Keresés

Keresési eredmények

• Az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség 30. konferenciája

  43-45

  Halász András

  Megtekintések száma:

  7

  Harmincadik alkalommal került megrendezésre az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség (European Grassland Federation) nemzetközi konferenciája (30th General Meeting of the European Grassland Federation), 2024. június 9-13. között, ezúttal a hollandiai Leeuwarden-ben.
  Idén a rendezvény szervezői a gyepek általános szerepére, fontosságára és ökoszisztéma szolgáltatásaira helyezték a hangsúlyt (Why Grasslands?). A résztvevők arra keresték a választ, hogy milyen jövő előtt áll a legeltetéses állattartás, illetve milyen egyéb szerepe lehet még a gyepeknek Európában.
  A szakmai program a legeltetéses állattartással érintett résztvevők műhelymunkájával (Grazing Workshop) indult a konferenciát megelőző napon, amely öt fő területre fókuszált:

  • Állategészségügy, állatjóllét
  • Ráfordítás csökkentés
  • Szennyezés ill. kibocsátás csökkentés
  • Biodiverzitás megőrzése
  • Biodiverzitás növelése

• Édeskömény (Foeniculum vulgare mill.) populációk fagytűrő-képességének vizsgálata

  67-69

  Székely Gabriella

  Novák Ildikó

  Tulok Mária

  Bodor Zsófia

  Héjja Mariann

  Megtekintések száma:

  42

  Az Apiaceae családba tartozó édeskömény (Foeniculum vulgare subsp. capillaceum var. vulgare) drogját széleskörűen alkalmazzák a fitoterápiában és az élelmiszeriparban.
  Vizsgálataink során 16 eltérő származású másodéves populáció fagytűrő képességét figyeltük meg.
  A vizsgált anyagokat télállóságuk alapján három csoportba soroltuk:
  - fagytűrő (a populáción belül nem volt fagykár)
  - kevésbé fagytűrő (az állományok 25-60% közötti fagykárokat szenvedtek)
  - fagyérzékeny (a populáción belül nem volt áttelelő egyed).
  Megállapítottuk, hogy téleleji takarással az állományok közel 70%-a jól áttelelt.

• A gyepgazdálkodás szerepe az EU Talajvédelmi Stratégiájában

  3-15

  Várallyay György

  Megtekintések száma:

  63

  Mezőgazdaságunk és EU csatlakozásunk szerkezetátalakításánál megkülönböztetett jelentősége lesz annak, hogy mi fog történni jelenlegi gyepterületeinkkel, és a szántóföldi művelésből kivont területekkel, amelyek ésszerű és „fenntartható” hasznosítása nagy területeket érint, s sokoldalú következményekkel jár. Hogy a lehetséges hasznosítás-alternatívák közül melyik minősíthető kedvezőnek vagy kedvezőtlennek, azt a kitűzött célok döntik el, amelyeket viszont az ember határoz meg. Döntéseinél a természeti viszonyok sokfélesége miatt nem általánosíthat (büntetlenül), s döntésének rövid- és hosszú távú következményeit egyaránt mérlegelnie kell. Erre ma már a lehetőségek adottak. Megfelelő információk állnak rendelkezésre a talajokról, talajképződési tényezőkről és folyamatokról; azok modellezhetők, tehát módosításuk következményei előre jelezhetők. Megbízható prognózisok alapján a tervezett beavatkozások káros következményei elkerülhetők, megelőzhetők. Csak élni és nem visszaélni kell ezekkel a lehetőségekkel! (Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, 1999; Szemán et al., 1999; Várallyay, 1996, 2005; Várallyay és Németh, 1996; Vinczeffy, 1992).

  Az ésszerű és korszerű gyepgazdálkodás jelentősége Európa és Magyarország Talajvédelmi Stratégiájában egyaránt vitathatatlan és nélkülözhetetlen (Németh et al., 2005). Alapelvei jórészt ismertek. Pontos részleteit, technológiai feltételrendszerét a tudományos kutatásoknak és elemző szintéziseknek kell meghatározniuk. Ezeket az oktatás, nevelés és tájékoztatás legkülönbözőbb szintjein és formáin kell megismertetni, propagálni. Megfelelő jogszabályok és gazdasági szabályozók rendszerét kell létrehozni, ami ésszerű gyepgazdálkodásra ösztönöz, sőt ha kell, kényszerít. Mindenekelőtt azonban olyan össztársadalmi tudatot és morált kell kialakítani, ami a korszerű gyepgazdálkodást a „fenntartható” (mezőgazdasági) fejlődés szükséges elemének ismeri el, s hajlandó tenni is ennek érdekében.