Keresés

Keresési eredmények

• AZ ERZSÉBET TUDOMÁNYEGYETEM KESZTHELYI NYÁRI EGYETEMÉNEK OLASZORSZÁGI KAPCSOLATAI 1934-1936

  71-99

  Farkis Tímea

  Megtekintések száma:

  15

  A tanulmány a pécsi Erzsébet Tudományegyetem keszthelyi nyári egyetemének, és a diákoknak épült üdülőház első két évét mutatja be. Az italianista professzor Kastner Jenő olaszországi kapcsolatait elemzi, kiemelve azok jelentőségét a nyári egyetem kurzusainak szervezésében. Kitekintés nyújt az olasz-magyar diplomáciai és kulturális egyezményekre, amelyek alapvetően határozták meg a keszthelyi nyári egyetem kurzusainak, előadásainak koncepcióját, valamint Olaszországgal való szoros együttműködés mérföldköveit. Levéltári források segítségével rekonstruáljuk a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Olasz Tanszékének vezetőjének dr. Kastner Jenőnek pécsi tevékenységét, az üdülőház létrejöttének körülményeit.

• A Római Egyetemi Magyar Tanszék 85 éve

  77-89

  Sárközy Péter

  Megtekintések száma:

  170

  The History of the Hungarian Chair at the University of Rome. The first Chair of Hungarian Literature and Language in Italy was established at the University of Rome La Sapienza in 1930. At first, the chairmen of the position were the professional directors of the Hungarian Academy in Rome. Between the two world wars Hungarian was also taught in Bologna, Firenze, Milano, Napoli and Padova. Since 1965 in Padova and in Rome Hungarian visiting professors were teaching: in Rome János Balázs, József Szauder and Tibor Klaniczay academics, afterwards Péter Sárközy from 1979 to 2015. At the University of Rome has been founded in 1985 the Interuniversity Centre for Hungarian Studies, which publishes the „Rivista di Studi Ungheresi” (Hungarian Studies Review).
  Hungarian Literature and Language are taught nowadays in Italy at universities of Bologna, Firenze, Napoli, Padova, Roma and Udine.

• EGYETEMJÁRÁS KUTATÁSA EURÓPÁBAN

  60-81

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  266

  A külföldi egyetemjárás, a peregináció történetének kutatása Európa valamennyi nemzete számára fontos téma. Az európai centrum, azon országai, ahová irányult a peremvidékekről az egyetemjárás, elsősorban befogadó egyetemekkel rendelkeztek, és számukra fontos saját kapcsolataik és vonzáskörzetük vizsgálata. Ez elsősorban az itáliai, francia és német egyetemek esetében jellemző. Ugyanakkor ők is vizsgálják saját egyetemjárásukat a centrum más régióival kapcsolatosan. Az Európa északi, keleti és déli végein található országok egy részének viszonylag korán alakultak saját egyetemei, de mégis nagy számban küldtek diákokat a centrum országok egyetemeire, így ennek kutatása számukra is fontos. Például a spanyol és portugál történetírás számára fontos kérdés a francia és itáliai egyetemjárás vizsgálata. Skandinávia és Közép-Európa régebbi államaiban ugyan viszonylag korán létrejött egy-egy univerzitás, de ezek működése nem volt állandó, így e nemzetek értelmiségének döntő többsége külföldi egyetemeken nevelkedett. A 19-20. században függetlenné vált kisebb európai államokra mindez fokozottan igaz, így számukra még inkább fontos nemzeti értelmiségük kialakulásának vizsgálata. A tanulmány e kérdéseket tárgyalja bemutatva az e témakörben végzett kutatásokat.

• Tombi Beáta: Tudomány és ismeretterjesztés a XVII-XVIII. századi Itáliában.

  Pete László

  Megtekintések száma:

  236

  Hol lehet meghúzni a határvonalat tudományos és ismeretterjesztő irodalom között? Melyek azok a kritériumok, amelyek segítségével elválaszthatók egymástól a tudományos és az ismeretterjesztő szövegek? Ezekre a kérdésekre keresi a választ új könyvében Tombi Beáta, a Pécsi Tudományegyetem Olasz Tanszékének oktatója, a kérdéskör ismert kutatója, melynek ismertetésére Pete László vállalkozik.