg CaO), 2-3 kg S, 2 kg P (5 kg P2O5) and 2 kg Mg (3-4 kg MgO). For microelements: 300 g Na, 200 g Fe, 120 g Mn, 100 g Al, 16 g Sr, 13 g Zn, 8 g Ba, 5 g B, 5 g Cu, 1-2 g Ni, 1 g Mo, 0.2 g Cr and 0.1 g Co. The As, Hg Cd, Pb and Se were under detection limit of 1 g. Data may serve for assessing the nutrient demand of all-grass sward.

• The effects of fertilization on 2 year old established swards. Quality and nutrient yields 8.

  119-128

  Imre Kadar

  Views:

  45

  The effects of different N, P and K supply levels and their combinations were examined on the quality nutritional values and nutrient yield of an established 2 year old all-grass sward in the 29th year of a long-term fertilization field experiment set up on a calcareous chernozem soil. The soil of the growing site contained around 3% humus, 3-5% CaCO3, 20-22% clay in the ploughed layer and was originally moderately well supplied with available N, K, Mg, Mn and Cu and poorly supplied with P and Zn. The trial included 4Nx4Px4K=64 treatments in 2 replications, giving a total of 128 plots. The fertilizers applied were Ca-ammonium nitrate, superphosphate and potassium chloride. The groundwater table was at a depth of 13-15 m and the area was prone to drought. In 2002, the area had 401 mm precipitation and gave 2 cuts of grass. The 1st year results of the trial were published earlier (Kádár, 2005a, b). The main conclusions can be summarised as follows:
  1. The N-responses were decisive for both the hay quality and the hay and nutrient yields. The N-fertilizer increased the crude protein content and diminished the same time the crude fibre, crude ash and total sugar contents in the hay. The P-responses were not significant while the K-fertilization stimulated the crude ash accumulation in both cuts.
  2. The hay yield of 2 cuts in 2002 amounted to 1,7 t/ha on the N0P0K0 plots not receiving any fertilizer during the 29 experimental years, while on the maximum N3P3K3 supply levels figured out 8.7 t/ha. The same time here the crude fibre increased from 532 kg/ha to 2876 kg/ha, crude protein from 113 kg/ha to 1100 kg/ha, crude ash from 132 kg/ha to 672 kg/ha, crude fat from 39 kg/ha to 173 kg/ha, while the crude fibre/crude protein ratio dropped from 4.7 to 2.6.
  3. After 3 years storing the decisive part of carotine decomposed in the hay and gave as little as 0.9 mg/kg average value. The N-control gave 0.6 mg/kg, the 200 kg/ha/yr N-treatment resulted in 1.3 mg/kg, than the N-excess 300 kg/ha/yr plots showed again significantly less 0.9 mg/kg.
  4. The 2nd cut hay had a little yield however, was rich in crude protein and crude ash having 50-70% higher average content compared with the primary hay. The crude fat content was 3-times higher in the 2nd cut hay, while the crude fibre about 20% less. The ratio of crude fibre/crude protein figured as an average 1.9, while in the low-quality primary hay amounted 4.2.
  5. The N-fertilization depressed the content of N-free extract and acid detergent fibre (ADF) and enhanced the content of energy dependent protein (MFE), N-dependent metabolic protein (MFN) and nettoenergy (NE) parameters. The P fertilization did not cause any changes, while the K-fertilization decreased the N-free extract and the nettoenergy parameters (NE) and slightly stimulated the neutral detergent fibre (NDF) synthesis in the 2nd cut hay.

• Természetvédelmi élőhelykezelés hatása a gyöngyösi Sár-hegy gyepterületeinek vegetációjára

  39-48

  Views:

  73

  We studied the vegetation of grasslands on the Sár Mountain, in Gyöngyös. The areas are mowed regularly by the Bükk National Park and mechanical shrub control was done as well. The effects of these habitat management techniques were investigated on grasslands of different degradation levels. Coenological studies were made between May and June in 2013 with 2×2 m relevés. The study areas were characterised according to nature conservation value categories and life forms. Our results showed that the above mentioned management techniques had positive effects on the diversity of grasslands. On the managed grasslands the abundance of woody species decreased, while the abundance of annual and perennial grass species and dicotyledonous herbaceous species increased. The highest species number (58-78) was recorded in the case of control areas. The number of species was high (47-49) in the areas managed by mowing and mechanical shrub control. The lowest species number (43) was recorded in the areas which were not mowed after mechanical shrub control. According to the nature conservation value categories the number of protected species was the highest in the control areas. Our results approved that regular mowing is needed after mechanical shrub control to sustain the diversity of abandoned grasslands in the long run. 

• The effects of fertilization on 2 year old established swards. Mineral uptake 7.

  107-118

  Imre Kádár

  Views:

  38

  The effects of different N, P and K supply levels and their combinations were examined on the mineral element uptake of an established 2 year old all-grass sward in the 29th year of a long-term fertilization field experiment set up on a calcareous chernozem soil. The soil of the growing site contained around 3% humus, 3-5% CaCO3, 20-22% clay in the ploughed layer and was originally moderately well supplied with available N, K, Mg, Mn and Cu and poorly supplied with P and Zn. The trial included 4N×4P×4K=64 treatments in 2 replications, giving a total of 128 plots. The fertilizers applied were Ca-ammonium nitrate, superphosphate and potassium chloride. The groundwater table was at a depth of 13-15 m and the area was prone to drought. In 2002 the area had 401 mm precipitation and gave 2 cuts of grass. The lay-out and method of the trial as well as the fertilizer responses on the hay yield and element content were published earlier (Kádár 2006). The main conclusions drawn as follows:
  1. While the hay yield was basically determined by N-fertilization which lifted the hay mass 5 times compared to the N-control, the uptake of elements was drastically modified through the N×K and N×P synergistic and antagonistic interactions.
  2. As a function of N×K treatments the uptake K changed for example at the 1st cut between 23-198 kg/ha, at the 2nd cut between 9-80 kg/ha. At the same time the uptake of Na fluctuated between 0.05-7.15 kg and 0.4-4.4 kg/ha, that of Mo 0.4-3.2 g/ha and 0.2-2.3 g/ha resp. As a function of N×P treatments the uptake of P changed at the 1st cut between 3-14 kg/ha, Sr between 12-388 g/ha, Mo between 0.5-4.5 g/ha. The nutrient accumulation at the 2nd cut showed an analogical picture.
  3. The K-fertilization stimulated accumulation of K and Ba, while inhibited the antagonistic metal cations’ uptake of Ca, Mg and Na. The increased P-supply rose the absorption of P, S, Sr and Ba while diminished the extracted amount of Mo, which dropped down by 1/3rd compared with the control. The liberal N-supply stimulated the incorporation of N, K, Mn, Sr and Cu resulting an increase of an order of magnitude.
  4. Between the two extreme supply levels (N0P0K0 and N3P3K3) there were found extreme differences in element uptake in 2002 as follows: 34-302 kg/ha K, 15-168 kg/ha N, 8-35 kg/ha Ca, 5-22 kg/ha S, 4-22 kg/ha P (9-51 kg/ha P2O5) and 3-14 kg/ha Mg. The incorporated Mn, Sr, Zn and Cu enhanced an order of magnitude on N3P3K3 plots compared to the N0P0K0 absolute control. Uptake of As, Cd, Co, Cr, Hg, Pb and Se left behind the detection limit of 1 g/ha.
  5. To have 1 t air-dry hay it was used by grasses 17-35 kg K, 9-19 kg N, 3-5 kg Ca, 2.0-2.5 kg S, 1.3-2.5 kg P (3.0-5.7 kg P2O5), 1.4-1.9 kg Mg, 170-980 g Na, 90-170 g Fe, 60-120 g Mn and Al, 10-50 g Sr, 7-25 g Zn, 3-6 g Ba, B and Cu, 0.3-1.3 g Mo and 0.4-0.9 g Ni. Data illustrate the nutrient turnover of a grassland and may be used for assessing the nutrient demand of all-grass sward.

• The effects of fertilization on 2 year old established swards. Yield and mineral content 6.

  94-106

  Imre Kadar

  Views:

  45

  The effects of different N, P and K supply levels and their combinations were examined on the hay yield and mineral element content of an established 2 year old all-grass sward in the 29th year of a long-term fertilization field experiment set up on a calcareous chernozem soil. The soil of the growing site contained around 3% humus, 3-5% CaCO3, 20-22% clay in the ploughed layer and was originally moderately well supplied with available N, K, Mg, Mn and Cu and poorly supplied with P and Zn. The trial included 4N×4P×4K=64 treatments in 2 replications, giving a total of 128 plots. The fertilizers applied were Ca-ammonium nitrate, superphosphate and potassium chloride. The groundwater table was at a depth of 13-15 m and the area was prone to drought. In 2002, the area had 401 mm precipitation and gave 2 cuts of grass. The 1st year results of the trial were published earlier (Kádár, 2005a, b). The main conclusions can be summarised as follows:
  1. As a function of N×P fertilization the two cuts of the hay yield made up 1.4-8.0 t/ha while the green herbage 5.0-24.0 t/ha. The N-fertilization was of vital importance, which increased the hay mass 5 times. The P-response was moderate in the 1st, cut while there were no K-responses at all on this soil with 135 mg/kg ammoniumlactate (AL) soluble K2O values in plough layer.
  2. On those plots well supplied with PK the 100 kg/ha/yr N-treatment gave a total of 48 kg surplus hay/kg N applied. The 200 kg/ha/yr N-treatment yielded 11 kg, while the 300 kg/ha/yr N-treatment yielded 4 kg surplus hay/kg N applied. The NO3-N content of the 1st cut hay increased over permitted 0.25% level when using the maximum N-rate and made up this NO3-N form 26% of the total-N pool. The optimum PK-supplies in this site seems to be about 130-150 mg/kg AL-P2O5 and AL-K2O in plow layer with 200 kg/ha/yr N applied.
  3. N-fertilization enhanced the content of N, K, Mg, Na, Mn, Cu and NO3-N, while the concentration of S, P, Al, Fe, B and Mo dropped in the primary hay. The increasing P-supply stimulated the uptake of P, Ca, Mn, Sr and Ba, while hinderned the uptake of S and Mo. The K-fertilization rose the content of K and Ba and diminished the concentration of Mo and the antagonistic metal cations like Ca, Mg and Na.
  4. The NPK fertilization-induced Mo-deficiency can first of all jeopardized the fodder quality in this site. On the unfertilized plots the hay showed around 1.0 mg Mo /kg D.M., while on the N3P3K3 plots 0.1-0.2 mg/kg D.M. The P/Mo ratio lifted from 2-4 thousand up to 20 thousand. In the 2nd cut this phenomena partly disappeared, while developed the P-Zn antagonism. On P-control plots measured 15 mg/kg Zn
  94
  GYEPGAZDÁLKODÁSI KÖZLEMÉNYEK, 2006/4.
  dropped to 10 mg/kg while the P/Zn ratio rose from 167 up to 364.
  5. The 2nd cut hay had a little yield, yet was rich in minerals having 30-50% higher average element content compared with the primary hay. However the N, Al, Fe and Mo showed 2-times higher concentrations in the 2nd cut hay. There were found extra large, 25-fold differences in hay Na content as a function of N×K supply levels under synergetic effect of N and antagonistic effect of K treatment.
  6. Summarizing the above we can state that the long-term fertilization may drastically change the content and ratios of elements built in hay through synergetic or antagonistic effects. In the air-dried 1st cut hay for example, the minima-maxima concentrations of measured elements varied as follows: N 0.7-3.0%, K 1.3-3.0%, Ca 0.3-0.5%, Mg 0.13-0.21%, S 0.15-0.32%, P 0.10-0.32%; Na 50-1400, Mn 60-120, Al 50-120, Fe 70-140, Sr 8-170, Zn 6-40, Ba and B 3-6, Cu 2.5-5.5, Ni 0.4-1.4, Mo 0.1-1.0 mg/kg.

• Gyepregeneráció és vadhatás vizsgálata cserjeirtás után parádóhutai (Mátra) mintaterületen

  31-41

  Views:

  81

  Az értékes gyepterületek természetes becserjésedése jelentős természetvédelmi probléma, ami általában mesterséges beavatkozást igényel. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2012-ben Parádóhuta mellett is, több foltban cserjeirtást végzett. A kutatás során azokon a területeken végeztünk vizsgálatokat, ahol a cserjeirtást követve nem történt természetvédelmi kezelés. A cserjeirtás után így magára hagyott mintaterületen a vadrágásra vonatkozó és cönológiai felvételeket végeztünk összehangolva 2016 júniusában. A vadrágás gyakoriságának méréséhez 1,13 m sugarú körben (4 m2) számoltuk meg minden előforduló fásszárú cserje- és fafaj csemetéinek egyedszámát, és határoztuk meg azt, hogy ezek közül melyeket érte vadrágás. Ezzel párhuzamosan a cönológiai adatok is 1,13 m sugarú kört alkalmazva lettek felvéve, a fajok százalékos borítási értékét megadva. A vadrágás intenzitását a megrágott fásszárú csemeték arányával jellemeztük. A vegetációs adatok értékelésekor klaszteranalízist és detrendált korreszpondencia elemzést (DCA) alkalmaztunk. Az eredményeink alapján igen intenzív vadrágás tapasztalható a gyepterületen. Minden mintaponton találtunk rágott fásszárú egyedet. A rágott csemeték átlagos aránya 65±20% volt, ami mintapontonként változóan 14%-100% között mozgott. A cönológiai adatok alapján, a mintaterületen a cserjeirtás után természetes fajösszetételű vegetáció alakult ki 5 év alatt, annak ellenére, hogy a kaszálás elmaradt. A gyepben nem kerültek többségbe a joggal várt cserjefajok, hanem szinte kontroll alatt voltak, helyenként pedig teljesen vissza voltak szorítva. A jelen vizsgálat arra példa, hogy az emberi beavatkozások (cserjeirtás, kaszálás) mellett a nagytestű növényevő vadfajaink természetes szabályozó szerepe is igen fontos lehet a becserjésedés által veszélyeztetett gyepterületek fenntartásában. 

• Adatok a tarlómagasság hatásának vizsgálatáról a szárazanyaghozamra és botanikai összetételre

  63-71

  Views:

  73

  Hazánkban jelenleg 758 ezer ha gyepet tartanak nyilván, melynek mintegy felén kaszálással vagy kaszálással is kerül sor a hasznosításra. A kaszálásos hasznosítás során biztosítják a kérődző állatállományok szálas takarmány igényének jelentős részét, a húshasznú szarvasmarhák és a juhok téli takarmányának szinte teljes mennyiségét. A természetvédelmi területek fenntartásában is kiemelt szerepe van a kaszálásos hasznosításnak. A gyep kaszálása esetén a hozamot több tényező is befolyásolja, mint például a növényállomány aktuális magassága, borítottsága, fenofázisa, és technológiai szempontból a kaszálás magassága, azaz a tarlómagasság. Annak érdekében, hogy megtudjuk, milyen hatása van a tarlómagasságnak a hozamra és a növényállományra, kísérletet állítottunk be Gödöllőn, a Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanüzemének területén. A kísérletben 3 különböző és egy változó tarlómagasságot (4, 8 és 12 cm; 12ő8 cm) állapítottunk meg, és két különböző időpontban (bugahányás idején; június 15.-e után) kezdtük meg a hasznosítást. Minden kezelés esetén három növedék szárazanyaghozamát és növényállományát vizsgáltuk. Egyéves eredményeink alapján megállapítottuk, hogy az alacsony – 4 cm-es – tarló szignifikánsan nagyobb éves szárazanyag mennyiséget hozott, mint a többi kezelés a hasznosítás idejétől függetlenül. A növényállomány szempontjából az alacsony tarló káros volt, a borítatlan részek mértéke elérte az 50%-ot. A bugahányás idején megkezdett hasznosítás esetén folyamatos volt a csökkenés, míg a másik esetén a második növedékben mértük a legalacsonyabb borítást minden kezelés esetén. A magasabb tarlónál (8, 12 cm) stabilabb volt a növényállomány, a borítatlan részek aránya kisebb intervallumban változott, amiből következik, hogy közel állandó volt a takarmányozási szempontból hasznos növények aránya is. 

• Conservation survey of horse pastures and hayfields in an equestrian centre near Sukoro

  37-46

  Barna Molnar

  Csongor Rednagel

  Ildiko T-Jardi

  Views:

  40

  The test was carried out in Sukoró, on the lawns of the Sukoró Equestrian Center in May 2023. The purpose of the survey was to present the natural state and economic value of grasslands with different uses. The ceenological surveys were carried out using the Braun-Blanquet method, during which we recorded the data using 2x2 meter squares and gave the cover values in %. The squares were placed randomly in the given areas. During the survey, we analyzed five sample areas in three units. Our sample area I. is degraded fresh grassland, which was a horse pasture that was overgrazed in 2023, II. the sample area was a meadow dominated by sedge, which is utilized by mowing. The III. the sample area is Siki lawn dominated by Festuca pseudovina, which was also mowed. The IV. the deepest part of the mowing area, marsh meadow-fen, which is also used as a mowing area. Sample area V is silicate rock grassland, which is also grazed by horses, but was left alone in 2023.

  With the exception of sample area I, which was intensively grazed in 2023, and therefore overgrazed by trampling, based on the tests, the natural state of the lawns remained valuable even after treatments, mowing and grazing. In the lawns, the largest proportion of elements of the native flora can be found. In the deeper spot on the mowing field, bog elements and the protected species Anacampts pyramidalis also appeared. A protected species, Allium sphaerocephalon, also occurred in the silicate rock lawn. The lawn management methods carried out by the riding center are suitable for maintaining the area's vegetation in a close-to-nature and long-term manner.

• Természetvédelmi célú gyeprekonstrukció rövid távú eredményei dombvidéki löszgyepekben és erdőssztyepréteken

  29-37

  Views:

  78

  A természetvédelmi célú gyeprekonstrukciós programok célja általában egy korábbi, természetvédelmi szempontból kívánatos állapot elérése. Az eredményes munkához a tapasztalatok és a hatásmonitorozások eredményeinek megosztása hozzájárulhat, emellett a gyepek kezelés-függő dinamikájának, szukcessziójának tanulmányozásával a gyeptársulások működéséről is bővülhetnek ismereteink. 2013 során egy Eger és Felsőtárkány közti, a Bükk hegység előterében elhelyezkedő dombvidéki területen vizsgáltam az alkalmazott gyeprekonstrukciós kezelések hatását a terület növénytakarójára. A kezelések célja a gyepterületek természetességi állapotának, illetve területi kiterjedésének növelése volt, melynek elérését a becserjésedett, valamint az inváziós fajok (elsősorban a Robinia pseudoacacia) által elfoglalt területek tisztításával valósított meg a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. A kezelési módszerek közt szárzúzás, gépi és kézi cserjeirtás, kaszálás és fakitermelés szerepelt. A vizsgálatot a beavatkozásokat követő évben, illetve részben azokkal párhuzamosan végeztem. Következtetéseimet a korábbi, 2007-ben Á-NÉR alapján készült élőhelytérkép és az általam készített 2013- as élőhelytérkép összevetéséből vontam le. A természetesség állapot jelzői a karakterfajok és a színező elemek, azok a gyakran védett, de legalább is lokálisan értékes növényfajok, melyeknek tőszámlálásos felmérését terepi munkám során szintén elvégeztem. Mind a löszgyepek, mind az erdőssztyeprétek esetében pozitív változások következtek be. A kutatási területen a gyepes élőhelyek kiterjedése közel másfélszeresére nőtt, a térképezés közben 19 védett növényfaj 5676 egyedét, valamint 10 lokális értékű növényfaj 1969 egyedét találtam meg. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a fenti műveletek rövidtávon alkalmasak dombvidéki gyepterületeink területi és természetességi állapot szerinti javítására, azonban állapotuk stabilizálásához a gyepek kezelésének folytatása elengedhetetlen. A gyakran költséges, és csak külső források bevonásával megvalósítható élőhely-rekonstrukciók eredményinek megőrzéséhez a hagyományos gazdálkodás és tájhasználat felélesztése jelenthet megoldást. 

• Development of the plant population structure of grassland communities with different land use according to WB values

  59-64

  Krisztina Varga

  Istvan Csizi

  Views:

  37

  We carried out our phenological study in the underutilized grassland of the Karcag Research Institute between 2017 and 2020, where we analyzed the effects of the following utilization methods on plant structure: zero utilization, mowing once a year, mulching once a year and meadow utilization. The Balázs quadrat method was used to record the grassland association. The recorded plants were grouped and analysed according to Borhidi's water demand (WB) ecological indicators.

• Correlation between the diversity and mowing in cleared grassland areas in the Börzsöny mountains

  17-20

  Zsofia Feher

  Zalan Zachar

  Views:

  78

  Due to changing land use, traditionally managed grasslands are rarely seen This is an unfortunate fact as regular mowing and foraging are the primary tools of maintaining these areas. These methods are of high importance in terms of nature conservation management, by affecting the successive processes. Natural disturbances are part of the ecological systems, and the majority of meadows and hayfields of high nature conservation value can only be preserved through management. By means of nature conservation treatments, the number of grasslands species can be increased and various accompanying species can be introduced. 

• Összehasonlító botanikai és természetvédelmi vizsgálatok telepített és felújított gyepekben a Csákvár melletti Páskom területén

  63-73

  Views:

  44

  We studied the vegetation of a 260 ha gray cattle pasture near Páskom, which can be found in Zámoly basin. We carried out our surveyes in May 2012. The pasture can be divided into five parts. One part, approximately the half of the area (150.83 ha), is an oldfield grassland, which was overseeded 20 years ago. The other half of the pasture was restored (109.17 ha) in 4 different ways in 2009 and then was mowed until 2011. 7 relevés were made in each part of the pasture (the occurence of species and their cover scores were recorded). The aim of our study was to compare the effects of the different restoration methods and mowing on the botanical composition of the pasture. The results showed, that the grassland restored with hay transfer method was the most similar to the natural conditions. The greatest number of species was recorded in that part and the species of natural grasslands become dominant. The directly sowed and the spontaneous grassland parts separated chiefly from the semi-natural 30-year-old grassland. 

• Marhalegelők vegetációjának vizsgálata az Ipoly-völgy homoki gyepeiben

  9-21.

  Views:

  77

  A jelen munka során az Ipoly-völgyben két marhalegelő vegetációját vizsgáltuk. Az egyik húsmarha (charolais), a másik mintaterület magyar szürke szarvasmarha legelő volt. Mindkét területen két vegetáció típust elemeztünk. A charolais legelőt 2000 előtt kaszálták. Itt egy savanyú homoki vegetáció (CL1) és egy mélyebben fekvő üde és szárazabb foltokkal tarkított, jellegtelen, Elymus repens-szel dominált gyepterületet (CL2) vizsgáltunk. A magyar szürke szarvasmarha legelőn is két növényzeti típust, egy kisebb legeltetési nyomás alatt lévő (ML1) szárazabb sztyeprétet és egy erősen igénybevett, pihenőhelyként is szolgáló degradált sztyeprétet (ML2) elemeztünk. Minden mintaterületen jelentős volt a zavarástűrő fajok mennyisége, de az arányok eltérőek voltak. A legalacsonyabb arány a magyar szürke szarvasmarha legelő kisebb legeltetési nyomás alatt álló kvadrátjaiban (ML1) volt megfigyelhető. Itt volt a természetközeli fajok mennyisége is a legnagyobb, valamint védett növény is ezekben a mintanégyzetekben fordult elő. A nagyobb terhelést jelző relatív víz- és nitrogénjelző növényfajok a volt kaszáló Elymus repens dominálta területén (CL2) jelentek meg. A fajok Pignatti-féle életforma típusok megoszlása alapján jól jelzik a különböző intenzitású legeltetési nyomást. A legeltetés következtében a rozettás fajok mennyisége minden mintaterületen jelentős volt. Ezen felül az erős legeltetési nyomást jelző, kúszó szárú fajok mennyisége kiemelkedő volt, de a legnagyobb arányban az erős legeltetési nyomásnak kitett pihenőhelyen (ML2) figyeltük meg őket. A felvételek alapján a charolais legelőn a savanyú homoki gyep (CL1) volt érzékenyebb, ahol a legeltetési nyomásra figyelni kell a vegetáció jellegének megőrzése érdekében. A charolais legelő üdébb területen (CL2) a kaszálás utáni legeltetés kedvezett a természetes vegetációra jellemző fajok megjelenésének. A vizsgált mintaterületek közül a természetes vegetáció fenntartásában a legkedvezőbbnek a magyar szürke szarvasmarhával kis legeltetési nyomás alatt legeltetett terület (ML1) bizonyult. 

• Magas biológiai értékű tömegtakarmányt biztosító gyep kialakítása az ökológiai gazdálkodás keretei között: előzetes eredmények

  11-16

  Views:

  110

  A parlagokon számos természetvédelmi szempontból nem kívánatos, özöngyom jellegű faj találja meg az életfeltételeit, melyek esetenként káros hatással vannak egészségünkre is. A problémára megoldást jelenthet a gyomos parlagterületek gyepesítéssel történő rekonstrukciója. Az ehhez szükséges ideális keverék megalkotása érdekében 2012 tavaszán gyepnövényzetvizsgálatokba és gyepvetőmag fejlesztésbe kezdtünk. Három eltérő összetételű gyepvetőmag keveréket vizsgáltunk: egy hagyományos pillangós-füves, egy komplett (pillangós-, fű- és gyógynövényfajokat egyaránt tartalmazó) és egy pillangósgyógynövényes keveréket. A magvetésre két módszert használtunk: az első esetben nem történt előkészítés, a másodikban gépi kaszálás után talaj-előkészítés (boronálás és hengerezés) előzte meg a vetést. Minden kezelésben, minden keverékben és a kontroll kvadrátokban is rögzítettük a hajtásos növényfajok számát, valamint százalékos borítási értékeit Braun-Blanquet (1964) módosított módszere alapján. A kezelések és a keverékek pozitívan befolyásolták a kísérleti parcellák fajösszetételét. Az előkészített parcellákban több hasznos fajt és kevesebb gyomfajt találtunk az előkészítés nélküliekhez viszonyítva, ami arra enged következtetni, hogy a talaj-előkészítés növeli a vetett fajok megtelepedésének sikerességét. 

• Monthly changes in the production and content values of wet Hungarian gray cattle pasture and the relationship with species richness

  19-28

  Szilard Szentes

  Attila Furesz

  Zsombor Wagenhoffer

  Karoly Penksza

  Views:

  101

  Grassland management tests were performed on different grazing loaded gray cattle pasture and hayland areas 4 times (April, May, June, September) during the grazing season in Tapolca-basin. 5-5 pieces of 2×2 m samples were examined on each sample area, prepared according to the Braun-Blanquet method (1964) in April, May, June and September and with this, we also measured the amount of biomass and its content.
  Based on results additional pasture had the largest gazing livestock carrying capacity but it had the weakest feed quality as well. During grazing season due to ongoing livestock grazing, species composition has changed the most in case of pasture and the number of species was the greatest here as well. Proportion of grasses declined in parallel with the amount of legumes, which grown till late summer.
  Nutrient content of pasture forage was the most appropriate because of high crude protein and less crude fiber content. Grazing for 34 days/year was not enough in case of additional pasture where Festuca arundinacea had the largest coverage. This is reflected in low number of species richness and small nutritional values of sample areas. For sedge rich low-lying areas mowing utilization is the most effective.