Keresés

Keresési eredmények

• A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA

  104-122

  Újváry Gábor

  Megtekintések száma:

  280

  A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudományi Kar létrehozásával – csak félig-meddig valósult meg. Az elhelyezési és finanszírozási nehézségekkel küzdő Kart végül 1934-ben olvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. A több felsőoktatási intézményt (Műegyetem; Közgazdaságtudományi Kar; Állatorvosi Főiskola és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola) érintő átalakítás sikeresnek bizonyult. Bár a gazdasági világválság következtében a közgazdász hallgatók száma az 1930-as években csökkent, az évtized végétől rendkívül gyors emelkedésnek indult, s a háborús konjunktúra miatt a közgazdasági képzés szerepe is nőtt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet végül csak 1948-ban hozták létre, a kommunista hatalomátvétel következtében azonban már teljesen más jelleggel, miként azt az önálló intézmény támogatói a 20. század első felében képzelték.

• Hungarológiai munkácska államtudományi hangsúlyokkal a 17. század első feléből

  147-165

  P. Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  224

  A little work of Hungarology with jurisprudential acc ents from the first half of the 17th century. Wilhelm Artner was the second person from Sopron, who became a jurist doctor in the Early Modern Age and applied his professional knowledge for the benefit of his city and Lutheran church. The present paper gives an outlook of his studies in Tubingen by introducing one of his works created there in detail. First, a draft is presented of the education and professors in the Law Faculty of Tubingen in the first third of the 17th century. Second, the circumstances of the creation and content of the disputation titled „De Regno Hungariae ejusque jure” – which was created with the co-operation of Professor Christoph Besold and Artner – is emphasized. The paper tries to eliminate the  erroneous and stereotypical evaluations that have been linked with it throughout the past centuries and now the disputation is viewed as one of the first works of Hungarology.

• A JOGTANÍTÁS TÖRTÉNETE A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUMBAN 1742–1914

  162-166

  Balogh Judit

  Megtekintések száma:

  276

  Magyar Balázs Dávid könyve értékes adalékokkal szolgál a debreceni jogtanításnak az egyetem megalapítását megelőző korszakáról. 

• A debreceni tudományegyetem hallgatóinak emlékirata az egyetem megcsonkítása ellen (1933)

  109-121

  Kerepeszki Róbert

  Megtekintések száma:

  233

  The Memorandum of Studentsts againstst the “Mutilation” of the University of Debrecen (1933).Between the two world wars, the Great Depression made a significant impact on higher education in Hungary. At the beginning of 1930s, many articles were published in the national and local press about the plans of the government in connection with the handling of the crisis. These rumours were about the “mutilation” of the universities (closing or merging of the faculties, reduction of the estimation). As in the other university towns, substantial social and political protest began in Debrecen against these plans. Besides the parties, the associations and the Calvinist Church, the university students sent a memorandum to the leaders of the University, the town and the government. This paper includes this document of protest and presents the main (historical, judicial and economic) reasons against the “mutilation.”

• ELTE 375 - Beszámoló az ELTE centenáriumáról

  8-12

  Gosztonyi Gergely

  Megtekintések száma:

  162

  Budapest’s Eötvös University is 375 years old—Report on ELTE ’s Anniversary Celebration. In 2010 Eötvös Loránd University, Hungary’s oldest continuously operating institute of higher education, celebrated the 375th anniversary of its foundation. The university’s legal predecessor was established in Nagyszombat in 1635 by Péter Pázmány, Archbishop of Esztergom. The text describes the major stages of the preparation for the year of jubilee and the most significant events of the festive year. The chief purpose of the series of events, it is stated, was to strengthen the sense of belonging in the former and current civil community of the university. In addition, the series of festivities offering a multitude of year-long professional and cultural programmes reminded all of the fact that the university, owing to the programmatically high standards it is committed to represent, is an outstanding shaper of scientific and scholarly activity and of training new generations of intellectuals.