Keresés

Keresési eredmények

• Az erdélyi magyar egyetem utólsó tanéve (1918/19)

  32-61

  Vajda Tamás

  Megtekintések száma:

  250

  Az 1872-ben a magyar országgyűlés által alapított és a magyar költségvetésből finanszírozott kolozsvári tudományegyetemaz I. világháború lezárultakor kezdődő 1918/19-es tanévet rendkívüli körülmények közöttkezdte meg: számos tanársegéd és a klinikai segédszemélyzet több fiatal tagja még katonai szolgálatot teljesítetta magyar hadseregben, az egyetem számos épületét tábori kórház céljára használta a magyar hadsereg,a hallgatói létszám ugyanakkor a frontról visszatérő és leszerelő fiatalok révén a békelétszámnak megfelelőmennyiségben (2226 fő) iratkozott be az egyetemre. A hallgatók többsége ellátási és szállási nehézségekkelküzdött. 1918. november közepétől az erdélyi és romániai románok egyre hevesebben követelték az ezerévesMagyarország szerves részét alkotó Erdély Romániához csatolását. Az Erdélybe betörő román hadsereg1918 karácsonyán foglalta el Kolozsvár városát. Januárban öt professzort átmenetileg bebörtönzött a románhadsereg. A háborúban a magyar hadseregben szolgálatot teljesített, valamint a nem kolozsvári születésű hallgatókat kiutasították a városból. Az ünnepekre hazautazott hallgatóknak akadályozták a városba való visszautazásukat. A budapesti kormány nem utalt fizetést a kolozsvári tanároknak és támogatást (ösztöndíjat,segélyt) a hallgatóknak. A szüleiktől csomagot és pénzt váró diákok küldeményeit a román hadserega pályaudvaron égette el. 1919. május 10-én a román prefektus a professzoroktól a román király irántihűségeskü 48 órán belüli nyilvános letételét követelte. Két nappal később, május 12-én 12 órakor a román
  hadsereg erőszakkal elfoglalta az egyetem épületeit. A magyar professzorokat megfosztották állásuktól (többségüketaz ingó és ingatlan vagyonuktól is) és rövid időn belül erőszakkal kitoloncolták a Románia által
  megszállt területekről. Ezzel a megszálló románok erőszakkal és jogtalanul véget vetettek a 47 éve működőmagyar egyetemnek, s elvették annak minden ingó és ingatlan vagyonát.

• A rámizmus oktatásának története II. rész

  Kecskeméti Gábor

  Megtekintések száma:

  234

  A tanulmány áttekinti a rámizmusnak a Magyar Királyság és Erdély tudományos, pedagógiai és kulturális életében kimutatható helyi hatásait, a hazai rámista nyelvtani, retorikai, homiletikai és logikai kiadványokat, a rámista megfontolásoknak és összetevőknek a hazai oktatásban való jelenlétét. A magyarországi és erdélyi recepció bemutatott tényei alapján kijelenthető, hogy a legfontosabb kálvinista iskolákban, a gyulafehérvári, a kolozsvári, a sárospataki, a váradi és a debreceni kollégiumban a 17. század közepén és második felében a tudományok egész rendszerezésére kiterjedő rámista hatás érvényesült, amelynek egyes összetevői egészen a 18. század közepéig megmaradtak. Az alapvetően a melanchthoniánus rendszerezések mellett kitartó lutheránus iskolákat szórványos, de szintén nem jelentéktelen rámista hatás érte el, többnyire szinkretikus formákban.

  A rámista magyar írók – gyakran puritán meggyőződést kifejező – irodalmi műveit fogalmi egyszerűség, áttekinthetőség, követhetőség jellemzi. A racionális érvelésben csak kevés belletrisztikus elem, érzelmi hatáskeltés, eredeti irodalmi eszköz fordul elő. Az elsősorban a gondolatmenet értelmi rendjére ügyelő kifejtési mód összefügg a szerzők rámista meggyőződésével. Szigorú rámista elméleti alapról csak elenyészően csekély hányada látható be azoknak a deviációs műveleteknek, amelyek az irodalmi műveket megkülönböztetik a szabatos, tárgyilagos, racionális diskurzus természetes rendjétől.

• A nyugat-európai akadémiai tanulmányok és a magyarországi rámizmus

  25 - 50

  Kecskeméti Gábor

  Megtekintések száma:

  248

  Studies at Western European Academies and the Hungarian Ramism. Recent schools of the history of ideas do not study the „influence” of one outstanding personality primarily but more the way numerous thinkers receive and utilise elements of the sets of ideas connected to the name. It is especially true in the case of Petrus Ramus. The interpretation of Ramism is not feasible if we focus on exploring one coherent intention of the author (or several of them). It seems more fruitful to study the multi-faceted community of interpreters that was driven to hold certain positions by personal conviction, institutional needs, or confessional identity. These people found the suitable framework for asserting their positions in one or the other of the many processes of Ramism, that is, they connected their aspirations to paradigms that they believed to be Ramist. His earliest acquaintances from Hungary and Transylvania met Ramus in Paris, several of them before his conversion to Protestantism (1561). Outlining these early connections poses no problem, since there are only a handful of Hungarians who had personal connection to him. All of them are members of the humanist elite, professional philologists. The influence of Ramus that came from the German academic world to Hungary and Transylvania seems far more important than the sporadic and haphazard personal connections. These influences are much more multitudinous, because they grow out of the system of connections organically embedded in the studies of Hungarian youngsters at foreign universities. Obviously, Ramus could affect Hungarian and Transylvanian young people by this way only after his reception in Germany started to take shape. This means that this aspect of the processes can be discussed beginning with the 1570s. Early traces are sporadic, and a deeper, systemic influence on thinking and history of ideas in Hungary and Transylvania by Ramism is relevant only from the early 17th century.

• A göttingeni tudáseszmény hatása a 18. századi magyarországi és erdélyi orvoslás területén

  51-74

  Krász Lilla

  Megtekintések száma:

  105

  The Impact of the Götti ngen Ideal of Knowledge in the Area of Healing with Reference to Hungary and Transylvania in the 18th Century. This study offers a brief outline of the process through which the medical faculties of the German universities caught up with the leading medical schools of the continent in the 18th century. The paradigm shifts associated with the foundation of the medical faculty at Halle in the first half of the 18th century also manifested themselves in other German medical faculties: at the
  universities of Strasbourg, Göttingen, Vienna, etc. The most important reformist tendencies, as well as the teacher personalities who made it possible for these tendencies to be realized, are also discussed. It is primarily the Göttingen reforms of the second half of the 18th century that are given a comprehensive discussion. In the second part of the paper the studies and professional activities—including their respective scientific work—of about two dozen medical students from Hungary and Transylvania are given well substantiated treatment.

• Tonk Sándor Emlékkonferencia Kolozsváron

  171 - 173

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  208

  Memorial Conference for Sándor Tonk at Kolozsvár/Cluj. On 5th and 6th of October 2018 colleagues, friends and admirers remembered for the early died Mr. Sándor Tonk who was an excellent representative of the Transylvanian Hungarian histography. The memorial conference was organized by the Research Institute of the Transylvanian Museum Society, Sapientia Hungarian University of Transylvania, and Department of the Hungarian History of Babeş-Bolyai University. Those researchers of the above mentioned institutes and Hungarian historians took part at the conference whose research matter was close to the activity of Sándor Tonk or to the Transylvanian histography. The essay below reflects the summarized lectures of the conference and states that in Transylvania a new generation of historians has grown up which continues the work of Sándor Tonk and other historians and develops the Hungarian histography with their new conclusions.

• CZAKÓ JÓZSEF FŐORVOS, A MAROSVÁSÁRHELYI MAGYAR ORVOSKÉPZÉS KLINIKAI HÁTTERÉNEK MEGTEREMTŐJE: Az Első Erdélyi Szívműtét Története

  67-78

  Veress Éva

  Megtekintések száma:

  162

  A tanulmány dr. Czakó József, sebész főorvos, szanatóriumi és kórház-igazgató, egyetemi tanár életével, munkásságával foglalkozik, melyről nagyon kevés összefoglaló írás jelent meg eddig. Fontos orvostörténeti adatokat, igyekszik kihozni az ismeretlenség homályából és átmenteni az utókorra, melyek a Marosvásárhelyi Szanatórium létrehozásával, és az Erdélyben elvégzett első szívműtéttel, az új kórház megszervezésével, valamint a Marosvásárhelyen 1944-ben elindult magyar nyelvű orvosképzéssel kapcsolatosak. Szakirodalmi források és egyedi dokumentumok igénybevételével, valamint a szerző saját tapasztalatai alapján, a Czakó hagyatékra támaszkodva, menti át a fontos adatokat, mely által a múlt század eleji kisváros egészségügyi viszonyairól, új információkra és fontos részletekre derül fény.

• A nagyszebeni jogakadémia hallgatóinak kérelme az oktatás megreformálása tárgyában 1848 májusából

  117 - 126

  P. Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  204

  The Request for Educational Reform of the Students of the School of Law in Nagyszeben of May 1848. In spring 1848 amidst the zeal of the revolution started in almost all of the higher educational institutions in Hungary and Transylvania student movements to reform education in the institutions. In May 1848 the students of the Law School of the Saxons in Transylvania at Nagyszeben also submitted an application through the institution’s Senate to the sustaining Lutheran Church including – among others – the following issues: guaranteeing the freedom to education and teaching, reforming the study and exam system, significantly developing the substance of the library, getting the right to meet and vote for the students’ representatives during procedures against students; reviewing the academy’s disciplinary regulation. The following source-presentation – besides the Hungarian translation of the request – explains the circumstances of origin and the afterlife of the application.

• A NAGYSZEBENI JOGAKADÉMIA TANÁRAI (1844–1887) REKONSTRUKCIÓS KÍSÉRLET

  187-200

  P.Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  83

  A 19. században és a 20. század elején a magyarországi és erdélyi jogakadémiák fontos szerepet töltöttek be a soknemzetiségű Kárpát-medence értelmiségének képzésében, különösen a hivatalnokképzésben. Ezen intézmények között talán a legkülönösebb sorsú a nagyszebeni jogakadémia volt. Az alábbi adattár – tudomásunk szerint – az első kísérlet arra, hogy rekonstruáljuk a nagyszebeni jogakadémia tanári karának összetételét az intézmény fennállásának valamivel több, mint négy évtizede alatt. Az összeállítás a rendelkezésre álló nyomtatott és levéltári forrásokon alapul.

   

• Egy évszázados adósság – A Magyar Értelmiségi Adattár (Repertorium Academicum Hungariae) elkészítése

  149-172

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  284

  A centuries-old debt. The creation of the Hungarian Intellectuals’ Database (Repertorium Academicum Hungariae). Not school registers nor collections of archival sources were published about the Hungarian universities in the second half of the nineteenth and in the twentieth century. Similar books were publicised abroad much earlier about foreign institutions. Since Hungary has lost two third parts of its territory after the First World War the archival sources of these regions fell into foreign hands. Unfortunately,
  during the time of the Hungarian revolution in 1956 a few archival sources of the University Archives has also perished. Until nowadays we knew very little about students who were educated at universities or any other ecclesiastical or secular higher educational institutes. In 2013 the MTA-ELTE History of Universities Research Group was formed with the purpose of collecting and transforming into a database every available personal and educational information about every higher educational students from the beginning to 1850. The name of this future database will be Repertorium Academicum Hungariae. According to our current knowledge before 1850 there were 108 institutes in Hungary, Croatia and Transylvania which provided higher-level education than the intermediate level. We have already processed the two-thirds of the collected data and we are going to continue this task. The final database will be useable together with the completed database of the foreign-educated Hungarian students. The electronic database will be contain information about nearly 400,000 matriculated students and it will be unquestionably a useful scientific source for the nations of the Carpathian Basin.

• A MAROSVÁSÁRHELYI JOGAKADÉMIA NEVES TANÁRÁNAK, DÓSA ELEKNEK OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGE

  41-56

  Nagy Péter

  Megtekintések száma:

  101

  A tanulmány célja, hogy bemutassa Dósa Elek jogtudós oktatási tevékenységét. A marosvásárhelyi jogi oktatás történetében a Dósa család kiemelten fontos szerepet tölt be, a jogi tanszék megalakításától egészen a jogakadémia megszüntetéséig a három generációjuk adta a tanári kar jelentős részét. Dósa Gergely volt az első, aki jogot oktatott Marosvásárhelyen. Dósa Eleket részben Miklós fia, és unokaöccse, Vályi Gábor követte, akik mindvégig meghatározó alakjai voltak az 1872-ben bezárt, rövid életű marosvásárhelyi jogakadémiának. Dósa Elek egész életében központi szerepet játszott a jog, főleg a jogtudomány. Fiatal korától kezdve arra készült, hogy egyszer apja nyomdokaiba lépjen, és abban reménykedett, hogy egyszer fia is átveszi helyét a katedrán. Annak ellenére, hogy a család kiterjedt volt a 19. század második felében a jogtudósi ág kihalt.

• Krakkótól Wittenbergig Magyarországi hallgatók a krakkói, bécsi és wittenbergi egyetemeken a 16. században

  23-50

  Kelényi Borbála

  Megtekintések száma:

  130

  From Krakow to Wittenberg. Students from the Hungarian Kingdom at the Universities of Krakow, Vienna and Wittenberg in the 16th Century. This paper aims at collecting the students from the Hungarian Kingdom at the universities of Krakow, Vienna and Wittenberg in the 16th century. According to the medieval traditions, the majority of the students attended the university of Vienna and Krakow (90%) in the first quarter of the 16th century. After the battle of Mohács (1526), the situation changed
  basically, and in the second period up to 1550, the University of Wittenberg started to rise, however, the total number of the peregrinating students decreased significantly. After 1550 the peregrination from the Hungarian Kingdom started to increase, however, its magnitude reached the level of the beginning of the 16th century again only in the 17th century. The heyday of the University of Wittenberg dates back to the second part of the 16th century, when the university of Krakow was hardly attended by any students of the Hungarian Kingdom. Whereas the universities of Vienna and Krakow attracted the students originated from the institutions’ neighbourhood, the university of Wittenberg was attended by the Saxons and it was also popular with the burghers of Debrecen. All the three universities had an organization for the students who came from the Hungarian Kingdom. However, the one of Vienna (Natio Hungarica) was not a national college in its modern sense; the one of Krakow (Bursa Hungarorum) was considereda national community in the first half of the 20th century. On the other hand, it seems more acceptable, that those students were its members, who originated far from Krakow. The college of Wittenberg (Coetus Ungaricus) was considered a national community, but its students must have chosen it because of their religious convictions, since many of them were engaged in the new ideas of the Reformation. Meanwhile, the most-known reformers from the 16th century attended these three universities, mainly   Wittenberg. Both the first Hungarian Calvinist bishop, Márton Sánta Kálmáncsehi (Krakow 1523) and ‘the Hungarian Luther’, Mátyás Bíró Dévai (Krakow 1523, Wittenberg, 1528), moreover Ferenc Dávid (Wittenberg 1545), the founder and the first bishop of the Unitarian Church of Transylvania appeared at these universities.

• Tankó Béla filozófiaprofesszor, a debreceni M. kir, Tisza István- Tudományegyetem 1936-37. tanévi rector magnificusa

  3 - 9

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  272

  Béla Tankó Professor of Philosophy the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the academic year 1936–37. After being a teacher in a secondary grammar school in Saxonpolis (Transylvania) Béla Tankó became the leader of the Department of Philosophy as a professor at the newly established Debrecen University of Arts and Sciences. He managed the Department on the ideas of neo-Kantianism what he learned in Cluj. He also managed the Department of Pedagogy as substitute for some years and hold English lessons as lecturer. He took part in establishing Summer University together with János Hankiss and Rezső Milleker. He was the Rector of the university in the academic year 1936–37 that was the period of the silent development. He was famous for his love of music, he patronized music, and during his rectorate, the University Music Circle was founded and the university received a piano. He died in 1946 after a long professorate not long before his retirement.

• PÉTERFFY ÁRPÁD – PÉTERFFY PÁL: AZ ERDÉLYI MAGYAR ORVOSKÉPZÉS ÉS SEBÉSZET TÖRTÉNETE DIÓHÉJBAN

  287-293

  ifjBarta János

  Megtekintések száma:

  100

  Barta János könyvismertetője Péterffy Árpád-Péterffy Pál: Az erdélyi magyar orvosképzés és sebészet története című könyvről. A kötet négy érdemi fejezetet tartalmaz, kettőt közülük az erdélyi magyar orvosképzésnek, kettőt az ottani sebészet történetének szentelve.

• SOMOGYI SZILVESZTER POLGÁRMESTER SZEREPE A SZÁMŰZÖTT KOLOZSVÁRI EGYETEM SZEGEDRE KERÜLÉSÉBEN

  106-121

  Vajda Tamás

  Megtekintések száma:

  110

  A Erdély és Kolozsvár román megszállása után a román hatóságok erőszakkal elfoglalták a kolozsvári egyetem épületeit és a professzorokat megfosztották állásuktól. A kitoloncolt tanárok Budapesten folytatták oktatói munkájukat, majd Somogyi Szilveszter Szeged polgármestere vezetésével széleskörű akció indult a száműzött egyetem ideiglenesen Szegedre kerülése érdekében. Somogyi Szilveszter az egyetem szegedi elhelyezése előtt álló minden akadályt elhárított, és neki köszönhetően lett a város 1921-ben egyetemi székhely. Mindezért az egyetem 1922. június 29-i ünnepi ülésén az államtudományok tiszteletbeli doktorává avatta.

• CSERNÁK LÁSZLÓ (1740–1816), DEVENTERI PROFESSZOR ÉS DEBRECENI ALAPÍTVÁNYA

  150-161

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  148

  A Debreceni Református Kollégium korábbi diákja éveket töltött Hollandiában, hogy felkészüljön egy későbbi remélt filozófiai professzori állásra valamelyik hazai református kollégiumban. Bár kiválóan teljesítette filozófiai és orvosi tanulmányait Utrechtben és Groningenben, elmaradt a magyarországi meghívás. Deventerből kapott végül állásajánlatot és lett ott a filozófia professzora. Feleségül vette egy holland nőt – Elisabeth Slichntenbreet –, majd belevágott új, boldog életébe Hollandiában. Már 12 éve élt Deventerben, amikor Sárospatakról kapott meghívást a történelem, görög és ékesszólás tanári katedrájára, amit azonban hollandiai kötelezettségei (munka, család) visszautasított. Néhány évvel később Groningenbe is meghívták professzornak, de ezt is elutasította. Tudományos munkája, Cribrum Arithmeticum 1811-ben jelent meg és Csernák több példányt juttatott belőle Magyarországra és Erdélybe. Halála után nagyobb pénzösszeget hagyott magyar alma materére, amit a kollégium közszükségleteire használtak fel.

   

• Az erdélyi magyar orvosképzés II. rész Marosvásárhely

  50-80

  Péterffy Árpád

  Péterffy Pál

  Megtekintések száma:

  173

  Hungarian Medical Training in Transylvania (II): Marosvásárhely. As a continuation of the study on the history of the Hungarian medical education in Cluj (Kolozsvár) that was published earlier in our journal, in this writing, the authors elaborate the history of the Institution of Medicine and Pharmacy of Târgu Mureș (Marosvásárhely), that was established in 1945, and later became a University in 1991. The study is supplemented by biographies of the rectors of the university, expressively with a special emphasis on the presentation of the activities of the rectors who had Hungarian language as a mother tongue.