Keresés

Keresési eredmények

• Egy méltatlanul elfeledett egyetemi kiadványsorozat - A Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézetének dolgozatai

  126-141

  Győri L. János

  Megtekintések száma:

  169

  A budapesti Eötvös Collégium mintájára szerveződő debreceni Református Tanárképző Intézet 1925–1952 között kiegészítő képzés keretében a hazai református középiskolák számára nevelt tanárokat. Az intézet hallgatói önálló tudományos tevékenység végzéséhez is komoly impulzusokat kaptak szakvezető tanáraiktól, és többen közülük a 20. század derekán a magyar kulturális élet és oktatás meghatározó alakjaivá váltak. A hallgatók doktori disszertációit és egyéb tudományos dolgozatait közlő kiadványsorozat 28 kötete 1936–1943 között jelent meg kb. 3000 oldal terjedelemben. A tanulmány az „Acta Instituti Paedagogici Collegii Debreceniensis” cimű kiadványsorozat megszületésének és  megszűnésének körülményeit és annak szellemi profilját igyekszik bemutatni.

• "KERESZTYÉNNEK LENNI NAGY ÉS SOKSZOROS HŰSÉGET JELENT” PÁKOZDY LÁSZLÓ MÁRTON TEOLÓGUS PROFESSZOR, VALLÁSTÖRTÉNÉSZ, BIBLIAFORDÍTÓ MUNKÁSSÁGA

  75-110

  Tószegi Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  228

  A világhírű teológus professzor életének meghatározó része kötődött Debrecenhez. 1928 és 1932 között a Debreceni Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult, itt szerezte meg a diplomáját, majd 1942-ben itt lett a teológia doktora. Ugyanezen a karon nevezték ki 1945 végén nyilvános rendkívüli, majd 1949 nyarán nyilvános rendes egyetemi tanárrá. Az 1949/50-es tanévben a Hittudományi Kar dékánjaként őrá hárult az egyetemről hatalmi szóval leválasztott és önálló intézménnyé vált Tiszántúli Egyházkerület Debreceni Teológiai Akadémia szervezeti rendjének kialakítása. Itt dolgozott intenzíven az új bibliafordításon 1947 és 1964 között. 1966-ban az egyházi vezetés Pákozdyt a tanszékével együtt áthelyezte Debrecenből a Budapesti Református Teológiai Akadémiára, ahol mintegy két évtizeden át oktatta a leendő lelkipásztorokat. A vallástörténész Pákozdy professzort két külföldi egyetem avatta díszdoktorává az Ószövetség, illetve a Holt-tengeri tekercsek tudományos vizsgálatáért, valamint a Biblia új magyar nyelvű fordításáért. Élete alkonyán vált lehetővé számára az MTA nyelvtudományok doktora fokozat megszerzése.

• 100 ÉVES A DEBRECENI EGYETEM GYERMEKGYÓGYÁSZATI KLINIKÁJA A DEBRECENI GYERMEKORVOSLÁS ÉS A DEBRECENI GYERMEKKLINIKA TÖRTÉNETE

  167-190

  Szabó Tamás

  Megtekintések száma:

  191

  Debrecenben a gyermekorvoslás hagyománya a XVIII századra nyúlik vissza. A Református Kollégium szellemi ösztönző légkörében munkálkodott Csapó József. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű gyermekorvosi szakkönyv kiadása. A Gyermekklinika mai épületének átvételére és felavatására 1924. november 6-án került sor. A nemzetközileg is elismert Szontagh Félix professzor lett a debreceni Gyermekklinika első igazgatója. Szontagh professzor úr utódja, Bókay Zoltán vezetése alatt a Gyermekklinika nemcsak hazai, hanem külföldi megítélésében is további elismerést szerzett. 1949-ben Kulin Lászlót nevezték ki nyilvános rendes tanárrá és a klinika igazgatójává. Működése idején, 1950-52-ben megépült az ország első klimatizált osztálya sorvadt csecsemők és koraszülöttek számára. Kulin László 1972-ben vonult nyugdíjba, utóda munkatársa és tanítványa Kövér Béla lett, aki közismerten kiváló klinikus volt. Munkásságának köszönhetően a debreceni Gyermekklinikán létesült az egyik Perinatális Intenzív Centrum (PIC) 1976-ban. 1977-ben Karmazsin Lászlót nevezték ki igazgatónak. Karmazsin professzor számos szubspecialitás létrejöttéhez teremtette meg a feltételeket (pszichológia, pulmonológia, immunológia, koraszülött gondozás). Vezetési időszakára esik a gyermekintenzív osztály, valamint a speciális diagnosztikát és a tudományos munkát biztosító laboratóriumok létrejötte. 1992-ben az igazgatói státuszra Oláh Éva nyert kinevezést. Felvételi osztályt alakított ki, és előtérbe került a hematológia és a citogenetika fejlesztése. 2007 júliusától Balla György professzor vette át a Gyermekklinika igazgatását. Működése idején tanszékek alakultak, a Kenézy Gyula Kórház Gyermekosztálya a Gyermekklinika része lett. A debreceni gyermekgyógyászat nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő gyógyító intézménnyé vált. 2018. április 1-jétől Veres Gábor egyetemi tanár kapott megbízást az intézet igazgatására. A debreceni és a budapesti iskola ötvözéséből egy izgalmas új klinika körvonalazódott, azonban 2020 januárjában bekövetkezett tragikus halála a kibontakozást meghiúsította. 2020 februárjától Szabó Tamás egyetemi docens kapott megbízást a Gyermekklinika vezetésére. A klinika fejlődése töretlenül folytatódik a gyógyítás, a kutatás és az oktatás terén egyaránt.

• Néprajz a magyar egyetemeken 1960-ig

  Paládi-Kovács Attila

  Megtekintések száma:

  280

  Az első néprajzi tanszékeket Magyarországon viszonylag későn alapították, az elsőt Szegeden 1929-ben, a következőt Budapesten 1934-ben hozták létre. A néprajzi tematika azonban a hazai tudományos kutatásban és egyetemi oktatásban sokkal korábban megjelent. Egy korábbi feltevés szerint valószínűleg Erdélyi János – az 1860-as években a sárospataki református kollégiumban a magyar irodalomról tartott előadásaiban – foglalkozott legelőször néprajzzal (a népköltészet alkotásaival) főiskolai szinten. Egy későbbi publikáció a budapesti egyetemen a 18. század végén tanító professzorok folklorisztikai előadásait valószínűsíti. Cornides Dánielt (1732–1787) a magyar ősvallás (és nem mellesleg a magyar kocsizás) kutatóját 1784-ben nevezték ki a „történeti segédtudományok” professzorává. Kortársa, Dugonics András (1740–1818) ugyan a matematika professzora volt, de népköltészet-kutató tevékenysége jóval ismertebb. Hiszen irodalmi munkáiban nagy számban találhatók mesék, példabeszédek, proverbiumok, sőt népszokások is.

   

   

   

• A SOPRONI EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI KAR MEGSZÜNTETÉSE ÉS A BUDAPESTI EVANGÉLIKUS TEOLÓGIAI AKADÉMIA MEGSZERVEZÉSE

  Csermelyi József

  Megtekintések száma:

  171

  1950-ben a magyarországi államszocialista kormányzat elhatározta, hogy a római katolikus, református és evangélikus lelkipásztorok képzése a továbbiakban nem folyhat állami egyetemi keretben, ezért a Sopronban működő evangélikus hittudományi kart néhány hónap alatt le kellett választani a Pécsi Tudományegyetem szervezetéről és megszervezni egy (névleg) egyházi fenntartású lelkészképző intézményt, az Evangélikus Teológiai Akadémiát. A folyamat fontos részét tette ki a tanári kar kiválasztása, amelyet Karner Károly dékán visszaemlékezésének közreadásával szeretnék bemutatni. E forrás egyfelől jól összefoglalja az 1950 őszén lejátszódott eseményeket, másfelől felismerhető benne az a cél, hogy alátámassza Jánossy Lajos professzor elbocsátásának jogszerűségét, így bár keltezetlen, mégis beilleszthető Jánossy 1956/1957-ben zajló egyházi rehabilitációs eljárásába is.