Search

Search Results

• Felhagyott juhlegelő degradációjának mérése

  43-48.

  Views:

  43

  A hazai legeltetett állatlétszám csökkenésével, jelentősen mérséklődik a kiszolgáló gyep művelési ág szerepe is. Növekszik az alul-, illetve az egyáltalán nem hasznosított gyepek részaránya. Kísérletünk során, melyet a Debreceni Egyetem, AKIT Karcagi Kutatóintézetében végeztünk, négyféle gyephasznosítási módot vizsgáltunk három ismétlésben egy ecsetpázsitos sziki réten. Meghatároztuk a kísérleti terület növényszerkezet összetételét, illetve megmértük a talaj széndioxid forgalmát. 

• Recent points of fertilization, plant protection, grazing and food safety on grasslands

  71-76

  Gyorgy Burges

  Balint Nagy

  Zsolt Varga

  Geza Fischl

  Views:

  67

  The purpose of Hungarian rangelands is looked upon in many different ways in our changing world. Environmentalists view the problem from an ecology centered point of view, while economists from an economy centered one. The third approach prefers a kind of rangeland management which can meet all expectations. Grassland and pasture management should be carried out in accordance with operative veterinary, phytosanitary, human and food safety regulations. An internationally acknowledged code includes all principles associated with these regulations. Food production will certainly gain greater significance, resulting in growing interest in rangeland management in the near future. Thus methods listed in this article should be kept in sight. 

• Különböző szarvasmarhafajták legelői viselkedésének összehasonlító vizsgálata hortobágyi szikeseken

  29-36.

  Views:

  50

  Az állatok viselkedésének ismerete alapvető feltétele annak, hogy a haszonállatok termelési környezetét élettani igényüknek megfelelően tudjuk kialakítani. A legelés általános hatásain túl fontos tudni, hogy az egyes állatfajok, sőt fajták legelésének milyen sajátosságai vannak, mivel ezek jelentős különbségeket mutathatnak. Tanulmányunk célja a fajta és az időjárás hatásainak meghatározása hagyományos legeltetés mellett, hortobágyi szikes gyepeken tartott különböző genotípusú szarvasmarhafajták legelői viselkedésére. A kutatás során 2016 és 2017 júliusában a magyar szürke szarvasmarha és a vegyes genotípusú intenzív húsmarha legfontosabb legelői viselkedési formáit (mozgás, állás, fekvés, legelés, kérődzés) figyeltük meg, a reggeli kihajtástól a késő esti behajtásig, a Hortobágyi Nemzeti Park területén. Gulyánként 20-20 egyedet jelöltünk be és 76 időpontban jegyeztük fel az állatok viselkedését. Kimutattuk, hogy a szarvasmarha legfontosabb legeli viselkedésformája az állva legelés. A két fajta aktivitása közötti különbség csak a hőségnapok idején jelentkezett, az intenzív húsmarha jóval többet mozgott, mint a magyar szürke. A legelő viselkedésükben viszont mind a két évben jelentős eltérést tapasztaltunk, az intenzív húsmarha több időt töltött legeléssel, mind mozogva és mind állva legelve. Megállapítottuk továbbá, hogy a magyar szürke aktivitását az évek nem befolyásolták, viszont a táplálékfelvételüket igen. A hőségnapok idején jóval kevesebb időt töltöttek legeléssel, mint a kevésbé meleg 2017-es évben. Az intenzív húsmarha esetében ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk. 2016-ban jóval többet mozogtak az állatok, viszont a legelő viselkedésükben nem mutattak különbséget. A legelés napszaki változásának vizsgálatakor általánosságban elmondható, hogy a szarvasmarhák genotípustól függetlenül 5 periódusban legeltek (délelőtt három és délután kettő). Ez alól kivétel az intenzív húsmarhának a hőségnapokon való legelése, amikor a kora reggeli kihajtástól a déli behajtásig folyamatosan legeltek. Az eredményeink azt mutatják, hogy az eltérő időjárási viszonyoknak hatása van a két fajta legelői viselkedésére, mind aktivitására mind legelésére. További vizsgálatokra lenne szükség annak megállapítására, hogy milyen hatások érvényesülnek a fajta és a környezet egyes elemei (például gyepminőség, időjárás) között. 

• Az időjárási tényezők és a hasznosítási rendszerek hatása a terméshozamra és a minőségre néhány pázsitfűfaj esetében

  43-56

  Views:

  58

  A hazai és európai védettség alatt álló gyepes területek, illetve az AKG Programba bevont gyepek nagy aránya miatt az extenzifikáció előrehaladott állapota jellemzi a hazai gyepterületeket. A különböző korlátozások gyepeink mintegy felén nem teszik lehetővé a szakszerű tápanyag-gazdálkodást, a felülvetést, vagy pl. az öntözést sem. Az egyre sűrűbben előforduló szélsőséges időjárási hatások ellen a hasznosítás gyakoriságának és idejének megválasztása, valamint az eltérő tulajdonságú pázsitfőfajok telepítése vagy felülvetése kínálnak alternatívát. A gyepgazdálkodás feladata kettős, részben felelni kell az – egyre szélsőségesebb – időjárási kihívásokra, és ezt olyan technológiákkal kell megvalósítani, ami egyben megfelel a korlátozásokat meghatározó jogszabályoknak és törvényeknek is. Ez a kettőség vezérelte kísérletünket is. Különböző főfajok (4 szálfű, 4 aljfű) esetén vizsgáltuk meg az egyes hasznosítási változatokat, és a kapott eredményeket az időjárási tényezők viszonylatában elemeztük. Kísérletünk a Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanüzemének Szárítópusztai telepén volt, ahol kaszálással szimuláltuk a gyepnövedékek betakarítását, a gyep hasznosításának intenzitását. A hasznosítási gyakoriságot évente három változatban állapítottuk meg: 2×-i, 3×-i és 4×-i. Az értékelt adatok alapján, hasonló száraz ökológiai körülmények között kizárólagos kaszálónak egyfajú telepítésre vagy felülvetéses gyepjavításra ajánljuk a Festuca arundinacea fajt. Rét és legelő hasznosítás esetén az Agropyron cristatum fajt javasoljuk, amellyel sikeresen lehetne a leromlott állapotú legelők és rétek felülvetéses javítása. 

• Extenzív gyep szemiintenzifikációja növény- és talajkondicionálással

  15-24.

  Views:

  54

  A hazai mezőgazdasági területekből jelentős területet fednek le a gyepterületek, melyek kérődző állatfajtáinknak még mindig a legfontosabb tömegtakarmány bázisát jelentik. Az évjárathatás (különös tekintettel az éghajlatváltozással járó időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedésére), a gyeptalajok tápanyagtőke szegénysége és a kemikáliák használatát és az öntözést kizáró környezetvédelmi előírások alacsonnyá és kiszámíthatatlanná tették a gyepek hozamát és beltartalmát. Kutatómunkánk során három, a környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett növénykondicionáló szert vizsgáltunk kisparcellás körülmények között, melyek a gyártói leírás szerint alkalmasak a gyep tápanyagtartalmának közvetlen növelésére. Teszteltünk továbbá egy a környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett talajkondicionáló szert, amely a gyepnemez kedvezőbb szerkezetének kialakításával javítja talaj-, víz-, levegő- és tápanyagforgalmát. Két különböző időjárású évben vizsgáltuk a gyep cönológiai összetételét, zöldhozamát, valamint a széna beltartalmi értékeit. A talajkondicionáló szer hatását a talaj CO2-emissziójának és nedvességtartalmának meghatározásával mutattuk ki. A cönológiai és zöldhozam vizsgálatok nem igazolták a kezelések hatását, beltartalmi paraméterek közül a Mg-, Mn- és Zn-tartalom kismértékű emelkedését tapasztaltuk. A talajkondicionáló szer pozitívan hatott a talaj nedvességtartalmára, ennek következtében megemelkedett CO2-emissziót tudtunk kimutatni. 

• Comparison of grasslands grazed by cattle, sheep and horses in Tapolca and Káli Basins

  59-63

  Karoly Penksza

  Barnabas Wichmann

  Szilard Szentes

  Views:

  69

  Monitoring plots were in Káli and Tapolcai Basin, Balaton Upland National Park, Hungary. We investigated changes in species composition of 2-2 sheep, Hungarian Gray Cattle and horse pastures. The highest number of species was on the pastures of the Hungarian Gray Cattle. 41 species were common in each monitored plots, which are also important dominant species of natural associations and Poaceae species: Agrostis stolonifera, Festuca arundinacea, Deschampsia caespitosa, Lolium perenne, Bromus hordaceus subsp. hordaceus, Poa humilis, Alopecurus pratensis, Elymus repens, Dactylis glomerata, Poa angustifolia.

• Air pollution on pasture

  18-21

  Zoltan Avasi

  Views:

  56

  Data on air pollution of the Hungarian grasses are no available. The most results have been published about the toxic and heavy metals settling by dust to the surface of plants. The level of lead pollution deriving from transportation is gradually decreasing moving away from the roads. Plants possessing big and sticky leaf surfaces contain higher concentration of leads. At least half of the lead content of plants derives from settling dusts. This has been proven by washing them away the plants. The rainfall contains the toxic substances in high concentration and these substances will accumulate in the segregation pool of the roadside. After intorduction of the use of unleaded petrol the lead content of the roadside plants has decreased. Recently in Hungary the sulphur dioxide content of the air drastically while that of the other acidic substances moderately decreased. So the acidic settling does not cause further environmental problem. 

• Degradáció mérése alulhasznosított természetes gyepen

  47-54.

  Views:

  74

  Az állattartást kiszolgáló gyep művelési ág szerepe jelentősen hanyatlik a hazai legeltetett állatlétszám csökkenésével, ennek következtében növekszik az alulhasznosított, illetve az egyáltalán nem hasznosított gyepek területe. A Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézetében négyféle gyephasznosítási módot vizsgáltunk három ismétlésben egy ecsetpázsitos sziki réten. Vizsgálatunk során meghatároztuk a kísérleti terület növényszerkezet összetételét, illetve meghatároztuk a talaj szén-dioxid-emisszióját, a talaj hőmérsékletét és a talaj nedvességét.

• Botanical and natural conservation comparison of seminatural and man-made grasslands in Paskom near Csakvar

  3-14

  Karoly Penksza

  Levente jr. Viszlo

  Ferenc Tamas Stilling

  Ildiko Turcsanyi-Jardi

  Gergely Papay

  Views:

  262

  During the survey, the vegetation, botanical composition and grassland management values of a grassland were studied. The study site was originally a pasture, then was transformed into an arable land and finally back to pasture. The 160-ha-sized area is called „Szűzföld” and is located in the Zámoly Basin, West Hungary. In 1998, grazing of Hungarian grey cattle has begun on the grassland. The changes in the vegetation were followed from 1998, making records in every 6th year (1998, 2015, 2021). 6 coenological records were made in each type of grasslands, by recording the list of the occurring taxa and their cover values. During the survey the main questions were the following: considering nature conservation, coenology and grassland management, in which direction does the vegetation evolve with the grazing? Was the grazing with Hungarian grey cattle successful?
  Based on the results, the grasslands became much more mosaic-like; drier and wetter vegetation patches could be separated (2015, 2021). As the grazing continued, species richness and diversity increased, especially in the wet areas.
  The number and the cover of economically important grass taxa and legumes have increased. The following taxa became dominant: Festuca pseudovina in the drier parts, Agrostis tenuis and A. stolonifera in the wet ones. Based on the life form system of Pignatti, the area is not overgrazed, as rosette and reptant taxa did not became dominant. Based on nature conservation values, cover of the taxa of natural grasslands increased.
  During the grazing, the meadow was universally covered mainly by weeds in 1998, and became much more valuable by 23 years later by means of nature conversation and grassland management. Moreover, this state has been stabilized according to the diversity values.
  Based on the results, the grazing with Hungarian grey cattle was successful by both nature conservational and economical means.

• Néhány időjárási tényező és a hozam összefüggése száraz- és üde gyepeken

  39-42

  Views:

  54

  The yield of pastures will be impaired by the climate change as a result of reduced amount of winter and vegetation precipitation and the increasing number of hot days as well as the increase in temperature. Species composition is also due to change, however, this change will be more difficult to be determined as the increasing concentration of glasshouse gases has different impacts on the various components. Grassland is a water demanding culture; droughts reduce yield significantly and these losses should be compensated by an adaptive agricultural technology. On protected and Nature 2000 pastures, comprising giving 50% of Hungarian pastures – strict regulations prevent the application of yield increasing techniques, such as irrigation, fertilization or oversowing. The impacts of the weather may only be compensated to a certain extent by the utilization technology. The effects of 3 utilization systems and some elements of weather conditions with special regard to water supply were investigated on dry and mesic grasslands in the years 2006-2010. On the bases of the results some suggestions are set up for modifying the specifications on pasture utilization in nature conservation areas, by having the first cutting earlier and increasing utilization frequency wherever possible. On dry grasslands, yield was affected most significantly by annual precipitation, the precipitation in the vegetative period showed the second strongest correlation with yield. On mesic pastures, temperature and radiation had the strongest influence on the yield. Here, the significance level in the case of total annual precipitation was lower, whereas the correlation was not significant for precipitation in the vegetative period.

• Extenzív és intenzív húsmarha legeltetés természetvédelmi szempontú összehasonlító vizsgálata hortobágyi mélyfekvésű gyepekben

  39-47.

  Views:

  68

  A szikes puszták megfelelő állapotának és biológiai sokféleségének fenntartásában, a gyepterületek természeti értékeinek megóvásában a legelő állatoknak igen jelentős szerepe van. A legelés általános hatásain túl a természetvédelemnek különösen fontos, hogy milyen sajátosságai vannak az egyes állatfajok, sőt fajták legelésének, mivel ezek jelentős különbségeket mutathatnak mind a növényzetre, mind a talajra kifejtett hatásukban. Vizsgálatunkban két hortobágyi mintaterület (Pap-ere és Zám-puszta) szarvasmarha legelőit hasonlítottuk össze természetvédelmi szempontok alapján. A két mintaterület főbb környezeti paramétereiben hasonló (növényzet, talaj, mikrodomborzat, stb.), azonban hasznosításuk eltér egymástól: Zámon intenzív, vegyes genotípusú szarvasmarhafajtákkal, míg Pap-erén az őshonos extenzív magyar szürkével legeltetnek. A vegetáció felvételeket 2016 májusában készítettük el. A két területen összesen 40 db 2×2 méteres kvadrátban végeztük el a fajok borításbecslését nedves szikes mocsarakban és szárazabb szikes rétekben. Kérdésünk az volt, hogy a két különböző szarvasmarhafajta legeltetése, illetve a legeltetés felhagyása hogyan hat a vizsgált vegetáció típusok természetességére. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását Simon (2000) szerint, a szociális magatartástípusok (SZMT) értékelést pedig Borhidi (1995) alapján végeztük. A vizsgálatok során megállapítható, hogy a szarvasmarha legeltetés hatása gyeptípusonként eltérő volt. A nedves szikes mocsarakban nagyobb mértékű változásokat figyeltünk meg az egyes növénycsoportok borításában a legelés-intenzitás változásának hatására, mint a szárazabb szikes réteken. Minden vizsgált élőhelyen az edafikus körülményekre jellemző pázsitfű- és sásfajok voltak a dominánsak. A legeltetés hatására a legtöbb területen nőtt ezen fajok borítása, ami hozzájárul a gyep záródásához és a gyom- és ruderális kompetítor fajok visszaszorításához, amelyek minden területen csak kis borítással fordultak elő. Eredményeink alapján mind az extenzív, mind az intenzív húsmarha legeltetés alkalmas a vizsgált élőhelyek természetvédelmi kezelésére. 

• Comparing of soil and rhizoplane of grasses

  13-17

  Janos Katai

  Edina Veres

  Views:

  48

   The aims of this paper were to determine and compare the most important physical, chemical and microbial characteristics of seven grassland areas near Debrecen.
       Physical properties: moisture content (t%), clay and silt contents (Li%), soil plasticity according to Arany (K_A), were measured.  

  As were the chemical characteristics: pH, salt content (%). lime content (it depends on pH), humus content, organic nitrogen and mineral materials (nitrate nitrogen, ammonium lactate soluble phosphorous and potassium).
       The total viable number of bacteria, the amount of cellulose decomposing and nitrifying bacteria and the quantity of microscopic fungi were studied. Additionally, some soil enzyme activities, such as phosphatase and catalase as well as carbon-dioxide production were determined.
       The number of microbes and the microbiological activity of the soils were higher in autumn than in summer. The lowest number of bacteria was determined in solonchak-solonetz soil. The phosphatase enzyme activity and the CO₂ production are connected with the higher organic matter content of the soils. The increasing sodification decreased the phosphatase activity and the intensity of CO₂ production. Meadow soil type led to an increase in catalase activity.
  During the examination zhe rhizoplane of two test plants per grassland was also studied. The umber of microorganisms in the rhizoplane of test plants was usually higher than the values obtained in soil samples.
       Within one soil types there were differences between two test plants including the same or different family.
       There were no considerable differences among the number of fungi genera isolated from the soil samples and the rhizoplane or among the results obtained in summer and autumn. Independent of the soil types and plant species, Fusarium, Mucor and Penicillium genera were found in large percentages promoted by the rainy summer and autumn season. 

• Kaszálás felhagyásának kezdeti hatása nyugat-magyarországi üde gyepek fajkompozíciójáradhdhdh

  13-20

  Views:

  42

  In our survey we collected data about the behaviour of dominant species on three wet meadows in the West part of Hungary. We focused on species composition, the stability and economic values of the grasslands affected by abandonment and mowing. The meadows are mowed twice a year since 2006. We established abandoned plots (50×50 m) within each meadows in 2012 to investigate how can the species composition shifts by abandonment comparing with the mowed plot. In this study we investigated the abundances of species in 2×2 m quadrates (10 per plot) in three times per a year (April, June, August) in 2012 and 2013. Total species lists are similar (55 ± 6% common species in paired comparison) on the three grasslands, however the reaction of dominant species on mowing and unmowing were different, probably due to also the significant differences in the abundance of dominant species between meadows. The abundance of Festuca arundinacea decreased on every abandoned plot from 2012 to 2013, while the effects of abandonment were different on the abundance of Poa angustifolia. The abundance of Cirsium canum was higher in every mowed and also in every unmowed plot in 2013 than a year before. Comparing the three grasslands the abundance of primary grasses, stinger plants and legumes species were significant different in both investigated years. The significant differences in the abundance of dominant species among grasslands were presumably not only caused by the differences in the applied treatments but also the effects of environmental factors. 

• Cönológiai adatok kisalföldi és csallóközi homoki mintaterületek vegetációjának ismeretéhez

  25-30.

  Views:

  53

  Vizsgálatunkat nyílt és záródó, homoki sztyepprétekhez tartozó gyepek állományaiban végeztük a Kisalföldön (Győrszentiván, Gönyű) és Csallóközben (Čenkov). A vizsgált természetes nyílt gyepekben az uralkodó faj a Festuca vaginata volt, a záródó gyepekben pedig a F. rupicola dominált. A csallóközi mintaterületen F. javorkae alkotta gyepet is el tudtunk különíteni. A győrszentiváni állományok a gyeprestaurációs munkának köszönhetően maradtak meg, regenerálódtak. Minden mintaterületen és vegetáció típusban 6-6 db cönológiai felvételt készítettünk 2×2 m-es kvadrátok használatával. A F. rupicola dominálta gyep fajszáma és a diverzitás értékei is magasabbak voltak; a F. vaginata gyeptípusok hasonló fajösszetétellel és diverzitás értékkel rendelkeztek. A F. javorkae gyep diverzitása volt a legkisebb, de bizonyos fajok csak ebben a vegetációban jelentek meg. Új eredmény, hogy a potenciálisan csak a Kárpát-medencében előforduló bennszülött faj állományát el lehetett különíteni, és cönoszisztematikai szempontból is eltérést mutatott. A nyílt gyepekben, valamint a F. javorkae gyepben is a Festucion vaginatae elemek domináltak. A Festucetalia valesiacae és a Festuco-Brometea elemek a homoki sztyeprétben fordultak elő nagy arányban. Új eredmény, hogy a F. wagneri, a pannon homokpuszták bennszülött, domináns, társulásképző faja nem csak a Duna-Tisza közén, hanem a vizsgált területen is megtalálható. A győrszentiváni F. vaginata gyep fajösszetétele és diverzitás értékei alapján a restaurációs munkák természetvédelmi és gyepgazdálkodási szempontból is sikeresnek mondhatók.

   

• Az avar rövid életű keresztesvirágú (Brassicaceae) gyomfajok csírázásra gyakorolt hatása

  3-8

  Views:

  35

  Recruitment by seeds is essential both in vegetation dynamics and in supporting grassland biodiversity. Recruitment by seeds is feasible in suitable microsites from the seed rain and/or by establishment from persistent soil seed banks. Cessation of grassland management by grazing or mowing results in litter accumulation, which leads to the decrease of species richness by the decreased availability of open patches. Low amounts of litter are often beneficial, while high amounts of litter are detrimental for seed germination and seedling establishment of short-lived species. However, the magnitude of these effects on germination and seedling establishment in relation to litter and seed attributes are scarcely studied. This motivated us to design an indoor experiment to explore the effects of litter on seedling establishment. We germinated six short-lived Brassicaceae species (Arabidopsis thaliana, Capsella bursa-pastoris, Descurainia sophia, Erophila verna, Lepidium campestre, and Lepidium perfoliatum) with different seed mass under increasing litter cover. We found that both seed mass and litter had significant effect on germination and establishment of the sown species. Small-seeded species were significantly negatively affected by the 300 g/m2 and/or 600 g/m2 litter layers. No negative litter effect was detected for species with high seed masses (Lepidium spp.). No overall significant positive litter effect was found, although for most of the species; total seedling numbers was not the highest at the “bare soil” pots. Our results suggest that the effects of litter accumulation on the germination and establishment of short-lived species are less feasible in case of large-seeded species than on small-seeded ones.

• A Maros folyó töltései a relatív ökológiai indikátorértékek és a szociális magatartási típusok tükrében

  29-37.

  Views:

  33

  Az elmúlt évszázadok tájátalakító tevékenysége következtében a természetközeli élőhelyek kiterjedése jelentősen lecsökkent Európában. Közép- és Kelet-Európában a 19. században elindított folyószabályozások és a 20. században végrehajtott mezőgazdasági intenzifikáció következtében a gyepes élőhelyek jelentős része megsemmisült. Az agrártájakban az ember által kialakított másodlagos élőhelyek, mint pl. a temetők és a kunhalmok, fontos szerepet játszhatnak a regionális flóra fenntartásában. Vizsgálataink során a Maros folyó töltésoldalain kialakult másodlagos gyepek abiotikus paramétereit és természetességi értékeit hasonlítottuk össze. A töltésoldalak növényzetét 2 m × 2 m nagyságú kvadrátokkal mintavételeztük; a 80 kvadrátban az edényes növényfajok százalékos borítását becsültük. Az összehasonlításokat a Borhidi-féle relatív ökológiai indikátorértékek és a szociális magatartási típusok (SBT) segítségével végeztük. A különböző helyzetű és kitettségű töltésoldalak között jelentős különbségek adódtak a relatív hőigény (TB), a talajnedvesség (WB), a nitrogén-igény (NB) és a kontinentalitás (CB) indikátorérték-átlagok tekintetében. A töltésoldalak növényzetének természetessége is több esetben különbözött egymástól. Eredményeink azt mutatják, hogy a folyók menti töltések különböző helyzet[1] és kitettségű oldalai, az abiotikus tényezők változatossága következtében, jelentős szerepet játszhatnak egy adott terület flórájának és vegetációjának megőrzésében, s ezen keresztül egy adott terület biodiverzitásának fenntartásában. 

• Habitat management on agrar-landscape, with special regard to grassland management: Papers presented at the „Timely questions in grassland and game management” scientific conference (Hungarian Academy of Sciences – Kaposvár University, 18-19 May 2006)

  13-24

  Sandor Farago

  Views:

  96

  The invariably unfavorable agrarian environment can be neutralized only through a change paradigm change. This would mean the adoption of the practice of "wise use”, which implies the introduction of small game management supported with habitat management. Habitat management concerns 5-10% of the areas and predator management/control according to need result also in the increase of the target species; in this case, small game populations, by increasing the diversity of the habitat structure. The preservation of grasslands, their small game-friendly management, and the development and maintenance of a durable, undisturbed grassland structure primarily in the habitat margins play an essential role in this work.

• Keskenylevelű ezüstfa hatásai külterjes juhlegelőn

  39-44.

  Views:

  79

  A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézet extenzív juhlegelőjén végeztünk vizsgálatokat, melyek a keskenylevelű ezüstfa inváziós térhódítását érintették. A kutatásunk keretében Balázs-féle cönológiai felvételezést végeztünk, valamint megállapítottuk a Borhidi-féle degradációs fokot, mely azt mutatja, hogy az ezüstfával elfoglalt gyepek területei gyakorlatilag visszafordíthatatlanul degradálódtak. Talajvizsgálati eredményeink azt mutatják, hogy az ezüstfa csurgója által határolt területek talajmintái nitrogénban (pérték: 0,006), valamint foszforban (p-érték: 0,003) gazdagabbak, mint a vizsgált kontroll gyepterület. 

• Városi gyepes területek szerepe a faji sokféleség fenntartásában

  3-11

  Views:

  66

  Az elmúlt évezredek során az urbanizáció jelentősen átalakította a természetes ökoszisztémákat, miközben új, mesterséges élőhelyek jöttek létre. Az élőhelyek eltűnése és az abiotikus környezet változásai jelentős hatással vannak a városi biodiverzitásra. Kutatásunk során három városi élőhelytípusban (városi telkeken, városi parkokban és városszéli gyepekben) vizsgáltuk a vegetáció összetételét. A vizsgálati területeink Debrecen városában találhatóak, és minden területet féltermészetes gyepekre és zavarástűrő közösségekre jellemző fajok jellemeztek. Minden élőhelytípusból öt területet mértünk fel, területenként öt darab 5×5 méteres kvadrátban jegyeztük fel a vegetációban jelenlévő fajokat és azok borítását. Az alábbi hipotéziseket teszteltük:

  (1) a városközpontra jellemző élőhelyeken (városi parkok) a fajszám és Shannon-diverzitás alacsonyabb, míg a gyom- és a zavarástűrő fajok aránya magasabb, mint a perifériális élőhelyeken (városi telkek és városszéli gyepek)

  (2) a meleg- és tápanyagigényes fajok aránya magasabb, míg a nedvességigényes fajok aránya alacsonyabb a városközpontra jellemző élőhelyeken

  (3) a homogenizációs hipotézis alapján a kozmopolita és idegenhonos fajok arányának növekedése és a természetes flóra elemeinek csökkenése tapasztalható a városközpontokra jellemző élőhelyeken.

  Eredményeink alapján a városi élőhelyek fajösszetételét jelentősen befolyásolják a specifikus zavarások és az adott élőhely története. A leginkább városias élőhelyek, a városi parkok rendelkeztek a legalacsonyabb fajszámmal és Shannondiverzitással. A gyomok és zavarástűrő fajok aránya a városközpontban volt a legmagasabb a nagymértékű taposás és talajbolygatás következtében. A szárazságtűrő fajok nagyobb arányban voltak jelen a városközpontban, mint a városszéli gyepben, melynek oka a belvárosi területek sűrű csatornázottsága. A nitrogénigényes fajok aránya alacsonyabb volt a városi parkokban és a városszéli gyepekben, mint a városi telkeken, valószínűleg az élőhelyekre jellemző recens talajbolygatás miatt. Az idegenhonos fajok aránya, bár jelentős különbség volt tapasztalható a két élőhely zavartságában, mind a városi telkeken, mind a városszéli gyepekben magas volt. A kozmopolita fajok aránya jelentősen nagyobb volt a városi parkokban, mint a városszéli gyepekben vagy a városi telkeken. Az idegenhonos és kozmopolita fajok magas aránya a folyamatos emberi zavarással együtt kompetíciós hátrányba szorítja az őshonos fajokat, ebből következően ezen fajok aránya volt a legalacsonyabb a városközpontban. Annak ellenére, hogy a vizsgált városi élőhelyek nem járulnak hozzá jelentősen a ritka és veszélyeztetett fajok megőrzéséhez, nélkülözhetetlen szerepük van a fennmaradt gyepi vegetáció fenntartásában az intenzíven használt tájakban. 

• The medicinal plants from the pastures of the Aninei mountains

  70-72

  Diana Simona Antal

  Carol Csedo

  Views:

  54

  Medicinal species from the spontaneous flora of East-European countries become an increasing important source for the pharmaceutic industry, as the areal of the natural habitats of plants constantly decrease due to industrialization and pollution. The pastures of the Aninei Mountains can offer an important number of medicinal species appreciated in phytotherapy, but also a constant source for the research and discovery of new medicines. There have been identified 107 plants of pharmaceutic interest, among which the following present a particular importance because of their higher occcurence and importance in therapy: Achillea sp., Thymus sp., Viola sp., Hypericum perforatum, Plantago lanceolata, Origanum vulgare, Primula sp., Taraxacum officinale, Urtica dioica, Filipendula ulmaria.

• Horticultural applicability of Festuca taxa I.

  3-9

  Eva Horvathne Baracsi Horvathne Baracsi

  Peter Cserhati

  Laszlo Menyhart

  Tunde Szabo-Szolosi

  Greta Mecseri

  Attila Furesz

  Gergely Papay

  Karoly Penksza

  Views:

  99

  This survey is connected to OTKA-125423, which examines the vegetation of sandy grasslands along the Danube. During this survey, two potentially horticulturally usable Festuca species was analysed: Festuca wagneri and Festca tomanii. The main questions were the following: are they usable in an urban environment? Do the to species differ significantly? Have they any morphotaxonomic feature which can by utilized in horticultural practice? Specimens of the two taxa, which were planted either into normal garden soil or into pots differed greatly. Specimens of F. tomani were usually larger and more uniform. Both taxa had the pot treatment well. Though the average lengths of leaves and inflorescence stems tended to be higher on the soil mixed with perlite, the coverage values were lower on it; thus adding expensive perlite to the soil might not be rewarding for the farmer. The two species differed from each other in several morphological parameters. The diversity of Festuca wagneri showed well in this survey, and this taxons parameters would be also useful in horticultural practice. 

• Összehasonlító botanikai és természetvédelmi vizsgálatok telepített és felújított gyepekben a Csákvár melletti Páskom területén

  63-73

  Views:

  39

  We studied the vegetation of a 260 ha gray cattle pasture near Páskom, which can be found in Zámoly basin. We carried out our surveyes in May 2012. The pasture can be divided into five parts. One part, approximately the half of the area (150.83 ha), is an oldfield grassland, which was overseeded 20 years ago. The other half of the pasture was restored (109.17 ha) in 4 different ways in 2009 and then was mowed until 2011. 7 relevés were made in each part of the pasture (the occurence of species and their cover scores were recorded). The aim of our study was to compare the effects of the different restoration methods and mowing on the botanical composition of the pasture. The results showed, that the grassland restored with hay transfer method was the most similar to the natural conditions. The greatest number of species was recorded in that part and the species of natural grasslands become dominant. The directly sowed and the spontaneous grassland parts separated chiefly from the semi-natural 30-year-old grassland. 

• A Budai-hegység gyepterületein végzett természetvédelmi kezelések hatása a vegetációra.

  21-28.

  Views:

  66

  Vizsgálatunk a Budai-hegységben található Ferenc-hegy, Harangvölgy (Disznófői gyepek) és Kis Sváb-hegy területén történt, a természetvédelmi kezelések növényzetre gyakorolt hatásaival foglalkozik. Munkánk bemutatja a területek mai arculatát, és következtetéseket von le a kezelések hatásáról és a területek jelenlegi állapotáról, fajgazdagságáról. Célunk, hogy biztosítsuk az adott gyepekben élő védett fajok fennmaradását, illetve növeljük a területek diverzitását. A mintaterületeken 6-6 db 2×2 m-es kvadrátban Braun-Blanquet-féle cönológiai felvételezést végeztünk, a fajok %-os borítását megadva. Minden esetben az előző években már kezelt és kezeletlen területrészeket hasonlítottuk össze, illetve a degradált területet vetettük össze a kontroll területtel. A cönológiai felvételeket a természetvédelmi szempontból fontos ökológiai mutatószámok segítségével elemeztük, továbbá a Pignatti-féle életforma-típusok szerint értékeltük, továbbá az adatsorok elemzéséhez detrendált-korreszpondencia (DCA) és klaszteranalízist is használtunk. A területeken a 2012-es és 2016-os évben készültek cönológiai felvételek, melyek összevetésével a következő eredmények születtek: A Kis Svábhegyen a kaszálás kedvez a gyepes életformájú és a raktározó szervekkel rendelkező fajoknak. A kaszált területen növekedett az életforma típusok aránya és a DCA elemzésen egységesebb képet mutat a terület. Harangvölgy és a Ferenc-hegy összehasonlításánál az eredmények azt mutatták a 2012-es eredményekhez viszonyítva, hogy a kezelt Ferenc-hegyi területen a száraz gyepi fajok kerültek előtérbe. Míg a kezelésben nem részesült terület, a Harangvölgy leromlást mutat, mely a természetes szukcessziónak a következménye. Eredményeink adatokat szolgáltatnak, illetve segítséget nyújtanak a lehető legmegfelelőbb kezelési módszer kiválasztásában a vizsgált gyeptípusokban. 

• 14th International occasional Symposium of the European Grassland Federation

  49-50

  Geza Nagy

  Views:

  39

  2007. szeptember 3-6. között rendezte az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség (European Grassland Federation) 14. szimpóziumát (14th Symposium of the EGF) a belgiumi Gentben. A szimpózium témájául a rendező szervezetek (a Belga Gyep- és szálastakarmány Társaság – Belgian Society for Grassland and Forage Crops; a Ghenti Egyetem; a Mezőgazdasági és Halászati Kutató Intézet – Institute of Agricultural and Fisheries Research) a Szövetség Végrehajtó Bizottságának (EGF Executive Committee) jóváhagyásával az „Állandó és időszakos gyepek – növény, környezet és ökonómia” (Permanent and temporary Grassland – Plant, Environment and Economy) témát választották.
  A tudományos program a szövetség alapszabályában rögzített módon bonyolódott. Hétfőn egész nap, valamint kedden és szerdán délelőtt zajlottak a szekcióülések, kedden délután pedig a szakmai tanulmányút (mid-conference tour) tette kerekké a programot.
  A szimpózium címéhez és a várható érdeklődéshez igazodva a rendezvény tudományos bizottsága 3 szekcióra bontotta a programot.
  1. A gyep termése és annak minősége
  (Production and quality)
  2. A gyepgazdálkodási mód hatása a környezetre
  (Impact of grassland management systems on environment)
  3. A gyepgazdálkodás társadalmi-gazdasági következményei
  (Socio-economical consequences)

• Természetes gyepek tájléptékű védelme a Hortobágyi Nemzeti Park határzónájában

  3-10

  Views:

  54

  A védett területek füves élőhelyei világszerte erős antropogén zavarásnak vannak kitéve, melynek vizsgálata természetvédelmi oltalom alatt álló területek határzónájában rendkívül hatékonyan kivitelezhető. Ez azért is nagyon fontos, mert a védett területek pufferzónáját érintő negatív hatások időbeli felismerésével azokat még az érzékenyebb, belső területek elérése előtt csökkenteni lehet. Ennélfogva a nagy kiterjedésű és összefüggő nemzeti parkok különösen alkalmasak a védett területek határzónáit érintő antropogén eredetű tényezők elemzésére. Általánosságban a nemzeti parkok határán a régióra jellemző földhasználati típusok térben és időben változatos aránya figyelhető meg. Vizsgálatunkban a Hortobágyi Nemzeti Park határzónájában fellépő, emberi tevékenységhez köthető diszturbancia-faktorok hatását elemeztük, különös tekintettel az özönnövények előfordulására. Mivel a terület a régióra reprezentatív egységként tekinthető, eredményeink a pannon régió más füves élőhelyeire is értelmezhetőek. Tanulmányunk eredményei alapján a nemzeti park határzónáját elsősorban a földhasználat-váltás, illetve az agrártechnológia intenzifikálódása érinti negatívan. Az özönnövények térhódítását az öntözőcsatornák gyorsítják fel, emellett terjeszkedésüket elősegíti a legeltetés intenzitása és az élőhely-típus is. Összességében a következő javaslatokat tesszük a természetvédelmi oltalom alatt álló füves területek kezeléséhez: (1) legeltetési és özönnövény ellenes rendszerek hosszú távú kombinációi (2) hulladékok eltávolítása (3) vonalas létesítmények megszüntetése (4) csurgalékvizek kezelése (5) fényszennyezés csökkentése.