Keresés

Keresési eredmények

• MELLÉKDÍJAK A M. KIR. TISZA ISTVÁN TUDOMÁNYEGYETEMEN A TANDÍJON FELÜL FIZETETT TANULMÁNYI KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSAI DEBRECENBEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

  151-174

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  44

  Két fajtája volt az egyetemi tanulmányi költségeknek a két világháború közötti Magyarországon, az egyik a tandíj, a másik a mellékdíj. A tandíj a 19. század közepétől része volt a magyar oktatási rendszernek és azok a hallgatók, akiknek a szülei alacsonyabb társadalmi státuszúak vagy alacsonyabb jövedelműek voltak, szociális helyzetükre való tekintettel tandíjkedvezményben, vagy tandíjmentességben részesülhettek. Ezzel szemben a mellékdíjak esetében semmilyen kedvezmény vagy mentesség nem létezett, mert ezek a díjak számos egyetemi intézmény fenntartásához szükségeltettek, mint például az egyetemi menza, az Ifjúsági Betegápolási Alap vagy az Egyetemi Tanács Rendelkezési Alapja. A mellékdíjak rendszere különbözött az egyes egyetemeken, néhány mellékdíj megegyezett, míg mások nem. Gyakran különbség volt az egyes mellékdíjak összegét illetően is. Ebben a tanulmányban végig követhetjük a mellékdíjak rendszerének változását Debrecenben a két világháború között. Minden mellékdíj bemutatásra kerül, például a menza díj, az Ifjúsági Betegápolási Alap díja, vagy a két fajta fenntartási pótdíj, melyeket a gazdasági válság hatására kellett létrehozni.

• MINISZTERI LEIRATOK A FENNTARTÁSI JÁRULÉK ÉS A FENNTARTÁSI PÓTDÍJ BEVEZETÉSÉRŐL A DEBRECENI M. KIR. TISZA ISTVÁN TUDOMÁNYEGYETEMEN

  162-182

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  103

  A gazdasági válságnak olyan mély hatása volt az egyetemi mellékdíjak rendszerére, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium arra kényszerült, hogy az 1931/32. tanév I. félévétől új mellékdíjat vezessen be. Ezt a fenntartási járulékot minden egyetemi hallgató a féléves beiratkozások alkalmával kellett fizesse. A magyar állami költségvetés olyan kritikus helyzetbe került, hogy három évvel később létre kellett hozni egy újabb mellékdíjat, a fenntartási pótdíjat, amelynek összegét az elnyert tandíjkedvezmény mértéke alapján állapították meg. Az 1934/35. tanév I. félévétől minden hallgató a tandíja arányában kellett fizesse ezt a díjat. Ezek a fenntartási díjak a magyar felsőoktatás és a debreceni Tisza István Tudományegyetem mellékdíj rendszerének a részét képezték egészen az 1940/41. tanév I. félévének a végéig.

• Az amerikai felsőoktatásról, magyar szemmel

  238-251

  Glant Tibor

  Megtekintések száma:

  235

  Ma Magyarországon vajmi keveset tudunk az amerikai felsőoktatásról, annak történetéről és problémáiról. Ez nagymértékben a kommunista örökségnek tudható be, hiszen 1945/47 és 1989 között az amerikanisztika a „tűrt” es a „tiltott” közti szürke zónába szorult. Ezért az amerikai felsőoktatásról alkotott képünk túlzottan is támaszkodik a média torz tükrére (filmek, apokaliptikus tudósítások). Tanulmányunkban először ránézünk a számokra és a rendszer működésére (állami és magánegyetemek, tandíj, a sport szerepe stb.), áttekintjük a felsőfokú oktatás történetét és preferenciait a gyarmati kortól napjainkig, majd röviden felvázoljuk, hogy látták, mit is mondtak ugyanerről azok a magyar utazók, akik ezt 1945 előtt még szabadon megtehették. Ezt követően elemezzük a jelenleg folyó vitákat és azok politikai dimenzióit. Zárásként – személyes tapasztalatok alapján –értékeljük a jelenlegi helyzetet, és felvázoljuk a felsőoktatással kapcsolatos problémák szerepét a jelenlegi elnökválasztási kampányban.