The article will demonstrate how early French pre-universities in the Loire valley began to look at texts written by Roman writers such as Horace, Ovid and Virgil with the aim of interpreting and explaining the text as Roman texts, without trying to search for ‘hidden meanings’. The article will focus on the philological Ovid-commentary by William of Orléans (c1200), this being a clear example of this philological way of thinking. This approach to classical ‘pagan’ texts provoked a strong reaction that finally resulted in an allegorising interpretation of the classical texts and often the elimination of such texts from the school curriculum. This was the situation which early humanists protested against.

A tanulmány azt vizsgálja, hogyan kezdtek el foglalkozni a Loire-menti kora francia előegyetemeken római írók, például Horatius, Ovidius, Virgilus munkáival, abból a célból, hogy a szövegeket római szövegként mindenféle „rejtett értelem” nélkül magyarázzák. Jelen tanulmány Orléans-i Vilmos (1200 körül) Ovidius filológiai kommentárjaival foglalkozik, amely a filológiai gondolkodás kiváló példáját adja. Az ilyen klasszikus „pogány” szövegekhez való visszanyúlás heves indulatokat váltott ki és a klasszikus szövegek allegorikus magyarázatához, majd pedig gyakran a szövegek iskolai tananyagból való eltüntetéséhez vezetett. A korai humanisták tiltakoztak ezen helyzet ellen.