Keresés

Keresési eredmények

• ARISZTOKRATA DIÁKOK A „MAGYAR ORSZÁGI ATHENÁSBAN”: A NAGYSZOMBATI GIMNÁZIUM ÉS EGYETEM FŐNEMESI TANULÓI (1616–1773)

  126-145

  Kökényesi Zsolt

  Megtekintések száma:

  138

  Nagyszombat a Magyar Királyság jezsuita iskolahálózatának kitüntetett jelentőségű helyszíne volt, amely az alsófokú oktatástól egészen az egyetemi stúdiumokig biztosított különböző szintű képzést a diákok számára. Az ország elsőszámú katolikus iskolacentruma a nemesi és főnemesi famíliák művelődésében is rendkívül fontos szerepet játszott. A tanulmány célja a rendelkezésre álló új iskolai adattárak révén körvonalazni és vizsgálat tárgyává tenni a nagyszombati egyetem és gimnázium főnemesi születésű diákságát. A dolgozatban igyekszem rekonstruálni, hogy miként változott az évtizedek, évszázadok során Nagyszombat funkciója a főnemesség oktatási gyakorlatában, mely családok látogatták az intézményt, és néhány esetpéldán keresztül a megszerzett tudás szerepéről is lesz szó a későbbi karrierek formálódásában.

• A BUDAI JEZSUITA AKADÉMIA HALLGATÓSÁGA (1713-1777)

  182-195

  Varga Júlia

  Megtekintések száma:

  104

  A tanulmány a Budai Jezsuita Akadémia (1713-1777), a Pesti Piarista Bölcsészeti Líceum (1752-1784) és a rövid ideig fennálló Pesti Jogi Szakiskola (1756-1771) forrásait, történetét, hallgatóit, oktatási színvonalát és látogatottságát mutatja be. Ezek olyan eddig alig ismert, 1777 előtti, budai és pesti felsőoktatási intézmények, amelyek megalapozták a főváros területén a későbbi felsőoktatás felvirágzását.

• A TUDOMÁNYOK FEJLŐDÉSE AZ OLMÜTZI EGYETEMEN A 17-18. SZÁZADBAN

  111-130

  Spacilova Libusc

  Megtekintések száma:

  78

  A17-18. században. Jezsuiták 1566-ban alapítottak gimnáziumot Olmützben, melyet 1576-ban a filozófiai, 1582-ben teológiai fakultással egészítettek ki. A jezsuita oktatási rendszert leíró dokumentum a Ratio et institutio studiorum az oktatást három lépcsőfokra osztotta, melynek legmagasabb szintjét studia superioranak nevezték, és a filozófiát és teológiát foglalta magában. A második évtől a diákok matematikát, asztronómiát és geográfiát, a harmadik évben 1637-től kezdve etikát tanultak. A jezsuiták a természettudományok oktatásának nem szenteltek különösebben nagy figyelmet, mivel ezek a tárgyak az egyház tekintélyét aláásták és az alapvető egyházi dogmáknak ellentmondtak. Ennek következtében a 17. század második felében és a 18. század elején csak nagyon sporadikusan fejlődött ki egzakt természettudományos kutatás és oktatás. Mégis az olmützi egyetemen voltak olyan oktatók, akik matematikai, fizikai és csillagászati kutatással foglalkoztak, köztük számos külföldi származású tudós. A skolasztikus disputációkban az egyházi hatóságok által jóváhagyott témák, többnyire ellentmondásos témák kerültek elő. Ennek ellenére itt is találkozunk természettudományos témákkal filozófia, biológia, kémia, fizika és matematika tárgykörében, bár korántsem akkora létszámban, mint az kívánatos lett volna.

• A NAGYSZOMBATI EGYETEM HALLGATÓSÁGA AZ ÚJABB FORRÁSOK TÜKRÉBEN

  146-181

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  127

  Az 1635-ben alapított Nagyszombati Egyetem Magyarország első, máig folyamatosan működő univerzitása. Jogutódja a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Az egyetem levéltári forrásainak jelentős része elpusztult az 1956-os forradalom idején a Magyar Országos Levéltárban keletkezett tűzben. Ezért nagyon nehéz összeállítani az első magyar egyetemen tanult hallgatók listáját. A közelmúltban, Esztergomban új, eddig nem ismert források kerültek elő az egyetem növendékeiről. Ebben a cikkben összefoglaljuk azokat az eredményeket, amiket az új dokumentumok alapján elmondhatunk az egyetem bölcsészeti és teológiai karán tanult személyekről. Vizsgáljuk az egyetem vonzáskörzetét, a hallgatói létszám alakulását korszakonként, továbbá a hallgatóság társadalmi rétegződését és nemzetiségi összetételét, a külföldi és belföldi diákok arányát.