Keresés

Keresési eredmények

• A MAGYAR HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI TÁRSASÁG VEZETŐSÉGE (1883-1951)

  191-206

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  295

  Magyar történészek egy csoportja báró Radvánszky Béla vezetésével 1883-ban hozta létre a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságot, amely a történelmi segédtudományok (elsősorban családtörténet, címertan, pecséttan) művelőit fogta össze. Folyóiratuk, a Turul évente többször is megjelent. A társaság és annak vezetősége néhány tudományos kutató mellett mecénás főurakból, amatőr családtörténészekből és levéltárosokból állott. A II. világháború után a politikai támadások és az anyagi források miatt ellehetetlenült és 1951 elején megszűnt. A családtörténet és a címertan tiltott tudománnyá vált évtizedekre a kommunista rezsim alatt. A tanulmány a társaság vezetőségét mutatja be napra pontos adatokkal, nagyrészt a folyóiratban közölt közgyűlési jegyzőkönyvek alapján.

• A tradíció és az innováció tudománytörténeti látképe -beszámoló a Science between Tradition and Innovation: Historical Perspective nemzetközi workshopról

  153-160

  Bodnár-Király Tibor

  Megtekintések száma:

  200

  "A tudományos tudás áramlásának mintázatai Magyarországon, 1770–1830” Tudománytörténeti Kutatócsoport 2019. május 28–29. napjain konferenciát szervezett Science between Tradition and Innovation:
  Historical Perspectives címmel az ELTE Szekfű Gyula Könyvtárában. A konferencián magyar, cseh, osztrák és német vendégek, valamint az ELTE BTK Történeti Intézetének munkatársai angol és német nyelvű előadásai
  hangzottak el. A konferencia fő célja az volt, hogy a mai tudomány- és kultúrtörténet egyik aktuális kérdéskörének, a hagyomány és innováció problémájának kelet-közép-európai kontextusait megvilágítsa.
  Az előadások többségében a kora újkori tudományosság gyakran átmenetinek minősített, 18. századi periódusára koncentráltak. A tematikus panelek és előadások a hosszú tizennyolcadik század történeti és elméleti
  kereteit vizsgálták, különös figyelmet fordítva a fogalomhasználat, a tudományos gyakorlatok, a tudástermelés, a transzferfolyamatok és ezek szaktudományokra lebontott vonatkozásaira.

• MAGYARORSZÁGI JOGHALLGATÓK ÚJONNAN FELFEDEZETT JOGI ÉS POLITIKAI DISPUTATIÓINAK-DISSERTATIÓINAK ADATAI A KORAI ÚJKORBÓL

  137-153

  P.Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  150

  A magyar művelődés- és könyvtörténészek a 19. század második felétől gyűjtenek azokról a nyomtatványokról is, amelyek olyan a korai újkorban (16-18. század) között külföldi nyomdákban jelentek meg és magyar vonatkozásai vannak. A magyarországi szerzők által írt, külföldön, idegen nyelven megjelent nyomtatványok bibliográfiájának jelentős részét azok az iskolai iratok, tézis-füzetek teszik ki, amelyeket külföldi tanulmányaik alatt a magyarországi diákok egy szóbeli vitához kapcsolódóan adtak ki nyomtatásban. Sajnos a tézisfüzetekről összegyűjtött adatok publikálása a 20. század végén megakadt és ma nem áll rendelkezésre könnyen hozzáférhető adatbázis az említett nyomtatványokról. Ugyanakkor a kora újkori disputatiókról szóló publikációk számának ugrásszerű növekedése az utóbbi években és a tézisek bevonása a különböző tudományos kutatásokba, a disputációkutatást az egyetem-, oktatás- és tudománytörténet fontos ágává tette. Ezért lenne fontos, hogy az említett adatok közzététele folytatódjék. Az itt következő lista azokat a külföldi egyetemeken a 16-18. században megszületett jogi és politikatudományi nyomtatványokat sorolja fel, amelyek több évtizedes kutatómunka során kerültek elő, és amelyek nem szerepelnek a Régi Magyar Könyvtár III. kötetében és annak pótlékfüzeteiben és így a korszakkal foglalkozók számára újdonságnak számíthatnak.