Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Köszöntjük a 95 éves Balázs Ferencet!
    89-92
    Megtekintések száma:
    76

    Dr. Balázs Ferenc CSc. (Zólyom, 1913) biológus, a Soó-féle növényföldrajzi iskola tanítványa. Kezdetben Debrecenben, majd Kolozsvárott tanársegéd. Utóbbi városban és Magyaróváron kezdte mezőgazdasági kísérletügyi pályafutását. Fő szakterülete a rétek és legelők botanikai és gazdasági elemzése a növénytársulástani felvételek általa kidolgozott új módszerével.

  • Löszpusztarét összehasonlító értékelése fenyérfű (Bothriochloa ischaemum) dominanciával a Jaba-völgyben
    55-61
    Megtekintések száma:
    61

    Külső-Somogyban, a Jaba-patak völgyében folytatunk több éve florisztikai és cönológiai kutatásokat, elsősorban a száraz gyepi löszpusztarét (Salvio-Festucetum rupicolae), illetve különböző mértékben degradálódott származéktársulásokra vonatkozóan. Zavarásra, illetve a hagyományos juhlegeltetési szokás megváltozására helyenként dominánssá válik a fenyérfű (Bothriochloa ischaemum), átrendezve a társulás addigi szerkezetét. Barázdás csenkeszes tipikus- és fenyérfüves származéklöszgyep összehasonlító vizsgálatához fitocönológiai felmérést, véletlenszerűen kiválasztott mintanégyzetekben 0 cm tarlómagassággal fitomassza kaszálási próbát végeztünk. A természetességi és a minőségi mutató a tipikus, a fitomassza a fenyérfüves típusban magasabb. A Sørensen-féle szimilaritás index a vártnál alacsonyabb florisztikai rokonságot mutat a típusok között. 

  • A Balaton-parti legeltetéses állattartás tapasztalatai természetvédelmi szempontból
    25-28
    Megtekintések száma:
    98

    Fenékpusztán, a Balaton egyik természetes állapotában megmaradt partszakaszán, 1999-ben magyar szürkemarha csorda került elhelyezésre idegenforgalmi és természetvédelmi kezelési szempontból. A három éves tapasztalatok alapján a magyar szürkemarha legelési sajátosságai, a legelőfű tér- és időbeli hozzáférhetőségének szabályozásával, gépi kaszálással és a védett fajok populációinak egyedi védelmével kiegészítve jól alkalmazhatók a tájgazdálkodási és természetvédelmi célok megvalósításában. 

  • A Jaba-menti (Ságvár) száraz legelők értékelése: A „Vad- és legelőgazdálkodás időszerű kérdései” című tanácskozás (MTA Budapest – Kaposvári Egyetem, 2006. május 18-19.) tudományos közleményei
    62-72
    Megtekintések száma:
    62

    Hazánk fűtársulásai jelentős természetvédelmi értékű területek, annak ellenére, hogy eredeti, ősi állapotú, több száz éves füvesek nagyon kevés helyen maradhattak fenn. Értékes fajkészletük azonban – szerencsére – mégsem lett teljes egészében a múlté, mert idővel az eredeti füvesekhez nagyon hasonló, értékes fajokban gazdag másodlagos társulások fejlődtek ki. Ilyenek a külső-somogyi tájegységhez tartozó Jaba-völgy száraz füvesei.
    E tanulmányban cönológiai, természetvédelmi és gazdasági szempontból értékeljük a Ságvár környéki lösz-pusztagyep (Salvio–Festucetum rupicolae) és pusztarét (Cynodonti–Poëtum angustifoliae) társulásokat. A füvesek számára hosszú távon szükséges fenntartó kezelést az állattartáshoz kötődő kaszálás, legeltetés biztosítja, azokat évszázadok óta következetesen, természetszerűen használják, és a társulásokban értékes, reliktum elemek maradtak fenn.
    A területre flóralistát és fitocönológiai felvételeket készítettünk. Becsültük az állományok természetvédelmi és gazdasági (hozam és minőség) értékét. Számos új flórisztikai adattal szolgálunk. Eredményeink előzetes jellegűek, természet- és környezetgazdálkodási jelentőségük is van. A viszonylag gyors, de eléggé megbízható, hagyományos rét- és legelő mennyiségi és minőségi hozambecslés mai alkalmazhatósága is érdekel bennünket.