Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Olaszperje (Lolium multiflorum Lam.) vizsgálhatósága MALDI TOF-TOF MS készülékkel
    7-10
    Megtekintések száma:
    12

    Lolium multiflorum vetőmag vizsgálatát végeztük MALDI TOF-TOF MS-sel, mely során 3 extraháló szert próbáltunk ki (NaCL semleges, NaCl savas, propanolos). Célunk, hogy módszert tudjunk kifejleszteni a fűfélék vetőmag vizsgálatához. A 3 eljárás közül csak a propanolos extraháló szer segítségével sikerült zajmentes spektrumot kapni, mely során láthatóvá vált az olaszperje magban lévő tartalékfehérje m/z értékei.

  • A gyepgazdálkodás problémái, természetvédelem vagy gazdálkodás
    31-34
    Megtekintések száma:
    135

    A gyepgazdálkodásban, gyephasznosításban az elmúlt években jelentős változások álltak be, mely változások a gyepgazdálkodók termesztési és gazdálkodási körülményeit jelentősen megváltoztatták. A változások a környezettudatos, természetvédelmi célzatú agrár-környezetgazdálkodási programok bevezetésével kerültek előtérbe és új helyzet elé állította a konvencionális gazdálkodáshoz szokottakat. Az agráriumot ért kedvezőtlen gazdasági behatások a gyep ágazatra is rányomták bélyegüket, hiszen a gyepet hasznosító állatállomány létszáma drasztikusan lecsökkent, a kis létszámot tartó gazdaságok, a gulyák, csordák megszűntek vidéken; a gazdasági folyamatok nem kedveznek tartósan az állattenyésztés fellendülésének. A gazdaságok vezetői látnak kiutat a gyep ágazat számára, azonban a megjelölt fejlesztési tényezők sorrendjén láthatóak a negatív hatások lenyomatai, hiszen elsődleges tényezőkként a felülvetést és az újratelepítést jelölték meg. Az agrár-környezetgazdálkodási programok céljai és a gazdálkodók megélhetési szándéka több ellentétet is generál. Ezen ellentétek az AKG részcélok átgondolásával, a természet védelmét szolgáló intézkedések szigorának enyhítésével és öko-gyepgazdálkodással enyhíthetőek lennének.

  • A juhok legeltetésének szerepe a természetvédelemben
    95-100
    Megtekintések száma:
    84

    Az utóbbi évtizedek gazdasági-társadalmi történései a legeltetéses állattartást jórészt a természetvédelmi oltalom alatt álló gyepterületeinkre szorították vissza. Itt a legeltetéses állattartás elsősorban természeti érték megóvó funkciót tölt be. Ugyanakkor bizonyos országrészekben a legeltetéses állattartásnak – így a juhászatnak is – regionális munkahelymegtartó, illetve termelő funkciói is megmaradtak. Dolgozatomban természetvédelmi kezelési szempontból vizsgáltam a különböző magyarországi gyeptípusok és a legeltetéses juhtartás kapcsolatát. Általánosságban megállapítható, hogy természetvédelmi szempontból a legeltetéses juhtartásnak lényegesen több pozitív, mint negatív hatása van. A negatív hatások jól körülírhatóak, mérséklésükre megfelelő módszerek állnak rendelkezésre. A hazai gyepterületeket fenyegető fragmentálódást a juhtartás viszonylag jól tudja kezelni, így a természetvédelem eszköztárában még nagyon sokáig helye lesz annak.

  • Állandó bivalylegelő botanikai vizsgálata
    23-29
    Megtekintések száma:
    14

    Egy dunaszegi, folyamatos legeltetésnek kitett bivalylegelő botanikai felvételezését végeztük el 2024 május 14-én. A vizsgált terület egy franciaperjés rét (Arrhenatheretum), melynek cönológiai felvételezés eredményeit Borhidi-féle Szociális Magatartási Típusok, valamint ökológiai indikátor értékek (vízigény, nitrogénigény, fényigény) alapján értékeltük, továbbá meghatároztuk a terület degradációs fokát. A terület domináns, zavarástűrő, pázsitfűfaja, a franciaperje (Arrhenatherum elatius) 36,09% borítással rendelkezett.  A terület degradációs foka közelít a kritikus 1 értékhez (DF: 0,99), ami a terület jelentős degradációját jelzi, az év minden napját érintő, 3. éve tartó, állandó legeltetés hatására. A vizsgált területen megoldás lehet a növényzet regenerációja érdekében, a legelőterhelés csökkentése, illetve a természetes magpergés időnkénti beiktatása a gyepgazdálkodási technológiába.