Keresés

Keresési eredmények

• Új műegyetemek alapítási kísérletei a 20. század első évtizedében- A csaknem megnyílt temesvári műegyetem

  90-101

  Batalka Krisztina

  Megtekintések száma:

  226

  A dualizmus korának nagyarányú ipari fejlődése és a Királyi József Műegyetem túlzsúfoltsága miatt szükségessé vált a 20. század fordulóján egy második műegyetem felállítása. A szakemberek, a Királyi József Műegyetem
  tanárai, illetve a kormány is azt javasolta, hogy ezt az egyetemet Temesváron, a Délvidék ipari központjában hozzák létre. Ehhez mind gazdasági, oktatási és nemzeti szempontokat is figyelembe vettek.
  A konkrét tervekkel ugyan 1917-re elkészültek, de történelmi okok miatt az intézmény csak 1920 őszén nyílhatott meg, most viszont már román politechnikumként. Temesvár mellett Kassán tervezték a harmadik
  magyar műszaki egyetem fölállítását, de az előkészületekkel nem jutottak olyan messzire, mint Temesvár esetében.

• BOGNÁR REZSŐ KÉMIKUS PROFESSZOR, A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM 1951-54. és 1973-75. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  3-23

  Virágos Márta

  Sztaricskai Ferenc

  Megtekintések száma:

  161

  Bognár Rezső a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte diplomáját és Zemplén Géza mellett dolgozott 1950-ig a műegyetemi Szerves Kémiai Intézetben. 35 éves korában már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Már akadémikusként kerül Debrecenbe, aholis az Egyetem éppen alakuló Természettudományi Karának Szerves Kémiai Intézetét szervezte meg. A debreceni négy évtizedes működése messze túlterjedt az intézet falain, hiszen kétízben is, összesen öt tanéven keresztül az egyetem rektora, és ugyancsak két ízben hét tanévben rektorhelyettese volt.Különösen jelentős szerepe volt abban, hogy a Debreceni Akadémiai Bizottság 1976-ban megkezdhette működését és székháza épült Debrecenben.

• A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA

  104-122

  Újváry Gábor

  Megtekintések száma:

  165

  A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudományi Kar létrehozásával – csak félig-meddig valósult meg. Az elhelyezési és finanszírozási nehézségekkel küzdő Kart végül 1934-ben olvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. A több felsőoktatási intézményt (Műegyetem; Közgazdaságtudományi Kar; Állatorvosi Főiskola és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola) érintő átalakítás sikeresnek bizonyult. Bár a gazdasági világválság következtében a közgazdász hallgatók száma az 1930-as években csökkent, az évtized végétől rendkívül gyors emelkedésnek indult, s a háborús konjunktúra miatt a közgazdasági képzés szerepe is nőtt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet végül csak 1948-ban hozták létre, a kommunista hatalomátvétel következtében azonban már teljesen más jelleggel, miként azt az önálló intézmény támogatói a 20. század első felében képzelték.

• A Debreceni Egyetem Műszaki Karának fél évszázada

  211-216

  Bíró Noémi

  Szűcs Edit

  Megtekintések száma:

  76

  50 YEARS OF THE TECHNOLOGY FACULTY OF THE UNIVERSITY OF DEBRECEN. he study reviews the higher education background of the technology education from 1965–2000 in relation to its teaching and organizational history. It describes the anniversary ceremony of the Technology Faculty organized in May 2015. hrough a selection of the most important statements at this ceremony, the writing shows the reults of the Faculty in the past 15 years.

• A Bányászati és Erdészeti Főiskola Áttelepülése Selmecbányáról, 1918-1919

  62-80

  Sági Éva

  Megtekintések száma:

  195

  A Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola története 1735-re nyúlik vissza, ekkor alapították ugyanis a Bányatisztképző Iskolát. Az elkövetkező évszázadokban az Osztrák–Magyar Monarchia magyar
  részén egyedüli felsőoktatási intézménnyé nőtte ki magát típusán belül. Az első világháború kezdetén európai hírű műszaki iskolának számított. A háború kirobbanása komoly törést okozott az iskola életében.
  Az utolsó tanórák 1928. október 18-án kezdődtek, de a tanévet már nem tudták befejezni, ugyanis hamarosan csehszlovák csapatok foglalták el a területet. A professzorok és a diákok meg akarták őrizni magyar
  állampolgárságukat, magyar intézményben kívánták munkájukat és tanulmányaikat folytatni, így összepakolták a holmijukat és Magyarországra költöztek át. A menekülés során számos nehézséggel találkoztak,
  míg végül az ún. „menekült egyetem” otthonra talált Sopronban.

• Vándorévek külföldön – A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak és tanárainak tanulmányútjai 1899 és 1914 között

  35-43

  Tar Attila

  Megtekintések száma:

  127

  The study-tours of students and teachers from the Technical University of Budapest 1899–1914. The Technical University of Budapest was a young institution by the end of the 19th century. It was officially founded in 1871, even though it had appeared in some forms from the 1840s. The Hungarian technical schools looked to copy the German model. To accomplish this they needed information about this type of higher education. Through studying the historical records it is possible to detect several forms of  informationcollection, which can be seen as forms of communication. The Technical University of Budapest used to ask the German Technical Colleges and Universities about different matters in letter-form. Another form of this communication was the  arranging of excursions to the partner-universities. Next, we can mention the doctor „honoris causa” awards, and furthermore the membership of Hungarian professors in German scientific academies or societies. And lastly are the study tours of students and teachers to mention. The visits by Hungarian students and professors from the Technical University of Budapest to European destinations were analysed, the purpose of which was to gather experience. It was a good period for such visits: the Hungarian government supported the studies, the part-time studies and the study-tours of Hungarian students and professors abroad. These studies usually involved the visit of factories, public institutions and scientific institutes. The students of the Technical University showed active participation in these projects. The main destination of these tours was Germany, sometimes as part of a complex Central-European journey. The participants applied for a scholarship, granted usually by the Ministry for Education and Religion.
  It is worth seeing the method of applying for scholarships, the rules for the finances and the final reports on record. In the study these parts of the procedure are shown and the aim of these efforts is also highlighted: to benefit the Hungarian industry and transportation.