Keresés
Keresési eredmények
-
Felhagyott juhlegelő degradációjának mérése
43-48.Megtekintések száma:324A hazai legeltetett állatlétszám csökkenésével, jelentősen mérséklődik a kiszolgáló gyep művelési ág szerepe is. Növekszik az alul-, illetve az egyáltalán nem hasznosított gyepek részaránya. Kísérletünk során, melyet a Debreceni Egyetem, AKIT Karcagi Kutatóintézetében végeztünk, négyféle gyephasznosítási módot vizsgáltunk három ismétlésben egy ecsetpázsitos sziki réten. Meghatároztuk a kísérleti terület növényszerkezet összetételét, illetve megmértük a talaj széndioxid forgalmát.
-
A mezei pocok (Microtus arvalis) gradációjának hatása természetközeli gyepasszociáció növényállomány összetételére és szén-dioxid emissziójára
11-15Megtekintések száma:555A 2023. évi magyarországi pocokgradáció hatását vizsgáltuk természetközeli, szikes talajú gyepasszociáció őszi és tavaszi aspektusában. A pocok közvetlen fitomassza károsítása, és a nagyszámú járat miatt keletkezett borítatlan terület következtében, növényállomány szerkezeti változásokat mértünk. A pocokjárta gyepen megnőtt a zavarástűrő növényfajok borítási értéke, s így a degradációs fok is. A pocok által károsított gyepen jelentősen nagyobb szén-dioxid emissziót mértünk őszi és tavaszi mérési időpontban, mint a kontroll gyepen. A pocok járatokkal teli talaj mikroorganizmusainak igazoltan nagyobb aktivitása a szikes agyagtalaj kedvezőbb aerob viszonyaival magyarázható. A prognosztizálhatóan enyhe telek és szárazabb tavaszok miatt, gyepgazdálkodásunknak fel kell készülni a gyakoribb pocok invázióra, melynek hatásáról szándékoztunk adatokat szolgáltatni.
-
Túllegeltetett természetközeli gyeptársulás rekultivációja legeltetés kizárással
45-53.Megtekintések száma:373Természetközeli gyepasszociáció hasznosítási módjának drasztikus megváltoztatása révén (egyoldalú túllegeltetés – évi egyszeri kaszálásra), a kísérlet harmadik évére azon parcelláknál, ahol a túllegeltetés megszűnt, input felülvetés és tápanyagpótlástól függetlenül, minden esetben csökkent a Borhidi-féle degradációs fok. Viszont azon kezelésnél, ahol a nagy állat (juh)-sűrűségű túllegeltetés továbbra is fennállt, kísérletünk harmadik évére a degradáció foka 3.0-4.8 értékeket ért el, s tömegesen megjelent az állategészségügyi problémákat is okozó Hordeum murinum.
-
Bio komposztadagok hatása egy arid termőhelyű ősgyep első növedékének hozamaira
11-17.Megtekintések száma:347Kísérletünk során, melyet 2015-17-ben a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetében folytattunk, kétféle komposztot teszteltünk az intézet juhtelepe melletti, alacsony termképesség[1], szolonyec talajon kialakult sgyepen. Mindkét komposzt on-farm anyagokból, mélyalmos tartásból származó trágyából készült, és engedélyezett Natura 2000 és AKG szabályozás alá es területen is, de míg az egyik adalékanyagoktól mentes natúr komposzt, a másik foszforral dúsított. Három dózist teszteltünk (10 t/ha, 20 t/ha, 30 t/ha) négy ismétlésben. Mintavétel után szárazanyagtartalom, nyersfehérje-tartalom és életfenntartó nettó energia tartalom került meghatározásra, melyekbl egységnyi területre vetített hozamot kalkuláltunk. Az eredmények azt mutatják, hogy minden kezelés szignifikánsan növelte a hozamot a kontrollhoz képest, st egyes esetekben majdhogynem meg is triplázta azt, habár az eltér minségi mutatók eltér dózist igényeltek a kimagasló hozam elérése érdekében. A két komposzt közötti különbség jól érzékelhet, de meg kell említeni, hogy a natúr komposzt is hatékonyan tudta növelni a hozamot, noha eredményessége elmaradt a foszforral dúsítottól. Eredményeinket összevetve a meteorológiai adatokkal, kiderült, hogy a sok csapadék növelni tudja a komposzt hatékonyságát, lévén elsegíti a benne található anyagok feltáródását. Eredményeinket alátámasztják a bvített talajvizsgálat eredményei is, melyek jelents foszfortartalékot mutatnak az E komposzttal kezelt parcellák feltalajában.