Keresés

Keresési eredmények

• A rámizmus oktatásának története II. rész

  Kecskeméti Gábor

  Megtekintések száma:

  235

  A tanulmány áttekinti a rámizmusnak a Magyar Királyság és Erdély tudományos, pedagógiai és kulturális életében kimutatható helyi hatásait, a hazai rámista nyelvtani, retorikai, homiletikai és logikai kiadványokat, a rámista megfontolásoknak és összetevőknek a hazai oktatásban való jelenlétét. A magyarországi és erdélyi recepció bemutatott tényei alapján kijelenthető, hogy a legfontosabb kálvinista iskolákban, a gyulafehérvári, a kolozsvári, a sárospataki, a váradi és a debreceni kollégiumban a 17. század közepén és második felében a tudományok egész rendszerezésére kiterjedő rámista hatás érvényesült, amelynek egyes összetevői egészen a 18. század közepéig megmaradtak. Az alapvetően a melanchthoniánus rendszerezések mellett kitartó lutheránus iskolákat szórványos, de szintén nem jelentéktelen rámista hatás érte el, többnyire szinkretikus formákban.

  A rámista magyar írók – gyakran puritán meggyőződést kifejező – irodalmi műveit fogalmi egyszerűség, áttekinthetőség, követhetőség jellemzi. A racionális érvelésben csak kevés belletrisztikus elem, érzelmi hatáskeltés, eredeti irodalmi eszköz fordul elő. Az elsősorban a gondolatmenet értelmi rendjére ügyelő kifejtési mód összefügg a szerzők rámista meggyőződésével. Szigorú rámista elméleti alapról csak elenyészően csekély hányada látható be azoknak a deviációs műveleteknek, amelyek az irodalmi műveket megkülönböztetik a szabatos, tárgyilagos, racionális diskurzus természetes rendjétől.

• ARS DISPUTANDI UND RHETORIK IN FRÜHNEUZEITLICHER DISPUTATIONSLITERATUR DES OSTSEERAUMS

  32-59

  Marti Hanspeter

  Megtekintések száma:

  117

  The introduction to this article focuses firstly on the upturn in disputation research during the last two decades. This increase in interest was helped a lot by digitisations, not only of library catalogues but also of a large number of entire Early Modern dissertations. The second focus of the introduction lies on scriptures about the important neighbouring disciplines of logic and rhetoric and their relation to each other. The following chapters revolve around the disputation culture of the 17^th and 18^th century at the universities of Greifswald, Rostock and Königsberg (Kaliningrad), as well as the “Athenäum” of Gdansk. Each of these four schools had its own peculiarities: in Greifswald it was the episodic use of the German language in dissertations, in Rostock it was notable that there were many juridical programs on the “disputatio”, while the texts from Gdansk stood out with their numerous large appendices containing congratulatory texts and even poems. Lastly, Königsberg stood out with its wide spectrum of disputation literature within the philosophic faculty.