Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Első tapasztalatok a zöldrozsnok (Bromus catharticus Vahl) hazai termesztéséről
    9-18
    Megtekintések száma:
    128

    A hazánkban alig ismert zöldrozsnok (Willdenow-rozsnok, prérifű) terméselemeit (növénymagasság, terméshozam) vizsgáltuk háromtényezős szántóföldi kísérletben. A Mohácsi szigeten öntözött és öntözetlen körülmények között, különböző nitrogén szinteken (0-67-133 kg N/ha/év), egyfajú telepítésben ill. pillangós társítással beállított szántóföldi kísérletben, háromtényezős varianciaanalízissel, 5% szignifikancia szinten elemeztük e tényezők hozamra és növénymagasságra gyakorolt hatását a kísérlet első évében. Az éves szénahozamra a nitrogén kiegészítésnek és a pillangósXöntözés interakciónak volt szignifikáns pozitív hatása. Az éves termés 61%-át adó első két növedék hozamát a vizsgált tényezők egyike sem befolyásolta jelentős mértékben, de a 3. ill. 4. növedék termésében már egyértelműen mutatkozott azok hatása. Hasonló eredményt kaptunk a négy növedék átlagmagasságára illesztett modellel, de itt már a második növedékben szignifikánsnak mutatkozott a pillangósXöntözés és a pillangósXnitrogén interakció. A nitrogénnek csak a harmadik növedéktől volt igazolható pozitív hatása a fűmagasságra. Öntözés nélkül az első növedék pillangós társításban lényegesen kisebb fűmagasságot mutatott. Kísérletünkben a kezelések átlagában éves 65 t/ha zöldhozamot becsültünk, és ténylegesen 18 t/ha széna került betakarításra. A legjobb hatású, öntözött és pillangóssal felülvetett kezelésben 1 kg/ha nitrogéntöbblet 150 kg/ha zöldfű többletet eredményezett a kísérletben alkalmazott emelt dózisú nitrogénkezelés esetében, a nitrogénkontrollhoz viszonyítva. A néhány választott kezelésből származó minták beltartalmi elemzése az anyaszéna kedvező fehérje- (16,7-18,2%) és nyerszsír tartalmát, a csomós ebírhez és magyar rozsnokhoz képest kisebb nyersrosttartalmát, magasabb kalcium és foszfor tartalmát igazolták.

  • Az évjárat hatásának pontosítása feltétlen juhlegelők koratavaszi növényállomány fejlettségére
    17-22
    Megtekintések száma:
    55

    Extenzív juhlegelők első legeltetésének a lehetőségét vizsgáltuk a gyepállomány magasságának a nyomon követésével 2022 és 2023 tavaszán, a Karcagi Kutatóintézetben, ezen kéziratban az évjárathatásra fókuszálva. A környezetvédelmi támogatások miatt ráfordítás szint nélküli, réti szolonyec talajú gyepterületen 6 különböző paraméterrel rendelkező, koratavaszi  juhlegeltetésre potenciálisan alkalmas gyepes termőhely esetében pontosítottuk évjáratokként azonos időpontokban, a talaj hőmérsékleti, -nedvességi adatait, valamint a gyepnövedék magasságát. Mindkét évjárat esetén megállapítható, hogy a parlaggyepen és a legelőerdőben  indokolt a  juhok legeltetését elkezdeni.

  • Juhlegelők koratavaszi fitoprodukciójának vizsgálata
    3-7
    Megtekintések száma:
    131

    2021 aszályos tavaszán vizsgáltuk szolonyec talajadottságú, extenzív gyepes termőhelyeken az adott termőhely fitoprodukciójának fejlődési ütemét juhlegeltetés szemszögéből. A potenciális juhlegeltetés kezdetének empirikus időintervallumában összesen 7 alkalommal végeztünk adatrögzítést egy helyrajzi számon nyilvántartott, 6 eltérő helyszínen. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a vizsgált időszak alatt a legmagasabb talajnedvességi értékeket a parlaggyepnél mértük, a legmagasabb talajhőmérsékleti értékeket viszont a zárt legelőkertként használt gyepterületen. A növénymagassági értékek a legnagyobbak a parlaggyepnél, valamint a legelőerdő gyepállományában voltak. A legalacsonyabb növénymagasság a zárt legelőkertben került rögzítésre, noha a legmagasabb tápanyagellátottság is itt volt mérhető.

  • Szemléletváltás a gyepelemzésben, háromdimenziós termésbecslési és minősítési módszer - Előtanulmány
    47-58
    Megtekintések száma:
    122

    A gyepek optimális használata és a jövő számára történő fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú megváltozott a gyepgazdálkodási feladatokhoz, célokhoz és kihívásokhoz való alkalmazkodás. Ehhez igazodva végeztünk felméréseket és dolgoztuk át Balázs Ferenc háromdimenziós növényállomány felvételezési módszerét, a modern igényeket is kielégítő, gyors és hatékony alkalmazásra.

    A gyakorlatban nagyon fontos tudni, a gyepeken fellelhető takarmány mennyiségi és minőségi jellemzőit, valamint a legelő pontos gazdasági értékét. Jelen tanulmány célja egy olcsó gyors, megbízható és könnyen alkalmazható becslési módszer bemutatása.

    A korábbi módszereket figyelembe vettük és újabb gyepgazdálkodási kutatási eredmények segítségével korrigáltuk és tovább fejlesztettük. Vizsgálataink alapján a korrigált Balázs-módszer jól alkalmazható gyepek termésbecsléséhez és a gyep takarmányértékének meghatározásához. Ez a módszer olcsó és nem igényel műszaki hátteret. Előnye az is, hogy tapasztalati úton figyelembe veszi a fajok állatok által való kedveltségét.

    A cönológiai felvételezés és a növényállomány magasságmérésének adatai felhasználhatók a termés, a takarmányérték és a gazdasági érték becsléséhez. A növények borítási és tömegadatihoz rendelhetők akár temészetvédelmi célú, pl. bétadiverzitást mérő mutatók. Minimális taposással járó, roncsolásmentes módszer lévén, különösen alkalmas védett növények és állatok gyepes élőhelyének monitorozására is. A módszert egy mintapéldán is bemutatjuk, ami igazolja az alkalmazhatóságát.

  • Spontán téli tűz hatásának vizsgálata természetközeli gyepen
    9-14
    Megtekintések száma:
    210

    Kontrolláltalan gyeptűz hatását vizsgáltuk a MATE Karcagi Kutatóintézet rét hasznosítású, természetközeli gyepén. A 2022 igen száraz januárjában keletkezett tűz hatására a leégett területen, cönológiai felvételezésünk alapján, a tarackos pázsitfüvek és a borítatlan terület részaránya megnövekedett. A leégett területen nagyobb szén-dioxid kibocsátást mértünk minden mérési időpontban infravörös gázanalizátor segítségével. A talajszondával rögzített talajnedvességi értékek viszont az érintetlen gyepnemezű kontroll gyepen voltak nagyobbak. Mivel aszályos évjárat esetén nyílt lehetőségünk vizsgálatokat végezni, feltétlen indokolt más termőhelyeken, más csapadékviszonyok között is vizsgálni a gyeptüzek hatásait, mert prognosztizálható a gyakoribb előfordulásuk hazánkban is.