Cikk (Article)

Gyepregeneráció és vadhatás vizsgálata cserjeirtás után parádóhutai (Mátra) mintaterületen

Published:
2021-06-30
Authors
View
Keywords
How To Cite
Selected Style: APA
Penksza, K., Fehér, Ádám, Saláta, D., Pápay, G., Saláta-Falusi, E., Kerényi-Nagy, V., Szabó, G., Wichmann, B., Szemethy, L., & Katona, K. (2021). Gyepregeneráció és vadhatás vizsgálata cserjeirtás után parádóhutai (Mátra) mintaterületen. Grassland Studies, 14(1), 31-41. https://doi.org/10.55725/gygk/2016/14/1/9689
Abstract

Az értékes gyepterületek természetes becserjésedése jelentős természetvédelmi probléma, ami általában mesterséges beavatkozást igényel. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2012-ben Parádóhuta mellett is, több foltban cserjeirtást végzett. A kutatás során azokon a területeken végeztünk vizsgálatokat, ahol a cserjeirtást követve nem történt természetvédelmi kezelés. A cserjeirtás után így magára hagyott mintaterületen a vadrágásra vonatkozó és cönológiai felvételeket végeztünk összehangolva 2016 júniusában. A vadrágás gyakoriságának méréséhez 1,13 m sugarú körben (4 m2) számoltuk meg minden előforduló fásszárú cserje- és fafaj csemetéinek egyedszámát, és határoztuk meg azt, hogy ezek közül melyeket érte vadrágás. Ezzel párhuzamosan a cönológiai adatok is 1,13 m sugarú kört alkalmazva lettek felvéve, a fajok százalékos borítási értékét megadva. A vadrágás intenzitását a megrágott fásszárú csemeték arányával jellemeztük. A vegetációs adatok értékelésekor klaszteranalízist és detrendált korreszpondencia elemzést (DCA) alkalmaztunk. Az eredményeink alapján igen intenzív vadrágás tapasztalható a gyepterületen. Minden mintaponton találtunk rágott fásszárú egyedet. A rágott csemeték átlagos aránya 65±20% volt, ami mintapontonként változóan 14%-100% között mozgott. A cönológiai adatok alapján, a mintaterületen a cserjeirtás után természetes fajösszetételű vegetáció alakult ki 5 év alatt, annak ellenére, hogy a kaszálás elmaradt. A gyepben nem kerültek többségbe a joggal várt cserjefajok, hanem szinte kontroll alatt voltak, helyenként pedig teljesen vissza voltak szorítva. A jelen vizsgálat arra példa, hogy az emberi beavatkozások (cserjeirtás, kaszálás) mellett a nagytestű növényevő vadfajaink természetes szabályozó szerepe is igen fontos lehet a becserjésedés által veszélyeztetett gyepterületek fenntartásában.