Search
Search Results
-
Results of grazing preference investigations incounty and abroad
21-25Views:45Many kinds of animals were already studied on which composition of pasture they reside most of their time, respectively which constituents of pasture they eat more pleasantly. In Hungary there have not been done any researches on the red deer grazing habitude in farming conditions yet. The target of this study was to examine which species of the plants are the most preferred by the red deer under the conditions of Bőszénfa’s area. The pasture planting was in 2005. At the choice of the species’ planted the climate conditions and relief of this area were taken into consideration. Seven kinds of pastures or pasture mixtures were planted in two repetitions. Because of the unfavourable weather conditions the development of planted pasture was slower than expected, in this manner the preferences examination was put off to 2007. The preference study of plots planted with different pasture constituents was carried out by grazing of 48 hinds. During the grazing season the time of residence of the grazing hinds on every single plot was measured 14 times by five hours’ observations. The observations could be carried out from April to the end of June because of the pasture plots were totally burnt out due to the lack of the moisture. Our measurements were completed with field reviews. During the reviews the most consumed species of plants were noted. The statistical analysis of the observed period was carried out in monthly dividing too. In April the gramineaes and the white clover (Trifolium repens L) were grazed in the same proportion (P<0.001) by the hinds, but they did not prefere the giant agrostis (Agrostis gigantea Roth) and the bunias orientalis (Bunias orientalis). In May the dears grazed the white clover the most intensively, and the gramineas on the right hand side, the giant agrostis and the bunias orientalis were eaten the least. In June the hinds spent the most time by grazing on the white clover, the graminneaes were mediumly grazed, the giant agrostis and the bunias orientalis were grazed almost not at all. Summarized the red deers spent the most of their grazing time on the white clover, while they grazed on the giant agrostis and on the bunias orientalis for the least time.
-
Sandy grasslands regeneration results of the conservation management on the Homoktövis Conservation Area in Budapest (2009 2021)
33-35Views:128In Budapest, despite the density of the population, precious plant communities still remain in a lot of, mostly isolated fragments of habitats which,are outstanding in the diversity of species and are rare inhabitants of endemic species. On the examined territory, since 2006 long term reconstructions of the habitats have been ongoing which strive for the decrease of the invasive woody species on the territory and the insurance of the habitat of the sandy lawn, as well as the long term conservation of the fragments of the lawn and the creation of the natural sandy lawn. This activity is conducted by the volunteers of the MME and with the help of the students of educational institutions in parallel requesting for the permits of the Municipality of the Capital. During these interventions, the shoots were mechanically beat down and they were wiped dried as well. Besides these interventions, it was fundamental to preserve the sensitive, rare or legally protected species and to increase their volume as much as possible.
-
Kecskelegelők botanikai és természetvédelmi vizsgálatai és értékelése
17-28Views:88A vizsgálat során két település melletti (Kaposdada, Kaposszerdahely) kecskelegelők vegetációját vizsgáltuk. Kaposdadán természetesgyepet (három térszínre különítve), Kaposszerdahelyen pedig 3 és 5 éve felhagyott fiatal és idősebb szántót és nádast. A botanikai adatok értékelése során azokat a relatívökológiai adatokat vettük figyelembe, amik a természetességi állapotra mutatnak. A kapott vegetáció adatokat Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatók közül a NB (nitrogén igény relatív értékszámai) és a WB (relatív talajvíz-, ill. talajnedvesség indikátor számai) alapján értékeltük. A fajok természetvédelmi értékkategóriák (TVK) szerinti megoszlását Simon, a szociális magatartástípusok (SZMT) szerint Borhidi alapján végeztük el. Ezen kívül életforma spektrumokat is elemeztünk. Az adatok értékelésekor klaszteranalízist és detrendáltkorreszpondencia elemzést (DCA) alkalmaztunk. A mintaterületek vegetációja közül a kaposszerdahelyi, különösen igénybe vett, karámhoz közeli területnél különültek el leginkább. Itt a vegetáció degradált sok gyom- és zavarástűrő fajjal. A kaposszerdahelyi felvételek során az 5 éve legelőként alkalmazott gyep vegetációja pedig már közelít a természetes gyep vegetációjához, ami megerősíti, hogy a kecskékkel történő legeltetés a gyep regenerációját és fenntartását is elősegítette. A természetes gyep természetes vegetációjának a fenntartására is alkalmasak voltak a kecskék. A területek fajainak életforma spektrumai jó indikátorként jelentek meg. Az intenzíven igénybevett térszíneken a tarackoló és a tőlevélrózsás fajok mennyisége jelentősebb lett.
-
Magyarországi komplex gyepgazdálkodási adatbázis létrehozásának első lépései és eredményei
57-64Views:107Munkánk első célja a gyepek pontos helyének és területének meghatározása távérzékelési módszerekkel és adatbázisok felhasználásával, továbbá kategorizálásának egységesítése az Á-NÉR (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer), MÉTA (Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa) és a CORINE (Coordination of Information on the Environment) adatbázisok alapján. Távlati célunk az állami közigazgatásban rendszeresített döntéstámogató háttér-adatbázis bővítése. Adatgyűjtést végeztünk a KSH adatbázisa és a rendelkezésre álló egyetemi és kutatóhelyek publikációi alapján a hazai gyepek pontos kiterjedéséről. Eszerint 761 ezer és 1 millió 48 ezer hektár közötti a gyep nagysága hazánkban. A legnagyobb kiterjedésben az Észak-Alföldön van, a legfüvesebb kistáj pedig Kelet-Külső-Somogy. A 30 helyszínen elvégzett főtermés-becslés alapján a jellegtelen üde gyepek és a francia perjés (Arrhenatherum elatius) rétek hozama bizonyult a legmagasabbnak (30-35 t/ha). A takarmányminőségi besorolás (K-érték) szerint a legrosszabb minőségű gyepet a kékperjés (Molinietum) láprétek, nyílt homokpusztagyepek és a sztepprétek adták.